Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. december 17.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt…

Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas.

Az ítélőtábla eljárása
Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni.
Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását, a maguk részéről az ehhez szükséges tárgyi feltételek biztosítását. Az alperesnek lehetősége volt a papíralapú kapcsolattartásra, a fellebbezését tartalmazó beadványát postai úton is eljuttathatta volna a bíróság részére. Azt a körülményt, hogy az alperes jogi képviselője ezzel a lehetőséggel nem élt, olyan önhiba, ami a mulasztással kapcsolatos vétlenséget kizárja, aminek a valószínűsítése pedig a mulasztás igazolással történő kimentésének alapfeltétele lenne. Kiemelte, hogy a meghatalmazott jogi képviselőnek az általa képviselt fél érdekeinek szem előtt tartásával, kellő körültekintéssel kell eljárni, különösen abban az esetben, ha a fél érdekét a bíróság határozatának fellebbezéssel való megtámadása indokolja.

A fellebbezés tartalma
Az alperes az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szembeni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nem az elektronikus útra történt átállás miatt nyújtotta be késedelmesen a fellebbezést, hanem azért, mert a számítógépe javítás alatt állt, ennek megfelelően hiányzott az okirat megszerkesztéséhez szükséges technikai feltétel. Köztudomásúnak minősítette, hogy a papíralapú beadáshoz is szükséges a számítógép, hiszen az okiratok szerkesztése is számítógépen történik, annyi különbséggel, hogy az így megszerkesztett dokumentumok kinyomtatásra kerülnek, ezért álláspontja szerint technikai értelemben nincs különbség a postai út és az elektronikus kapcsolattartás között. Az alperes szerint a számítógép meghibásodása, mint rajta kívülálló és neki nem felróható, saját hibán kívüli ok miatt nem tudott hozzáférni a számítógépen tárolt adatokhoz, a fellebbezés benyújtásáról sem elektronikus, sem pedig postai úton nem gondoskodhatott, ezért a fellebbezési határidő elmulasztása vétlen mulasztásnak tekintendő. A jogi képviselő a meghibásodást követően haladéktalanul intézkedett annak javíttatásáról, továbbá azonnal elő is terjesztette a fellebbezését, amint a számítógépet kijavítva visszakapta.

A Kúria megállapításai
A Kúria egyrészt kiemelte, hogy az alperes a fellebbezést és az igazolási kérelmet tartalmazó beadvány elektronikus úton történő benyújtásával saját választása szerint vállalta az elektronikus úton történő kapcsolattartást, másrészt az alperes felelőssége, hogy a perben meghatalmazottként eljáró jogi képviselő megfelelő időben kapja meg a meghatalmazását, és ne a fellebbezési határidő utolsó napján. Kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. Megismételve az ítélőtábla által megfogalmazottakat, kiemelte, hogy alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását.
Mindezek alapján a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pf. V. 24.650/2018.) a Kúriai Döntések 2018/11. számában 314. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben
2018. november 23.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségi jogi jogsértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat - a Kúria eseti döntése.