Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt…
Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas.
Az ítélőtábla eljárása
Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni.
Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását, a maguk részéről az ehhez szükséges tárgyi feltételek biztosítását. Az alperesnek lehetősége volt a papíralapú kapcsolattartásra, a fellebbezését tartalmazó beadványát postai úton is eljuttathatta volna a bíróság részére. Azt a körülményt, hogy az alperes jogi képviselője ezzel a lehetőséggel nem élt, olyan önhiba, ami a mulasztással kapcsolatos vétlenséget kizárja, aminek a valószínűsítése pedig a mulasztás igazolással történő kimentésének alapfeltétele lenne. Kiemelte, hogy a meghatalmazott jogi képviselőnek az általa képviselt fél érdekeinek szem előtt tartásával, kellő körültekintéssel kell eljárni, különösen abban az esetben, ha a fél érdekét a bíróság határozatának fellebbezéssel való megtámadása indokolja.
A fellebbezés tartalma
Az alperes az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szembeni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nem az elektronikus útra történt átállás miatt nyújtotta be késedelmesen a fellebbezést, hanem azért, mert a számítógépe javítás alatt állt, ennek megfelelően hiányzott az okirat megszerkesztéséhez szükséges technikai feltétel. Köztudomásúnak minősítette, hogy a papíralapú beadáshoz is szükséges a számítógép, hiszen az okiratok szerkesztése is számítógépen történik, annyi különbséggel, hogy az így megszerkesztett dokumentumok kinyomtatásra kerülnek, ezért álláspontja szerint technikai értelemben nincs különbség a postai út és az elektronikus kapcsolattartás között. Az alperes szerint a számítógép meghibásodása, mint rajta kívülálló és neki nem felróható, saját hibán kívüli ok miatt nem tudott hozzáférni a számítógépen tárolt adatokhoz, a fellebbezés benyújtásáról sem elektronikus, sem pedig postai úton nem gondoskodhatott, ezért a fellebbezési határidő elmulasztása vétlen mulasztásnak tekintendő. A jogi képviselő a meghibásodást követően haladéktalanul intézkedett annak javíttatásáról, továbbá azonnal elő is terjesztette a fellebbezését, amint a számítógépet kijavítva visszakapta.
A Kúria megállapításai
A Kúria egyrészt kiemelte, hogy az alperes a fellebbezést és az igazolási kérelmet tartalmazó beadvány elektronikus úton történő benyújtásával saját választása szerint vállalta az elektronikus úton történő kapcsolattartást, másrészt az alperes felelőssége, hogy a perben meghatalmazottként eljáró jogi képviselő megfelelő időben kapja meg a meghatalmazását, és ne a fellebbezési határidő utolsó napján. Kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. Megismételve az ítélőtábla által megfogalmazottakat, kiemelte, hogy alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását.
Mindezek alapján a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pf. V. 24.650/2018.) a Kúriai Döntések 2018/11. számában 314. szám alatt jelent meg.
