Jövőre indul az ügyvédek kötelező továbbképzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyvédek kötelező továbbképzésének gondolata már jó pár éve megfogalmazódott szakmai körökben, azonban egészen az új Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: új Üttv.) meghozataláig hiányoztak ennek a jogszabályi keretei. Az új Üttv. olyannyira komolyan veszi a képzési kötelezettséget, hogy a kamarai tagságának megszüntetésével szankcionálja azt a tagot, aki nem tesz ennek eleget. A törvény kihirdetése óta eltelt szűk másfél évben azonban ennél többet nem nagyon lehetett tudni, ugyanis a részletek kidolgozása a Magyar Ügyvédi Kamarára várt. A…

Az ügyvédek kötelező továbbképzésének gondolata már jó pár éve megfogalmazódott szakmai körökben, azonban egészen az új Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: új Üttv.) meghozataláig hiányoztak ennek a jogszabályi keretei. Az új Üttv. olyannyira komolyan veszi a képzési kötelezettséget, hogy a kamarai tagságának megszüntetésével szankcionálja azt a tagot, aki nem tesz ennek eleget.

A törvény kihirdetése óta eltelt szűk másfél évben azonban ennél többet nem nagyon lehetett tudni, ugyanis a részletek kidolgozása a Magyar Ügyvédi Kamarára várt.
A várakozásnak vége: a 18/2018. (XI.26.) MÜK szabályzatból (a továbbiakban: MÜK szabályzat) már – néhány részletkérdéstől eltekintve – világosan látható, hogy mire kell számítani.

A továbbképzési rendszer ötéves ciklusokban fog zajlani, ezalatt az idő alatt kell összegyűjteni a szükséges kreditpontokat. Alapesetben öt év alatt 80 kreditpontot kell szerezni, de minimum 16-ot egy naptári évben. Látszik tehát, hogy valóban egy folyamatos tudásfejlesztésről van szó, mivel nem lehet az ötödik év végén (vagy éppen a képzési ciklus elején) letudni a pontok megszerzését. Ugyanezt a célt szolgálja az a szabály, hogy egy kurzusért (pontosabban ún. „Képzési Eseményért”) nem járhat több pont, mint az összpontszám egynegyede, vagyis ez esetben 20 pont.

Természetesen van néhány könnyítés és kivétel is a fentiek alól. A 75. évet betöltőknek feleannyi pontot kell összegyűjteniük, valamint mindenkire vonatkozik az, hogy meghatározott kreditpontot az egyik naptári évről a másikra, illetve egyik továbbképzési ciklusból a következőbe át lehet vinni, ez azonban nem korlátlan lehetőség. A kivételek között szerepel, vagyis (legalábbis az adott időszakra vonatkozóan) mentesül az, aki pl. releváns tudományos fokozatot vagy szakjogászi oklevelet szerzett, meghatározott oktatói tevékenységet folytat, vagy közszolgálati továbbképzésben részt vett. Az egyes munkáltatóknak egyébiránt a képzés elvégzésének idejére mentesítenie kell a munkavégzés alól a képzésre kötelezettet.

A képzések elektronikus (e-learning) formában vagy hagyományos módon is teljesíthetőek, és nemcsak klasszikus tanfolyami formát ölthetnek, hanem idetartoznak az egyes szakmai események, konferenciák és versenyek is, tehát nem csupán a kamarák által szervezett kurzusok. Noha az új Üttv. rögzíti, hogy az ügyvédek továbbképzési kötelezettségének teljesítéséhez számonkérés nem írható elő (így senkinek nem kell attól tartania, hogy a vizsgázás örökös körforgásában ragad), dupla kreditpont jár annak, aki vállalja a vizsgázás „megpróbáltatásait”. (Számszerűsítve: 1 kredit/óra a vizsga nélküli, és 2 kredit/óra jár a sikeres vizsgával záruló tanfolyam elvégzéséért.)

Egyéb módokon is lehet pontokat gyűjteni: pl. oktatói vagy konferencián előadói státuszért is jár, de jogi szakkönyv, tankönyv, vagy akár interneten közzétett szakmai publikáció írásáért, sőt, szerkesztéséért is lehet pontot szerezni. A MÜK szabályzatban felsorolt további tevékenységekért is lehet 1 és 10 közötti kreditpontot kapni.

Mit tehet az, aki mégis elmulasztja a képzések teljesítését? Ha önhibáján kívül történt, akkor mentesíthető a képzési kötelezettség alól. Ha nem, akkor a már fentebb említett szankcióként megszüntetik a kamarai tagságát. Ebben az esetben is ad azonban könnyítést a MÜK szabályzat: egyfelől nem zárható ki a mulasztó a képzésekből, tehát kamarai tagság nélkül is elkezdheti bepótolni a hiányzó pontokat, másfelől nem vonatkozik rá a kreditpontok átvitelének korlátozása, így egy öt éves időkereten belül nem vesznek el az addig megszerzett pontjai.

Leszámítva a MÜK által kötelezően előírható (cserében elektronikusan és szabadon megválasztott időpontban elvégezhető) kurzusokat, mindenki azzal jár a legjobban, ha az őt érdeklő, érintő témákban választ képzést, hiszen így nem lesz nehéz teljesíteni ezt a kötelezettséget. Bár tény, hogy az ügyvédek (is) nagyon elfoglaltak, a többség eddig is figyelmet és időt fordított a szakmai önképzésre, továbbképzésre. Az új szabályozással ezt már tudatosabban, rendszerezetten, és – remélhetőleg – széles képzési palettáról választva teheti meg.

Az első továbbképzési ciklus legkorábban 2019. szeptember 1-jén indul, és a képzési kötelezettség az ügyvédek mellett a kamarai jogtanácsosokra és az európai közösségi jogászokra is kiterjed.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.

2024. április 5.

A név és cím feltüntetése a jótállási jegyen

A vállalkozás eleget tesz a neve és címe feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének, amennyiben a jótállási jegyet a tartalmának megfelelő helyen a cégnevét és székhelyét tartalmazó, olvasható bélyegzőlenyomattal látja el – a Kúria eseti döntése.