Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 30.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én…

Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte.

A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték.

Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel hiányzik.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság teljes egészében elutasította a felperes keresetét, kimondva a kereset jogalapjának hiányát, hiszen a vitatott közlés valós volt, így nem következhetett be a jóhírnév sérelme már csak azért sem, mert a valós tényt nem tüntették fel hamis színben. Kiemelte, hogy adott esetben a rendfokozat közlése, az érintett személy állásának feltüntetése nem jogsértő. Az alperesi sajtószerv közérdeklődésre tartó ügyről számolt be a valóságnak megfelelően, a hátrányokat pedig nem a valós tények alperes általi közlése, hanem maga a büntetőeljárás ténye váltotta ki.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel az nem volt vitatott, hogy a kérdéses tényközlés valós, érdemben azt vizsgálta, hogy a valós tény hamis színben tüntették-e fel. A perbeli híranyag az adott ügyről számolt be, abban a NÉBIH munkatársai nyilatkoztak, bemutatták a bűncselekménnyel érintett helyszíneket, termékeket, telephelyeket és emellett helyezték el a kifogásolt feliratot. A bíróság kiemelte, hogy a közleményt a maga egészében kell vizsgálni: a feliratot, a képeket és a narrációt együtt kell megítélni. Ennek vizsgálata során pedig egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy tényszerű beszámoló történt a bűncselekmény gyanújáról, a valóságot nem tüntették fel hamis színben, valós helyszíneket mutattak be és a felperes előzetes letartóztatására vonatkozó közlés is valós volt. Önmagában a beazonosíthatóság nem minősül jogsértésnek, ráadásul a közlés időpontjában a felperes érintettsége már ismert volt, mert a Híradó.hu honlapon erre vonatkozó hír már korábban megjelent. A közlésből megállapítható volt, hogy a perbeli eljárás folyamatban van nem került sor bűnösség megállapítására, nem befejezett tényként állapították meg a bűncselekmény elkövetését, így hamis látszatot sem keltettek.

A felülvizsgálati kérelem tartalmat

A felperes továbbra is a tényközlés módját, személyes beazonosíthatóságát kifogásolta. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna jogszerűen, ha “magasabb beosztású rendőrt” vagy “egy” rendőrt említ és nem teszi közzé, hogy az érintett személy a Gy.-i Rendőrőrs parancsnoka, mert ezáltal vált sokak számára beazonosíthatóvá. Úgy ítélte meg, nem fűződött ahhoz közérdek, hogy őt beazonosíthatóvá tegyék. A Ptk. szabályai szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel [2:45. § (2) bekezdés]. A felperes szerint bár maga a tényközlés valós volt, de a közlés módja, illetve személyének beazonosíthatóvá tétele megvalósította a jóhírnévsértést, mivel a gyanúsítás, az őrizetbe vétel, illetve az előzetes letartóztatás valós tényét olyan hamis színben tünteti fel, mintha egy bűnszervezet tagja lenne.

A Kúria megállapításai

A Kúria nem találta alaposnak a felperes kérelmét. Úgy ítélte meg, hogy a körülmény kiemelt közlése nem tekinthető indokolatlannak, hiszen vezető beosztású rendőr esetében ilyen jellegű gyanú felmerülése is közérdeklődésre ad számot, közügynek minősül, mivel közhatalom gyakorlójáról van szó. A Kúria következetes álláspontja az, hogy a gyanú valós fennállása esetén polgári jogi szempontból érdemben nem kifogásolható a gyanúsított személynek beazonosíthatóvá tétele, sem a teljes név feltüntetése, sem pedig a valós beosztás (pozíció) közlése. Nem vitatható, hogy a közlés által a felperes személye, legalábbis szűkebb környezetének beazonosíthatóvá vált, azonban jogi szempontból a lényeges az, hogy a személyét érintő közlés alapvetően való volt.

A bíróságnak a vizsgálata során nem a felperes szubjektív sértettség-érzéséből kell kiindulnia, hanem külső, objektív szemléletmódot kell alkalmaznia. A közlemény egészét szükséges ezért vizsgálni figyelemmel az összefüggésekre is. A sajtószerv jogosult beszámolni egy adott büntetőeljárás aktuális állásáról, a közlésnek összhangban kell állnia az eljárás adott állásával és nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást.

A műsorszámból kitűnt, hogy az eljárás nyomozati szakban van, bűnösség megállapítására még nem került sor, objektív, külső szemlélet szerint nem keletkezik a felperesről olyan hamis látszat, hogy bűnszervezet tagja lenne. Így a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a kereset jogalapja ténylegesen hiányzik, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.035/2017.) a Kúriai Döntések 2018/11. számában 305. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben
2018. november 23.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségi jogi jogsértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat - a Kúria eseti döntése.