Bejegyzések a ‘sérelemdíj’ címkével ellátva

Kiállja-e a Ptk. a járvány „próbáját”? – Dr. Vékás Lajost és Dr. Gárdos Pétert kérdeztük Koronavírus

Milyen változások léptek életbe a legutóbbi kommentár óta? Mit lehet mondani a járványról és digitális átalakulásról a Ptk. szemszögéből? Interjú Dr. Vékás Lajossal és Dr. Gárdos Péterrel.

A közügyekre vonatkozó vélemény fokozott alkotmányos védelmet élvez

Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással a Kúria megállapította, hogy a közügyekre vonatkozó vélemény függetlenül érték- és igazságtartalmától, helyes vagy helytelen voltától, fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott.

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége

Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel munkavégzésére csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetésre kötelezésének mérséklése a károsult hátrányára (Mt. 167. § (2) bekezdés).

Ismétlődő jogsértés és büntető funkció a sérelemdíj megítélése során

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. szeptember 4.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,

A sérelemdíj mértékének meghatározásakor figyelembe veendő körülmények nem mindegyike áll okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező hátrány nagyságával. Így a jogsértés ismétlődő jellegét akkor is értékelnie kell a bíróságnak, ha az nem volt kihatással a nem vagyoni sérelem nagyságára. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogintézmény büntető funkciójára is az okozott hátrány nagyságától függetlenül kell figyelemmel lenni – a Kúria eseti döntése.

Meddig érvényesíthető a munkáltatóval szembeni munkajogi igény?

Mielőtt bírósághoz fordulnánk érdemes megismernünk, hogy az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatunk és kiszámítani, hogy mely követeléseink évültek el.

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése gyorsított perben

Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.

Jogszabályfigyelő 2020 – 28. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/161–165. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

A bűncselekménnyel okozott kár és a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított per

Elfogadta a Parlament a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslatot (T/10860.)

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!

A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

Tévedésből lett adós

Hiányzik az adatkezelés jogalapja és a célhoz kötött adatkezelés elve is sérül, ha az érintettet tévedésből adósként tüntetik fel a KHR-ben.