Bejegyzések a ‘sérelemdíj’ címkével ellátva

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az EJEB szerint mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez.

A sérelemdíj összegének meghatározása

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. november 8.
Címkék: , ,
Rovat: ,

A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése.

Egészségügyi állapota miatt diszkriminálta az Emirates

Az Emirates Magyarországi Fióktelepét azért marasztalta el az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a bíróság, mert zaklatta munkavállalóját és megsértette az emberi méltóságát.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

Egyenlő bánásmód ügyében döntött a Kúria

Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a félnek kell igazolnia, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között. Ennek megfelel, ha bizonyítja, hogy a jogviszony betöltése során a pályázó végzettségét, szakmai alkalmasságát, munkához való hozzáállását értékelte