Sértő karikatúra ügyében ítélt sérelemdíjat a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Krónikus” című karikatúra közzétételével a Népszava kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát – állapította meg a Kúria.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Népszava című napilap 2020. április 28-i számában megjelent „Krónikus” című karikatúra közzétételével a lap kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát, és ezért az alperest a lap hasábjain nyilvános elégtétel adására, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

A Kúria döntésének indokolásában kifejtette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlatának figyelembe vételével, az összes körülmény mérlegelése alapján az volt megállapítható, hogy a karikatúra – az országos tisztifőorvos és a keresztre feszített Jézus Krisztus ábrázolása a szövegbuborék tartalmával („Alapbetegsége függőséget okozott”) együtt – egyidejűleg többes tartalmat hordoz, és a jogsértő közlés nem élvezi a véleménynyilvánításhoz való jog feltétlen védelmét pusztán azért, mert az egyik lehetséges értelmezés szerint közéleti tartalmú gúnyt is kifejez.

A karikatúra a vélemény kifejezésének egyik eszköze, amely a rajz és a szöveg együttes vizsgálatával értelmezhető. A konkrét esetben a Kúria azt állapította meg, hogy a sérelmezett karikatúra a közérthetőség hiánya miatt többféle értelmezésre adott lehetőséget, és alapvetően nem járult hozzá a közügyek – a kormány járványügyi intézkedéseinek – vitájához, mert a közlés módja objektíve nem volt alkalmas eszköze a kifejezni kívánt gondolatok közzétételének.

A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a karikatúrában a vallási jelkép felhasználása a közérthetőség hiányára figyelemmel öncélú és önkényes. A rajz Jézus személyét és kereszthalálát – a kapcsolódó címmel és szöveggel együtt értelmezve – indokolatlanul bántó módon ábrázolta, amely alkalmas a keresztény vallási közösség méltóságának, ezen keresztül a közösséghez tartozó felperes emberi méltóságának a megsértésére.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.