Jogszabályfigyelő 2022 – 28. hét
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2022/112-117. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, illetve a Kúria döntéseik közül válogattunk.
E heti összeállításunkban az energia-veszélyhelyzet kihirdetéséről és az egyesületi tagdíj összegének a változásáról, annak az alapszabály-módosításhoz fűződő viszonyáról olvashatnak.
Tartalom:
- Energia-veszélyhelyzet kihirdetése
- Az egyesületi tagdíj éves megállapítása nem alapszabály-módosítás
Energia-veszélyhelyzet kihirdetése
A Kormány az ukrajnai háború folytán kialakult veszélyhelyzet miatti drasztikus energia-áremelkedés és az energiahiány okán energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelynek az elhárítása érdekében számos intézkedés megtételét rendelte el (a kedvezményes lakossági villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartása feltételeinek kidolgozása, lignit kitermelés növelése, Mátrai Erőmű termelésbe állítása, hazai földgázkitermelés emelése, Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, téli földgázkészletek betárolása, exportkorlátozások). Ezzel egyidejűleg a 1336/2022. (VII. 15.) Korm. határozattal Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzsről felállításáról döntött.
Joganyag: 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről
Módosította: –
Megjelent: MK 2022/117. (VII. 15.)
Hatályos: 2022. 07. 15.
Megjegyzés: közjogi szervezetszabályozó eszköz
Az egyesületi tagdíj éves megállapítása nem alapszabály-módosítás
Az egyesület létrehozásához nem kötelező az alapszabályban a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét szabályozni. Az aktuális tagdíj mértékének alapszabályban való feltüntetéséből még nem következik, hogy a tagdíj éves megállapítása az alapszabály módosítását jelenti- derül ki a Kúria Polgári Kollégium Gazdasági szakága által hozott és Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2022. júniusi számában közzétett eseti döntésből.
A Kúria a határozatában kiemeli, hogy: „a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének – ilyennek minősül a 3:16. § (1) bekezdése szerint a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés) – ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívó tartalmával szemben megfogalmazott elvárás az ülés napirendjének megjelölése [3:17. § (2) bekezdés c) pont], mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák [3:17. § (3) bekezdés].”
Az adott ügyben a felperes által megtámadott határozatok vonatkozásában „a napirend kellő tartalmú (és idejű) közlése az írásbeli meghívó és a hozzá mellékelt határozati javaslatok megküldésével teljesült”. A meghívóban ugyanis szerepelt a 2020. évi tagdíj mértékének a meghatározása, a mellékelt határozati javaslatok pedig egyértelművé tették a tagdíjemelés konkrét mértékét és differenciálását.
A Kúria által hatályában fenntartott másodfokú határozat szerint: „Annak ellenére, hogy az alperes alapszabályának […] pontja rendelkezik a tagsági díj mértékéről, a tagdíjfizetési kötelezettség nem tekinthető az alapításkor vagy a tagsági jog keletkezésekor teljesítendő vagyoni hozzájárulásnak, sem az alapszabály kötelező tartalmi elemének, illetve nyilvántartási adatnak, ezért a Ptk. 3:9. § (1) bekezdéséből, 3:5. §-ából, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 91. §-ából és 95. §-ából következően a küldöttgyűlés anélkül határozhatott a tagdíj mértékének megváltoztatásáról egyszerű szótöbbséggel, hogy napirendre kellett volna tűznie az alapszabály módosítását és arról minősített többséggel döntenie kellett volna.”
Joganyag: BH2022. 157.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2022/6. szám
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése