
Jogszabályfigyelő 2022 – 28. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/112-117. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, illetve a Kúria döntéseik közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/112-117. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, illetve a Kúria döntéseik közül válogattunk.
Nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a meghívó megküldésére irányadó törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2021/96–98. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
A jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik.
A tanulmány a vadászható állat és a vadkár néhány aktuális jogkérdését járja körül, mint a vadászható állat által okozott kárért való felelősségi tényállás alkalmazhatóságának gyakorlati kérdései, ezen belül a vadak által belterületen okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerült jogi problémák, a vadkár és a vadászható állat által okozott kár felelősségi tényállásainak viszonya, a vadkárigény érvényesítése és bizonyítása, valamint a vadkárért való felelősség korlátozása.
A szociális szolgáltató a jogalanyiságától függetlenül megfelel a Szoc. tv-ben foglaltaknak, ezért az itt foglalkoztatottakat legalább a Kjt.-nek szerinti illetmény megilleti.
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.