Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Vezető tisztségviselő megbízatása
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik.
Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezését visszautasította, miután a civil szervezetek névjegyzékének adataiból megállapította, hogy a felperes nevében fellebbezést benyújtó vezető tisztségviselő megbízatása, ezáltal a felperes feletti törvényes képviseleti jogosultsága megszűnt.
A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint a nevében fellebbezést benyújtót korábban újra vezető tisztségviselőjévé választotta.
A Kúria rámutatott: a jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik. A vezető tisztségviselő személyére vonatkozó adat nyilvántartásba történő bejegyzése tehát nem konstitutív hatályú. Az elsőfokú bíróság önmagában a névjegyzék adataira nem alapíthatta volna a fellebbezést visszautasító döntését, hanem tisztáznia kellett volna, hogy a fellebbezés benyújtásának időpontjában annak benyújtója ténylegesen a felperesi egyesület megválasztott vezető tisztségviselője volt-e, illetve, hogy e tisztségét elfogadta-e.
Kapcsolódó cikkek
2024. december 7.
Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
2024. december 6.
Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.