Munkaviszonyban jár a jubileumi jutalom?

A szociális szolgáltató a jogalanyiságától függetlenül megfelel a Szoc. tv-ben foglaltaknak, ezért az itt foglalkoztatottakat legalább a Kjt.-nek szerinti illetmény megilleti.


Az alapügy

A felperes 2009. július 31-ig állt közalkalmazotti jogviszonyban, ahol a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, majd 2009. augusztus 1-től egy egyesület keretén belül működő Támogató Szolgálat vezetői munkakörére munkaviszonyt létesített.

A felperes a keresetében 40 éves jubileumi jutalom jogcímén 2.423.965,- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapját a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) 94/L. § (4) bekezdésére alapította.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével jubileumi jutalom megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben arra hivatkozott, hogy a Támogató Szolgálat nem önálló jogi személy, a felperes nem annak volt az alkalmazottja, ezért a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés g) pontja rendelkezéseinek teljesülését nem a Támogató Szolgálat, hanem az alperes tekintetében kell vizsgálni.

A Kúria döntése

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A perben nem volt vitás, hogy az alperessel munkaviszonyban állt felperes rendelkezik 40 év „foglalkoztatási jogviszonnyal”. A felperes intézményvezetői munkakörben az alperes keretén belül elkülönült szervezettel, feladatkörrel, költségvetéssel működő Támogató Szolgálatot vezette, személyi alapbérén felül vezetői pótlékban és összevont szociális ágazati pótlékban részesült. Utóbbi pótlék folyósítása azt bizonyítja, hogy az alperes – a jubileumi jutalom kivételével – elismerte, hogy a Kjt. szerinti illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Az alperes alapszabálya alapján mint egyesület – jogi személyként – a célja szerinti szociális tevékenysége körében Támogató Szolgálatot működtetett. A Támogató Szolgálat a per adatai szerint nem önálló jogi személyként, kizárólag szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetként működött és az alperes az általa működtetett, illetve fenntartott elkülönült szervezet szociális szolgáltatói tevékenysége alapján központi költségvetési támogatásban részesült.

A Kjt. 78. §-ában szabályozott jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a fennállnak a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek, azaz a perbeli esetben akkor, ha „a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató” a munkáltató. Az alperes érvelésével szemben a szociális szolgáltató fogalmának tehát nem feltétlen fogalmi eleme, hogy önálló jogi személyként jelenjen meg, ugyanakkor a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdéséből megállapíthatóan mégis alanya lehet az állami támogatásnak. Ebben az esetben a támogatást azonban kizárólag a jogalanyisággal rendelkezőnek, azaz az alperes egyesületnek lehetséges nyújtani, ez a támogatott pedig de iure az a jogalany lesz, amelynek szervezeti egységeként működik a Támogató Szolgálat. A Támogató Szolgálat tehát nem önálló jogi személy, ám relatív, korlátozott jogalanyisága meghatározott körben, mégpedig a költségvetési szabályok körében mégis van.

Munkáltatóként ugyanakkor jogképesség hiányában nyilvánvalóan nem jelenhet meg. A fentiekből következően a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdésében, valamint a 4. § (1) g) pontjában meghatározott feltételek teljesülése a Támogató Szolgálat tekintetében vizsgálható, illetőleg kizárólag ennek tekintetében vizsgálható.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Elítélték az anyát és kisgyermekét cserbenhagyó gázolót
2021. február 24.

Egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék azt a nőt, aki 2018-ban autójával - benne két kiskorú gyermekével - a zebrán gázolt el Nagykanizsán egy anyát és négyéves fiát és a baleset helyszínéről segítségnyújtás nélkül távozott.

Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
2021. február 23.

Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.