Munkaviszonyban jár a jubileumi jutalom?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális szolgáltató a jogalanyiságától függetlenül megfelel a Szoc. tv-ben foglaltaknak, ezért az itt foglalkoztatottakat legalább a Kjt.-nek szerinti illetmény megilleti.

Az alapügy

A felperes 2009. július 31-ig állt közalkalmazotti jogviszonyban, ahol a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, majd 2009. augusztus 1-től egy egyesület keretén belül működő Támogató Szolgálat vezetői munkakörére munkaviszonyt létesített.

A felperes a keresetében 40 éves jubileumi jutalom jogcímén 2.423.965,- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapját a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) 94/L. § (4) bekezdésére alapította.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével jubileumi jutalom megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben arra hivatkozott, hogy a Támogató Szolgálat nem önálló jogi személy, a felperes nem annak volt az alkalmazottja, ezért a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés g) pontja rendelkezéseinek teljesülését nem a Támogató Szolgálat, hanem az alperes tekintetében kell vizsgálni.

A Kúria döntése

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A perben nem volt vitás, hogy az alperessel munkaviszonyban állt felperes rendelkezik 40 év „foglalkoztatási jogviszonnyal”. A felperes intézményvezetői munkakörben az alperes keretén belül elkülönült szervezettel, feladatkörrel, költségvetéssel működő Támogató Szolgálatot vezette, személyi alapbérén felül vezetői pótlékban és összevont szociális ágazati pótlékban részesült. Utóbbi pótlék folyósítása azt bizonyítja, hogy az alperes – a jubileumi jutalom kivételével – elismerte, hogy a Kjt. szerinti illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Az alperes alapszabálya alapján mint egyesület – jogi személyként – a célja szerinti szociális tevékenysége körében Támogató Szolgálatot működtetett. A Támogató Szolgálat a per adatai szerint nem önálló jogi személyként, kizárólag szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetként működött és az alperes az általa működtetett, illetve fenntartott elkülönült szervezet szociális szolgáltatói tevékenysége alapján központi költségvetési támogatásban részesült.

A Kjt. 78. §-ában szabályozott jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha a fennállnak a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek, azaz a perbeli esetben akkor, ha „a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató” a munkáltató. Az alperes érvelésével szemben a szociális szolgáltató fogalmának tehát nem feltétlen fogalmi eleme, hogy önálló jogi személyként jelenjen meg, ugyanakkor a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdéséből megállapíthatóan mégis alanya lehet az állami támogatásnak. Ebben az esetben a támogatást azonban kizárólag a jogalanyisággal rendelkezőnek, azaz az alperes egyesületnek lehetséges nyújtani, ez a támogatott pedig de iure az a jogalany lesz, amelynek szervezeti egységeként működik a Támogató Szolgálat. A Támogató Szolgálat tehát nem önálló jogi személy, ám relatív, korlátozott jogalanyisága meghatározott körben, mégpedig a költségvetési szabályok körében mégis van.

Munkáltatóként ugyanakkor jogképesség hiányában nyilvánvalóan nem jelenhet meg. A fentiekből következően a Szoc. tv. 94/L. § (4) bekezdésében, valamint a 4. § (1) g) pontjában meghatározott feltételek teljesülése a Támogató Szolgálat tekintetében vizsgálható, illetőleg kizárólag ennek tekintetében vizsgálható.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.