Bejegyzések a ‘munkaviszony’ címkével ellátva

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.