Bejegyzések a ‘munkaviszony’ címkével ellátva

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

Betegsége miatt zaklatták a munkahelyén

Zaklatást követ el a munkáltató, ha a munkavállaló egészségi állapota miatt megszégyenítő, megalázó, ellenséges környezet alakult ki a munkahelyen, de a munkáltató e légkör kialakulásának megelőzésére, felszámolására nem tesz intézkedéseket.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Várandóssága miatt bocsátottak el egy pénztárost

Az EBH az eljárás alá vont munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot szabott ki vele szemben, illetve elrendelte a végleges határozatának nyilvános közzétételét.

Munkanélküli ellátás megállapítása az EU-ban

Az EUB szerint a munkanélküli ellátás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a más tagállamban való munkavégzés idejét is.

Gyorssegély a munkaügyi perben – a munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztése

Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.

A munkavállalói értékelés adatvédelmi szempontjai

Cikkünkben a munkavállalói értékelés adatvédelmi kérdéseivel foglalkozunk.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Karrierutazás jogász diplomával VI. – (Kamarai) Jogtanácsosok legyünk vagy ügyvédek?

Mit csinál a kamarai jogtanácsos, és miben különbözik a jogtanácsostól? Az ügyvédi vagy a jogtanácsosi pályát válasszuk? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel és a jogtanácsosokra vonatkozó szabályozással foglalkozunk.