Bejegyzések a ‘közös megegyezés’ címkével ellátva

Munkaviszonyban jár a jubileumi jutalom?

A szociális szolgáltató a jogalanyiságától függetlenül megfelel a Szoc. tv-ben foglaltaknak, ezért az itt foglalkoztatottakat legalább a Kjt.-nek szerinti illetmény megilleti.

A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően

Bizonyos esetekben lehetséges a munkaviszony helyreállítására, ekkor a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.

Meddig érvényesíthető a munkáltatóval szembeni munkajogi igény?

Mielőtt bírósághoz fordulnánk érdemes megismernünk, hogy az egyes jogszabálysértésekre meddig hivatkozhatunk és kiszámítani, hogy mely követeléseink évültek el.

A munkakör megszűnés, mint felmondási ok

A Kúria két felülvizsgálati eljárásban is a munkakör megszűnésére alapított felmondással foglalkozott.

Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete Koronavírus

A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Az előszerződés az ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adhat a munkajogban is.

Földtörvény a bírói gyakorlatban 4. rész

Idő hiányában a joggyakorlat elemző csoport nem tudott foglalkozni az állam által megkötött haszonbérleti szerződésekkel érintett földek eladását követően az új tulajdonosok részéről gyakorolt haszonbérleti díj módosítására, haszonbérleti szerződés felmondására irányuló perek gyakorlatával. Az azonban előrelátható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek mellett az ilyen típusú perek növekedésével kell számolni.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Munkajogi megállapodás érvénytelensége

A jogerős ítélet csak olyan körben támadható felülvizsgálattal, amely az első és másodfokú eljárásban is felmerült.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.