Bejegyzések a ‘közös megegyezés’ címkével ellátva

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

Az érvénytelen munkáltató intézkedés jogkövetkezményei

A munkáltató által jogszabályellenesen megjelölt munkakör érvénytelen munkáltatói intézkedésnek minősül, így az a célzott joghatás kiváltására alkalmatlan.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Mai cikkünkben tanulmányi szerződés megszüntetésének gyakorlati kérdéseit, a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit, illetve a joggyakorlat-elemzésben résztvevők tanulmányainak megállapításait ismertetjük.

A jogügylet nemcsak tartalmánál, hanem joghatásánál fogva is minősülhet jóerkölcsbe ütközőnek

A munkaszerződés megkötésének, módosításainak időpontjaiban a felek elérni kívánt céljának, a megállapodás – esetleg – módosult tartalmának, a vállalt kötelezettség jellegének és joghatásának vizsgálata szükséges annak megítélésekor, hogy a munkaszerződés kikötése jó erkölcsbe ütközik-e.

A munkáltatói kárigény érvényesítése és a felmondás

Ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatójának, akkor egyrészt kötelezettsége keletkezik az okozott kár megtérítésére, másrészt megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, amiért sor kerülhet a munkaviszony megszüntetésére. Vajon kell-e választani a két szankció között? Lehet-e kárigényt érvényesíteni, akár a munkaviszony felmondása után?