A Kúria megállapította, hogy a felek az árban nem állapodtak meg, ezért nem jött létre szerződés a felek között.
Az alapügy
A peres felek között értékesítési keretszerződés jött létre, amely alapján az alperes a felperes konkrét megrendelései alapján hízott libákat és libamájat értékesített a felperes részére. A szerződés szerint az átvételi árak és fizetési feltételek meghatározása a felperes mindenkori aktuális árközleménye alapján történt. A peres felek e kikötéstől eltérő üzleti gyakorlatot alkalmaztak az ármegállapításra oly módon, hogy a peres felek az aktuális árakat minden esetben közös megegyezéssel határozták meg. Az utolsó közös megegyezéssel elfogadott árközlemény a 2016. október 17-i volt. 2016-ban madárinfluenza járvány tört ki, amely befolyásolta a peres felek közötti üzleti kapcsolatot is.
A peres felek a 2017. január 16-i árközleményt illetően megállapodni nem tudtak, az alperes 2017. január 16-tól kezdődően már nem szállított libákat a felperes részére. A felperes elszámolást készített el, és 2017. október 16-ig egyetlen alkalommal sem szólította fel az alperest a szerződés teljesítésére.
A felperes meghiúsulási kötbér iránti kereseti kérelmét a bíróság jogerős ítéletével elutasította.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet – részben eltérő indokokkal – hatályában fenntartotta. A Kúria a jogerős ítéletben írtakkal szemben megállapította, hogy a peres felek közötti keretszerződés nem előszerződés jellegű, az nem hozott létre szerződéskötési kötelezettséget. Az egyedi megrendelések esetén az árban meg kellett állapodni. Erre vonatkozóan a keretszerződés tartalmazott ugyan egy mechanizmust, amelyet azonban a szerződő felek ténylegesen nem alkalmaztak.
A madárinfluenza járvány jelentős piaci átrendeződést eredményezett, de a megnövekedett termelési költségek mellett az alperes változatlanul képes lett volna az egyedi megrendelések teljesítésére, így a vis maior helyzetnek nincs a szerződést fizikai vagy jogi okból lehetetlenné tevő jogkövetkezménye. A szállítások azért maradtak el, mert megváltozott piaci körülmények között újabb ármegállapodást már nem tudtak a felek kötni, és a nyilatkozataikból, valamint a lezajlott elszámolásból, továbbá abból, hogy a felperes sem kezdeményezett további szállításokat, arra lehet következtetni, hogy a keretszerződést a felek közös akarattal megszüntették.
A keretszerződésben kikötött meghiúsulási kötbér csak szerződésszegéshez kapcsolódhat, ennek hiányában e jogkövetkezmény nem alkalmazható.
Kapcsolódó cikkek:
26 év után érte utol az igazságszolgáltatás a gyilkost
2021. február 24.
A bíróság a büntetés kiszabásakor jelentős súllyal vette figyelembe az elkövetés óta eltelt időt is, négy év börtön lett az ítélet.
Elítélték az anyát és kisgyermekét cserbenhagyó gázolót
2021. február 24.
Egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék azt a nőt, aki 2018-ban autójával - benne két kiskorú gyermekével - a zebrán gázolt el Nagykanizsán egy anyát és négyéves fiát és a baleset helyszínéről segítségnyújtás nélkül távozott.
Vizsgacsalás: súlyosításért fellebbezett az ügyészség
2021. február 24.
Súlyosbításért fellebbez az ügyészség egy szakképesítést pénzért áruló OKJ-s vizsgabizottsági elnök és az őt megvesztegető férfi ügyében.
A holland vendéglátósok beperlik az államot a lezárások miatt
2021. február 23.
A holland vendéglátóipari szövetség (KHN) szerint súlyosan sértik a vállalkozások alapvető jogait azzal, hogy megalapozatlan korlátozásoknak teszi ki azokat anélkül, hogy kárukat megtérítené.
Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait
2021. február 23.
Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.