Bejegyzések sérelemdíj címkével

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!
2020. június 29. Szakma

Nem jár automatikusan a sérelemdíj!

A Kúria úgy foglalt állást, hogy téves az a jogi álláspont miszerint a sérelemdíj megállapításának kizárólagos feltétele a jogsértés megállapítása, és hogy a jogsértés megállapításának automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

Tévedésből lett adós
2020. június 9. Szakma

Tévedésből lett adós

A NAIH 1.000.000,- Ft bírságot szabott ki arra a bankra, amely tévedésből az érintett adatait tüntette fel a Központi Hitelinformációs rendszerben adóstársként, annak ellenére, hogy az érintett sem hitelszerződést, sem kölcsönszerződést nem kötött a bankkal.

2020. május 8. Napi

Sérelemdíj üzemi balesetért

A munkaszervezés, illetve a munkavédelmi oktatás során a munkáltató kötelessége, hogy a biztonságos munkavégzés keretein belül a kellő mértékű elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését biztosítsa.

Mikor szűnik meg a munkaviszony?
2020. március 10. Napi

Mikor szűnik meg a munkaviszony?

A munkáltató a munkavállaló felmondását követően a felmondási idő alatt – tekintettel a munkaviszony fennállására – azonnali hatályú felmondással élhet. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás nem ugyanazon féltől származott.

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?
2020. január 27. Világjogász

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az olasz újságíró egy 1980-as terrorcselekménnyel kapcsolatban a csendőrség felelősségét firtató oknyomozó cikket közölt. Az olasz bíróság végül a felelős szerkesztővel egyetemben elmarasztalta és nagy összegű kártérítésre kötelezte. Az ügy kapcsán az EJEB az újságírói felelősséggel kapcsolatban több fontos megállapítást is tett. Mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez. A nemzeti bíróságnak pedig mindezeket a szempontokat, illetve általában a sajtó társadalomban betöltött szerepét is figyelembe véve kell a személyiségi jogokat érintő ügyekben döntenie.