Habilitáció késedelme, mint nem vagyoni kár
A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.
Bejegyzések sérelemdíj címkével
Mikor szűnik meg a munkaviszony?
A munkáltató a munkavállaló felmondását követően a felmondási idő alatt – tekintettel a munkaviszony fennállására – azonnali hatályú felmondással élhet. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás nem ugyanazon féltől származott.
Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?
Az olasz újságíró egy 1980-as terrorcselekménnyel kapcsolatban a csendőrség felelősségét firtató oknyomozó cikket közölt. Az olasz bíróság végül a felelős szerkesztővel egyetemben elmarasztalta és nagy összegű kártérítésre kötelezte. Az ügy kapcsán az EJEB az újságírói felelősséggel kapcsolatban több fontos megállapítást is tett. Mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez. A nemzeti bíróságnak pedig mindezeket a szempontokat, illetve általában a sajtó társadalomban betöltött szerepét is figyelembe véve kell a személyiségi jogokat érintő ügyekben döntenie.
A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében
Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
A sérelemdíj összegének meghatározása
A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a peres felek házastársak voltak, a válást követően négy közös gyermeküket az alperesénél helyezte el a bíróság a felperes kapcsolattartásra való feljogosítása mellett. A felek közötti megromlott viszony a válást követően sem változott. Az egyik gyermek 15 évesen elhunyt, temetéséről a felperes csak azt követően szerzett tudomást. A felperes kegyeleti jogának megsértésére hivatkozva kérte az alperest 1 400 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest 700 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A Ptk. 2:50. § (1) bekezdése szerint meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Az ítélet indokolása szerint e rendelkezés…
Egészségügyi állapota miatt diszkriminálta az Emirates
Az Emirates Magyarországi Fióktelepét azért marasztalta el az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a bíróság, mert zaklatta munkavállalóját és megsértette az emberi méltóságát.
A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.
Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért
A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.
Ülj be a legizgalmasabb perekre!
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Egyenlő bánásmód ügyében döntött a Kúria
Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a félnek kell igazolnia, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között. Ennek megfelel, ha bizonyítja, hogy a jogviszony betöltése során a pályázó végzettségét, szakmai alkalmasságát, munkához való hozzáállását értékelte