Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések sérelemdíj címkével

Dr. Orosz Andrea : A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban II. rész
2022. május 5. Szakma

Dr. Orosz Andrea : A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban II. rész

A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.

2022. május 2. Szakma

A gyógyulási, túlélési esély csökkenésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel, amelynek tagjai a jogirodalmi álláspontok, a nemzetközi gyakorlat és az elemzett magyar joggyakorlat alapján élénk szakmai vitát folytattak arról, hogy a gyógyulási esélyt a kártérítési felelősség és a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perekben hogyan kell értékelni.

Az állami szervek objektív személyiségi jogi felelősségét relativizáló joggyakorlatról 
2022. január 26. Szakma

Az állami szervek objektív személyiségi jogi felelősségét relativizáló joggyakorlatról 

Vitaindító írásunk témája az a bírói gyakorlat, amely az állami szerv által okozott személyiségi jogi jogsértés megállapításával kapcsolatos perekben a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével összefüggésben kialakult joggyakorlatot alkalmazza. Eszerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához.

2021. december 29. Szakma

A tárgyaláson való felvételelkészítés szabályai

A Kúria 8/2021. Polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy a büntetőügy nyilvános tárgyalásán (nyilvános ülésén) részt vevő közhatalmat gyakorló személy képmásának közzétételét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. § (1) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § (2) bekezdésében megkövetelt feltétel, vagyis az érintett hozzájárulásának hiánya önmagában nem teszi jogszerűtlenné.

2021. augusztus 25. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezésének gyakorlati kérdései

A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.

2021. július 22. Cégvilág

Rögös lehet az út, ha podcastban éri jogsérelem cégünket

Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége
2020. december 15. Napi

Munkavállaló kárenyhítése kötelezettsége

Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel munkavégzésére csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetésre kötelezésének mérséklése a károsult hátrányára (Mt. 167. § (2) bekezdés).

Ismétlődő jogsértés és büntető funkció a sérelemdíj megítélése során
2020. szeptember 4. Szakma

Ismétlődő jogsértés és büntető funkció a sérelemdíj megítélése során

A sérelemdíj mértékének meghatározásakor figyelembe veendő körülmények nem mindegyike áll okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező hátrány nagyságával. Így a jogsértés ismétlődő jellegét akkor is értékelnie kell a bíróságnak, ha az nem volt kihatással a nem vagyoni sérelem nagyságára. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogintézmény büntető funkciójára is az okozott hátrány nagyságától függetlenül kell figyelemmel lenni – a Kúria eseti döntése.