Rögös lehet az út, ha podcastban éri jogsérelem cégünket


Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Amennyiben egy vállalat problematikusnak látja – a jellemzően megkeresése, együttműködése nélkül – egy podcast adásban a róla megjelent tartalmat, akkor első körben azt kell mérlegelnie, hogy valójában milyen felülettel is áll szemben. Ahhoz, hogy az interneten, akár bárki számára elérhető hanganyag sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősüljön, négy feltétel együttes teljesülése szükséges. Ezek közül hárommal általában nincs gond:

  • a műsor gyártója olyan természetes vagy jogi személy, aki felelősséget vállal a gyártott tartalmakért,
  • az elkészült anyag tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási jellegű,
  • és a nyilvánosság számára készül.

„A negyedik pont viszont nem mindig egyértelmű. Akkor tekinthető sajtóterméknek egy podcast, ha gazdasági szolgáltatás, vagyis önálló és üzletszerűen végzett tevékenység. Ilyen például egy hírportál saját podcastja. A működésnek azonban nem minden esetben célja, hogy nyereség származzon belőle. Ehhez rendszeresen (hetente, havonta), gazdasági kockázatvállalással, profit érdekében kellene a tartalmat publikálni” – hívja fel a figyelmet Keller-Deák Ágoston, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

Ha a podcast adással a szerkesztők nem a nyereség elérését tűzték ki célul, úgy az nem minősül sajtóterméknek. Így nem esik a médiatörvény (Mttv.), valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) hatálya alá sem. A podcastra ilyenkor a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései irányadóak. Miután a sajtó-helyreigazítás csak médiatartalmak, valamint sajtótermékek kapcsán kérhető, így egy cég a vállalatot ért jogsértés esetén nem is tud élni ezzel a jogával. Ilyen esetben egy természetes személy és jogi személyként egy vállalat is polgári peres úton kérhet jogorvoslatot a személyiségi jogainak (különösen a jóhírnév megsértése, kizárólag természetes személyek esetében alkalmazandó becsületsértés) megsértése miatt. Ebben az esetben az eljáró bíróság viszont – figyelemmel arra, hogy a podcast nem sajtótermék – nem dönthet a helyreigazító közlemény közzétételéről, beolvasásáról. Egy podcast beszélgetésben ért személyiségi jogsértéskor a bíróság „csupán” sérelemdíj kifizetésére kötelezheti az adás készítőjét, illetve azt, aki felelős a műsor készítéséért. „Ennek mértékét a bíróság az eset körülményeire, többek között a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, valamint a jogsértésnek a jogi személyre gyakorolt hatására tekintettel határozza meg” – tette hozzá a szakértő.

E mellett egy társaságnak akár a nyilvánosságra nem tartozó üzleti titkait is kiteregethetik egy podcast beszélgetés alatt. Ebben az esetben szintén bírósághoz fordulhat a cég, kártérítést is követelhet, illetve kérheti a bíróságtól a jogsértés beszüntetését és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 16.

A színház nem kérheti a védettség igazolását

A NAIH állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus elleni védettség ténye egészségügyi adatnak minősül, amelynek kezelése a GDPR rendelkezései szerint alapvetően tilos.

2021. szeptember 16.

3+1 tipp a lánctartozás ellen

Néhány praktikus megoldás, amivel elkerülhetők a lánctartozás okozta nehézségek az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől.

2021. szeptember 16.

PK vélemény a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről

Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény újításaira és a Pp. hatálybalépését követő tapasztalatokra figyelemmel szükségessé vált a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény felülvizsgálata, melynek eredményeként a Kúria elfogadta a 1/2021. (VII. 12.) PK véleményt a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről.