Átfogó reform a jogi személyek nyilvántartására


A jogalkotó alapjaiban megreformálta a jogi személyek nyilvántartásba vételét és nyilvántartását a 2021. évi XCII. törvénnyel, mely a felkészülés érdekében 2023. július 1-jén lép hatályba.


Az Országgyűlés elfogadta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényt, amely átfogóan módosítja a cégek, a civil szervezetek és egyéb jogi személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A Ptk.-ban megjelenő egységes magánjogi szemlélet, azaz a cégek és a civil szervezetek tekintetében megjelenő közös szabályozásból következik az egységes jogiszemély-nyilvántartás kívánalma – rögzítette a jogalkotó a törvényi indokolásban. Tekintettel arra, a legfontosabb garanciális szabályokat meghatározó általános rendelkezések szempontjából (a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, a jogi személy neve, székhelye, szervezete, képviselője stb.) a Ptk. nem tesz különbséget az egyes jogi személy típusok között, az egységes magánjogi szemlélet önmagában azt is indokolja, hogy ez a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósuljon.

Az egységes jogiszemély-nyilvántartásban a magánjogi jogalanyokon túl a közjogi jellegű szervezeteket is feltüntetik, illetve az olyan szervezetek is, amelyeknek a bejegyzési eljárását nem a bíróság folytatja le (pl. ügyvédi iroda, befektetési alap, köztestület).

A közös nyilvántartás körében a jogalkotó több előnyt is azonosított, mint például az egységes eljárási szabályok bevezetése, az eljárások gyorsítása, eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése, az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítás, az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés.

A törvényi indokolás rögzíti, hogy a bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, és a jogi személyről, illetve az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése. A jogalkotó az új szabályozással a bírósági szemléletváltozást akarja elérni azzal, hogy a bíróságok csak azt vizsgálják, a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e, és a bíróságok ne végezzenek érdemi (tartalmi) vizsgálatot a benyújtott cégiratok tekintetében. Erre tekintettel vezetik be az automatikus döntéshozatalt a bejegyzési ügyek döntő hányadában.

Az automatikus döntéshozatal lényege, hogy a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Ezzel egyúttal a jogi képviselőkre is nagyobb felelősséget telepít a jogalkotó, hiszen a jogi képviselő az okiratok törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó kötelező nyilatkozaton túlmenően az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem nyomtatványában a kérelem mellékleteinek egyedi tartalmára vonatkozó részletes nyilatkozatot is köteles tenni. A bíróság a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalához szükséges feltételek teljesülését az automatikus ügyelőkészítés, valamint a jogi képviselő nyilatkozata alapján vizsgálja. Az automatikus döntéshozatali eljárásban hiánypótlási felhívásnak nincs helye, így, ha a kérelem bármely része nem jegyezhető be, a kérelem elutasításának van helye azzal, hogy ha a szervezet a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.

Az automatikus döntéshozatallal jelentős mértékben egyszerűbbé válik és lecsökken a bírósági ügyteher, így a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható, amelynek fő célja a nyilvántartási jegyzék közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartás a valóságnak megfelelő, naprakész legyen. Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat is bevezet a jogszabály (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő, különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat részletesebben szabályoz (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).

A jogalkotó tehát teljes egészében megreformálta a jogi személyek nyilvántartásba vételére és nyilvántartására irányuló szabályokat, és az ebből eredő jelentős változásokra való felkészüléshez hosszabb időt biztosítva a jogszabály hatálybalépéseként 2023. július 1. napját határozta meg.

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Gyorsított vizsgálatot indított a GVH a tégla piacon

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére – olvasható a hivatal weboldalán.

2021. július 29.

Minden üzenet célba ér? – Avagy a hasznos visszajelzés kritériumai

Előző írásunkban körbejártuk a visszajelzés fogalmát, hasznosságát és a visszajelzés kérésének módját. Most arra keressük a választ, hogy miképpen tudunk úgy visszajelzést adni, hogy az hatásos legyen, megérkezzen az üzenet, általa pedig szakmailag fejlődni tudjon a jogász közösségekben a munkahelyi kapcsolódás és ne eredményezzen konfliktusokat.

2021. július 29.

A közös tulajdonú ingatlan használati rendjének egysége

A Kúria a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel kapcsolatban kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok egységet képeznek, amit maga a bíróság sem bonthat meg.