Bejegyzések személyiségi jog címkével


A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül
2020. július 23. Világjogász

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül

A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17. Napi

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. június 28. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról
2018. november 30. Szakma

Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról

Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni
2018. október 26. Szakma

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni

Ami a tényállást illeti, a felperes úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi törvényben és az egészségügyi intézményekre vonatkozó, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat az egészségügyi intézmények nem tartják be. Ennek egyik indoka álláspontja szerint az volt, hogy az alperes magyar állam által alkotott jogi szabályozás nem megfelelő. A felperes az egészséghez fűződő joga sérelmének megállapítását, valamint 200 000 forint nem vagyoni kártérítést kérte. Érvelése szerint az alperes, mint jogalkotó nem megfelelő jogi szabályozást hozott létre és ezért nincs megfelelő jogkövetkezménye annak, ha az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgáltatók megsértik az egészséghez, emberi méltósághoz való jogát, megsértik a tájékoztatási kötelezettségüket, téves diagnózist állítanak fel vagy hiányosan, nem megfelelő módon vezetik a dokumentációkat, a betegeket indokolatlanul várakoztatják, megsértik az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, nem őrzik megfelelően az egészségügyi dokumentációt. Sérelmezte, hogy ilyen jogsértések esetén a magyar jogszabályok nem tartalmaznak érdemi szankciókat. Abból pedig, hogy ezen jogok megsértését sérelmére több esetben megállapították a bíróságok, de kártérítésre nem kötelezték az intézményeket, arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosítja a számára az alperes jogalkotása a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alperes…