AB: kivételes közszereplőnek minősülnek azok, akik hatással vannak az államélet alakulására

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.21.039/2017/4. számú ítéletének megsemmisítését kérő indítványt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.

1. Az alapügy

Az indítványra okot adó ügyben egy internetes honlap közzétett egy cikket, amelyben az indítványozó külföldi nyaralásáról írt, és a cikkhez az indítványozóról több kép-, és videófelvételt felhasznált. Az internetes sajtótermék 2015. december 8. és 2016. április 20. között több alkalommal írt az indítványozó külföldi nyaralásáról, felhasználva az arról készült képeket. Az indítványozó azonban előadta, hogy sem a felvételek felhasználásához, sem azok közzétételéhez nem járult hozzá, ezért keresetet terjesztett elő a sajtótermék kiadójával szemben, kérve a képmáshoz való joga megsértésének a megállapítását, valamint a jogsértés abbahagyására és nyilvános bocsánatkérésre kötelezést.

A kiadó egyrészt azzal érvelt, hogy az indítványozóról egy olyan szórakozóhelyen készült kép, ahova csak jeggyel lehetett bemenni, és a jegyértékesítés általános szerződési feltételei szerint a jegy vásárlója hozzájárul ahhoz, hogy reklámcélra a személyére is kiterjedő felvétel készüljön, és azt a szórakozóhely a saját tevékenysége során felhasználja. Másrészt pedig érvelt, hogy az indítványozó állítólag kormányzati tanácsadóként működik, rendszeresen feltűnik politikai vezetők, kormányhoz közel álló személyek társaságában, és ebből következően a jövedelmi helyzetére utaló, életmódjával kapcsolatos információ a közvélemény érdeklődésére is számot tart. Az indítványozó azonban a perben vitatta, hogy jegyet kellett volna váltania, állítása szerint sem kifejezetten, sem ráutaló magatartással nem járult hozzá képmásának rögzítéséhez.

Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperesnek azt az érvelését, hogy az indítványozó életvitelére vonatkozó információ nyilvánosság elé tárása közérdek, ezért a keresetet elutasította. A fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla pedig az elsőfokú bíróság ítéletét eltérő indokolással, de helyben hagyta. A másodfokú bíróság ugyanis a döntését arra alapította, hogy az indítványozó nemcsak a képek elkészítéséhez, hanem azoknak a szórakozóhely reklámozása céljából történő felhasználásához is engedélyt adott. A bíróság továbbá nem tartotta az indítványozót olyan magánszemélynek, aki személyiségi jogvédelemre jogosult abban az esetben, ha magánéletével kapcsolatos információ jut a sajtó tudomására. Az Ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis az indítványozó magánszférája lényegében az emberi méltóság védelmére korlátozódik.

Az indítványozó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely osztotta a Fővárosi Ítélőtábla álláspontját, végül pedig alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

2. Adöntés indokai

Az ügy befogadása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói döntés alkotmányossági vizsgálata kapcsán vizsgálni kell ugyanis, hogy a sajtószabadság gyakorlása jelen esetben alapot adhat-e az indítványozóról készített felvételek nyilvános bemutatására.

Az AB mindenekelőtt arra utalt, hogy a sajtó a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése így a sajtószabadságot a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás garanciájának tekinti. Ez a tájékoztatás a „demokratikus közvélemény” információs érdekét szolgálja: azt, hogy a közvélemény a számára releváns tényekről, eseményekről adatot, tájékoztatást, illetve ezzel összefüggő véleményt kapjon.

A közéleti viták szabadsága és sokszínűsége nélkül nincsen szabad közvélemény és nincsen demokratikus jogállam, az Alkotmánybíróság pedig a gyakorlatában a politikai jellegű közéleti szólások szabad kinyilvánítását tekinti a véleménynyilvánítás szabadsága legbensőbb védelmi körének. A közéleti vita azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett politikai vitát jelenti, hanem valamennyi társadalmi jelentőségű kérdés megvitatása is ebbe a körbe sorolandó. Alkotmányosan tehát az vizsgálandó, hogy az adott közlésnek (a médiatartalom megjelentetésének) van-e bármilyen köze egy adott közéleti vitához, illetve közszerepléshez. Amennyiben igen, akkor csak a kivételes esetekben igazolható a sajtó véleménynyilvánítási szabadságának a korlátozása.

Az AB hangsúlyozta, hogy egy természetes személy életkörülményei, ide értve azt is, hogy hol nyaral, és milyen szórakozóhelyre jár, az Alaptörvényben védett magánéletének részei. A bírósági döntések is egyhangúan jutottak arra a következtetésre, hogy az internetes honlap az indítványozó magánéletére vonatkozó tájékoztatást közölt, és arról osztott meg korábban a nyilvánosság felé közvetített képet. Az AB szerint azonban a Kúria helyesen mutatott rá arra, hogy a magánélettel kapcsolatos információ megosztása a jelen esetben a közügyek vitatásához hozzájárul.

Márpedig az Alaptörvény IX. cikkének fokozottabb védelme nem korlátozódik a közhatalmat gyakorló személyek tevékenységének bemutatására: a közügyek szabad megvitatásához hozzájárulhat olyan személyek magatartása is, akik egyébként közhatalmat nem gyakorolnak. Sőt a 3145/2018. (V. 7.) AB határozat rámutatott arra, hogy „a közszereplők köre szélesebb a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok körénél, nem alakult ki annak egyértelmű szempontrendszere, amely a közszereplői minőség megállapításának támpontjául szolgálna. Különösen indokolja azonban ennek a szempontrendszernek a jogalkalmazás számára történő egyértelművé tételét, hogy a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör szélesedése figyelhető meg. Ennek a tendenciának az eredményeként olyan személyeknek is lehetősége nyílik egy–egy közéleti vita aktív alakítójává válni, akik korábban – státuszuk alapján – nem tartoztak a közszereplő fogalmi körébe. Ezek a személyek az ún. “kivételes közszereplők” A határozat az ott vizsgált kontextusban a médiaszereplőket sorolta az ún. kivételes közszereplők kategóriájába, mert közéleti vitákban jelentős véleményformáló hatással lépnek fel. Ez a jellemvonás azonban nem csupán a médiaszereplőkre igaz, hanem azokra is, akik hatással vannak politikai döntésekre és az államélet alakulására, vagy a médiában betöltött tulajdonosi szerepükön keresztül a közvéleményre. Jelen ügyben pedig az indítványozó kivételes közszereplői státusának igazolása vagy cáfolata a közügyek szabad megvitatásának része, az indítványozó társadalmi szerepe tehát olyan körülmény, ami „közéleti vita”, így e vonatkozásban az Alaptörvény IX. cikkének korlátozása csak kivételesen lenne igazolható.

Ezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria nem lépte túl az értelmezés alkotmányos kereteit, amikor úgy foglalt állást, hogy az indítványozóra vonatkozó közéleti közléseket a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog legmagasabb szintű védelme illeti meg. Márpedig, amennyiben a sajtó a közügyek vitatásával kapcsolatos ügyben, közszerepléssel összefüggésben tesz közzé képmást, a „képmásvédelem” csak akkor lehet a sajtószabadság valós korlátja, ha a képmás közzététele valamilyen alapjog sérelmét okozza. Ilyen esetekben kell a konkrét körülményeket alapul véve egyensúlyozni a sajtószabadság és a képmásvédelem eltérő szempontjai között. Az indítványozó ugyanakkor nem állította, hogy a bírói döntések sértették volna a jó hírnevét vagy becsületét. A közlés nem volt dehonesztáló, nem tüntette fel negatív színben az indítványozót. Erre tekintettel jelen esetben a bíróság helyesen mérlegelte, hogy önmagában annak a ténynek a közlése és képi bemutatása, hogy az indítványozó a nyaralása során egy szórakozóhelyen járt, nem jelenti a magánélethez való jog vagy az emberi méltóság aránytalan korlátozását. Mindezekre tekintettel az AB az indítványt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Schanda Balázs volt.

Kapcsolódó cikkek:


Őszi Könyvszüret az NKE-n
2019. december 5.

Őszi Könyvszüret az NKE-n

A könyvmustrán évről-évre bemutatják a tanszéki oktatók részvételével készült publikációkat, és önálló írásokat, amelyek közvetve közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz.

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység
2019. december 5.

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység

Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek – a Kúria eseti döntése.