Jogszabályfigyelő 2021 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2021/22–25. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alkotmánybíróság két személyiségi jogi kérdésben született döntéséről olvashatnak. 

 

Tartalom:

  1. Vallási közösség méltóságának a megsértése ügyében döntött az Alkotmánybíróság
  2. A politikusokat gúnyoló címlap nem értékelhető katolikus közösség tagját ért jogsérelemként 

 

Vallási közösség méltóságának a megsértése ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Az eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint 2016-ban a lengyel abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyház állásfoglalása ellen tartott tüntetésen olyan performansz bemutatására került sor, amely miatt a felperesek pert indítottak. Úgy vélték, hogy a személyiségük lényeges vonásának minősülő katolikus vallási közösséghez tartozásukon keresztül megsértették az emberi méltóságukat és a vallás szabad gyakorlásához való jogukat azzal, hogy: „[az alperesek] – később az interneten közzétett – előadásuk keretében egyikük áldoztatást imitálva egy »abortusztabletta« feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett a másik két alperes nyelvére a »Krisztus teste« kijelentés kíséretében.”

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon a keresetet elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljárva ezt a döntést megváltoztatta, és megállapította a felperesek emberi méltóságának és vallásszabadsághoz fűződő jogának a sérelmét. Ezt követően – az alperesek felülvizsgálati kérelme alapján – a Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a döntése indokolásában arra hivatkozott, hogy: „[…] a művi terhességmegszakítás engedélyezése körüli társadalmi vitában a véleményét határozottan kinyilvánító egyház, annak tagjai és az adott vallási közösséghez tartozó hívők is a közszereplőkhöz hasonlóan, szélesebb körben kötelesek a markáns kritikát is tűrni. […] Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az emberi méltósághoz való jogukat, a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlására vonatkozó alkotmányos korlátozást és a tisztességes eljáráshoz való jogot.”

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott döntésével a Kúria és a Fővárosi Törvényszék ítéletét is alaptörvény-ellenesnek minősítette, és megsemmisítette azokat.

Határozatának az indokolásában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy: „[…] nem azt bírálta el, hogy az indítványozók mint felperesek által kifogásolt konkrét alperesi cselekmény megsértette-e a katolikus vallási közösséget, és ezen keresztül az indítványozók emberi méltóságát. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata túlmutat az Alkotmánybíróság hatáskörén. Az alkotmányjogi panasz eljárásban az Alkotmánybíróságnak a Ptk. és az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek együttes értelmezését kellett elvégeznie, és azt megvizsgálnia, hogy a támadott ítélet mennyiben maradt az alkotmányos értelmezés tartományában.”

Az ügy érdemét illetően a következőket emeljük ki a döntésből:

– Az AB álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadságának határa „[…] nem valamely közösségnek (illetve a hozzá tartozó egyes személyeknek) a megsértése, hanem a közösség méltóságának megsértése. A közösség méltóságának megsértése nem azonos a közösség megsértésével, s még kevésbé a közösség egyes tagjai érzéseinek megsértésével. A közösséghez tartozó egyén emberi méltóságának a közösséghez való tartozásával összefüggő megsértése természetszerűleg az egyén szubjektív érzéseinek a megsértését is eredményezi. Visszafelé ez azonban nem törvényszerű: a közösség valamely tagja szubjektív értékítéletének, érzelmi beállítottságának vagy esetleges érzékenységének a megsértése nem feltétlenül jelenti az illető emberi méltóságának, illetve a közösség méltóságának a megsértését.”

– Az AB utalt arra: „[…] ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti. Különbséget kell azonban tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagjai méltóságának védelme érdekében korlátozható az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján.”

– Az Alkotmánybíróság emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy: „[…] mind a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, mind pedig a lelkiismeret és a vallás szabadsága az európai civilizáció és a magyar alkotmányos hagyomány alapvető értékei közé tartoznak. A Ptk. 2:54. § (5) bekezdésének alkalmazásakor a bíróságoknak, illetve legfőbb bírósági szervként a Kúriának, valamint – az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezés kérdésében – végső soron az Alkotmánybíróságnak felelőssége a közbeszédet a méltányosság és mértékletesség olyan középvonalán tartani, amely egyaránt biztosítja a közügyek demokratikus megvitatását és a vallási közösségeknek a társadalmon belüli békés együttélését.”

– Az Alkotmánybíróság döntésének az indokolásában végezetül ismételten hangsúlyozta, hogy: „hatáskörének korlátai miatt nem arról foglalt állást, hogy a jelen ügyben az indítványozók által kifogásolt konkrét cselekmény súlyosan sértette vagy indokolatlanul bántotta-e a katolikus vallási közösséget és ezen keresztül az indítványozók emberi méltóságát. Ezeknek a kérdéseknek a megítélése – valamint jogsértés esetén a jogkövetkezmények megállapítása – a történeti tényállás egészét figyelembe véve a bíróságok feladata lesz a jelen határozat következtében lefolytatandó bírósági eljárásban; amely során azonban az Abtv. 43. § (3) bekezdése alapján alkotmányjogi kérdésekben a jelen határozat szerint kell eljárni.”

  •  Joganyag: 6/2021. (II. 19.) AB határozat a Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 70.P.22-286/2016/13. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/25. (II. 19.)
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása 

 

A politikusokat gúnyoló címlap nem értékelhető katolikus közösség tagját ért jogsérelemként

Az alábbiakban hivatkozott alkotmánybírósági döntés alapját képező eljárás megindításának az volt az előzménye, hogy az indítványozó mint felperes személyiségi jogai megsértése miatti pert indított egy kiadó ellen, amiért a kiadó „Nagy Harácsony” címmel az egyik kiadványa címlapján egy 1622-ben készült festmény átalakított változatát jelentette meg, „[…] amelyen az eredeti szereplők arca helyére közszereplők arca került, a gyermek Jézus képét pedig egy halom aranypénzzel cserélte ki.” Az indítványozó felperesként arra hivatkozott, hogy a keresztény, katolikus közösséghez tartozásával összefüggésben szenvedett el személyiségi jogi jogsérelmet. A keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. E döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. Ezt követően pedig a Kúria felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes az Alkotmánybírósághoz (a továbbiakban: AB) fordult, ahol alkotmányjogi panaszának az elutasítására került sor.

Az AB szerint nem volt vitatott az indítványozó vallási közösséghez tartozása, illetve, hogy ez a személyisége lényeges vonásának minősül, továbbá a „sérelmezett közlés nagy nyilvánossága” sem, ezért eljárásában a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésének „a közösséget […] súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem” fordulatának és az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek az együttes értelmezését kellett elvégeznie.

Az AB döntés indokolásában foglaltak szerint az ügyben eljáró elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy: „[…] a címlap tárgya az ott szerepeltetett vezető politikusok magatartása volt; a címlap pusztán vallási jelképeket használt fel hasonlatként, ez pedig a bíróság szerint önmagában nem lehet jogsértő. A[z elsőfokú] bíróság nem vitatta, hogy voltak olyanok, akik felháborodtak vagy megbotránkoztak a címlap láttán, ez azonban nem jelenti azt, hogy az a közösséget sértette volna.”

A másodfokú bíróság pedig arra mutatott rá, hogy a Ptk. 2.54. § (5) bekezdése alkalmazásához „[…] szükséges, hogy a közösséget ért jogsérelem mintegy »átsugározzon« a keresetet indító személyre. Ehhez képest a bíróság szerint a politikusokat érintő, őket gúnyoló címlap megjelentetése miatt a felperest a katolikus közösség tagjaként jogsérelem nem érte.”

Az AB határozat utalt a Kúria döntésének az indoklására, amely szerint ez volt az első olyan ügy, amely a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése kapcsán felülvizsgálati szakba jutott, utalt továbbá arra is, hogy a: „[…] Kúria értelmezése szerint a jogszabály a jogsértés megvalósulásához célzatosságot nem ír elő, alapvetően »eredménycentrikus« szabályozásról van szó, azt azonban nemcsak az adott közösség szempontjából, hanem teljes társadalmi, jogi, politikai kontextusban kell értékelni. A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a kérdéses közlést nem a felperes szubjektív érzékenysége oldaláról, hanem külső objektív szemléletmód alapján kell megítélni. Ez alapján a vitatott címlap alapvetően közszereplő politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó karakteres véleménynyilvánítás (ti. azt fejezi ki, hogy a szerzők véleménye szerint az ábrázolt személyek már-már vallásos áhítattal viseltetnek az anyagi gyarapodás iránt); ugyanakkor sem a címlap, sem a lap belső tartalma nem foglalkozik a vallásos élettel, a hívők magatartásával vagy megítélésével. A Kúria szerint külső objektív szemléletmód alapján a kifejtett vélemény és annak ábrázolása nem irányult a keresztény vallás, a hívők közössége megalázására, a vallási közösséget nem sértette meg.”

Az AB úgy ítélte meg, hogy: „az alapügyben eljáró bíróságok helyesen ismerték fel a közlés célja vizsgálatának jelentőségét”, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy: „[…] hatáskörének korlátjai miatt nem arról foglalt állást, hogy a jelen ügyben az indítványozó által kifogásolt konkrét folyóiratcímlap súlyosan sértette vagy indokolatlanul bántotta-e a katolikus vallási közösséget és ezen keresztül az indítványozó emberi méltóságát.” 

  • Joganyag: 7/2021. (II. 19.) AB határozat a Kúria Pfv.IV.20.636/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/25. (II. 19.)
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

 

Kapcsolódó cikkek: