A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Alábbi cikkünkben a 2021/22–25. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.
Célszerű a munkahelyi vezetőknek minél nagyobb tudatossággal monitorozni a munkahelyi szervezeten belül esetlegesen megbúvó zaklatási folyamatokat, és keményen fellépni ellenük, valamint a prevenció irányába is lépéseket tenni. Erre ma már rengeteg jogi és nem jogi eszköz kínálkozik: így különösen etikai kódex elfogadása és tényleges végrehajtása, munkavállalói panaszkezelésre alkalmas munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer működtetése, érzékenyítő jellegű vezetőképzés szervezése a vezetők minden szintjének.
Elutasította az Ahmed H. által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen személyiségi jogi jogsértés miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni. A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…
