A bíróság elutasította Ahmed H. nyolcmilliós követelését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elutasította az Ahmed H. által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen személyiségi jogi jogsértés miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A szír Ahmed H. 2015-ben a röszkei határátkelőnél próbált bejutni Magyarországra és eközben kővel dobálta a magyar rendőröket. Ezért egy másik eljárásban terrorizmus vádjával a bíróság jogerősen öt év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította az országból. Jelenleg idegenrendészeti őrizetben a kitoloncolására vár.

A férfi 2017-ben szerepelt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy, mint aki kővel dobálta a rendőröket, és ezért elítélték. Emiatt indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, és jó hírnevének megsértése címén 8 millió forint sérelemdíjat követelt. Ebben a perben hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet pénteken a Fővárosi Törvényszék. Ahmed H. az ítélethirdetésen nem vett részt.

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása kitért a többi közt arra, hogy bár az alperes valóban elmulasztotta feltüntetni a nemzeti konzultáció kérdőívén, hogy Ahmed H. bűnösségét akkor elsőfokú, nem jogerős ítélet mondta ki, ez csak elhanyagolható mértékű hátrány. A rendőrök megdobálását ugyanis maga sem vitatta, az pedig bűncselekmény és az eset közmegítélését alapvetően ez határozza meg.

Mindezek miatt az elsőfokú bíróság szerint a felperes keresete alaptalan volt.

A bíró kitért arra is, hogy Ahmed H. ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben, nem volt tisztában azzal, hogy mi a nemzeti konzultáció, de még a konzultáció perben kifogásolt kérdését sem tudta felidézni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága