Jogszabályfigyelő 2021 – 5. hét


Alábbi cikkünkben a 2021/16–18. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.

E heti összeállításunkban az idei évre tervezett népszámlálás elhalasztásáról és a Kúria újabb, földvásárlás kapcsán született jogegységi határozatáról olvashatnak.

  

Tartalom:

  1. Népszámlálás elhalasztása
  2. Földvásárlásra irányuló szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadása

 

 

Népszámlálás elhalasztása

A 2021-es évre elrendelt népszámlálás megtartására a veszélyhelyzetre tekintettel 2022. október 1. és 2022. november 20. között kell megtartani a Kormány alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítása értelmében.

  • Joganyag: 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről
  • Módosította: 45/2021. (II. 5.) Korm. rendelet
  • Megjelent: MK 2021/18. (II. 5.)
  • Hatályos: 2021. 02. 06.
  • Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

  

Földvásárlásra irányuló szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadása

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2020. július 1. napját megelőzően hatályos 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv – akkor is ha a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt elfogadó nyilatkozat nem érkezik, azaz más elővásárlásra jogosult nincs – megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevő elővásárlási jogosultságára vonatkozó nyilatkozatából nem állapítható meg az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a földforgalmi törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul. Kúria Közigazgatási Jogegységi Tanácsa megállapította továbbá, hogy a Kúria ítélkező tanácsa – az indítványnak megfelelően – a Kúria Kfv.37.673/2016/4. számú közzétett határozatától eltérhet.

Konkrét ügy kapcsán merült fel a kérdés, miszerint az adásvételi szerződés szerinti vevőnek is pontosan rögzítenie kell-e az elővásárlási jog jogalapját, valamint pontosan meg kell jelölnie a jogszabályban meghatározott elővásárlási jog sorrend szerinti ranghelyét az általa kötött adásvételi szerződésben. A Kúria egyik korábbi döntése szerint ugyanis a földforgalmi törvény a szerződés jóváhagyásának a megtagadása „[…] jogkövetkezményét írja elő, ha az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul. Nem történhet ez másként a szerződés szerinti vevő esetében sem, az ő szerződéses jognyilatkozata értékelésekor. Az alperes [konkrét ügy alperese, a Szerk.] kiemelte a Kfv.III.37.681/2016/10. számú határozatból, hogy amennyiben a szerződés szerinti vevő elővásárlási ranghelyre vonatkozó nyilatkozata nem helyes, úgy nem lehet a szerződést az ő vonatkozásában jóváhagyni. A törvény ily módon szankcionálja a ranghely téves meghatározását. A fenti határozat elvi lényege szerint a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek az elővásárlási jogosultság fennállását azonos szempontok alapján kell vizsgálnia, a szerződés szerinti vevő és az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személyek vonatkozásában is.”

A jogegységi eljárás lefolytatására tehát abban a kérdésben került sor, hogy vizsgálhatja-e „a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő elővásárlási jogra történő hivatkozásának helyességét – abban az esetben is, ha szerződés kifüggesztésének időtartama alatt elfogadó nyilatkozat nem érkezett, azaz más elővásárlásra jogosult nincs – a Földforgalmi törvény 2019. január 11. napját megelőzően hatályos és jelen ügyben alkalmazandó 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján, ha a szerződés szerinti vevő az adásvételi szerződésben elővásárlási jogára vonatkozó olyan nyilatkozatot tesz, amelyből nem állapítható meg az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy amelyből nem lehet megállapítani, hogy milyen ranghelyen kíván élni elővásárlási jogával.„

  • Joganyag: 2/2021. KJE határozat
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/18. (II. 5.)
  • Hatályos: 2021. 02. 06.
  • Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

Kapcsolódó cikkek