Az EU több mint 380 millió eurót fektet be a zöld átállás támogatása érdekében
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.
Az alapügy
A felperes on-trade területi vezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes egy belső vizsgálat során elkérte több alkalmazott, közöttük a felperes mobiltelefonját és céges laptopját vizsgálat céljából. A felperes a saját tulajdonú, de céges SIM-kártyát tartalmazó mobiltelefonját is rendelkezésre bocsátotta a vizsgálathoz. A felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. A felperes 2015. december 21-én írásban megtámadta a közös megegyezéses megállapodást tévedésre hivatkozással. A felperes az utóbb fenntartott keresetében a közös megegyezéses megállapodás érvénytelenségére hivatkozva kérte, hogy a bíróság állítsa helyre a munkaviszonyát, és kötelezze az alperest elmaradt munkabér és az ellenőrzéssel összefüggésben megvalósított személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes sérelemdíjban való marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az Mt. 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia [GC] ítéletében (no. 61496/08.) meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük annak értékelése során, hogy a munkáltató ellenőrzési, fegyelmi jogkörének gyakorlása jogszerű-e.
Az eljárt bíróságok nem értékelték megfelelően, hogy a jogszerű cél érdekében volt-e más, a magánszférát kevésbé korlátozó módja az ellenőrzésnek, ellátták-e a felperest megfelelő biztosítékokkal a munkáltató eljárásával kapcsolatban.
A perbeli esetben a munkavállaló felperes nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez. A „bármely egyéb adathordozó” belső szabályzatban megjelölt fogalmát nem lehet a munkáltató engedélyével használt saját tulajdonú készülék tekintetében kiterjesztően értelmezni, hiszen magát a készüléket nem a munkáltató bocsátotta a felperes rendelkezésére. A felperes hozzájárulása hiányában pedig az alperes adatkezelése jogellenes volt [Mt. 9. § (2) és (3) bekezdés, Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pont].
A Kúria megállapította, hogy az alperes a vizsgálati eljárás során jogosulatlanul ellenőrizte a felperes magánéletét, jogszerűtlenül kezelte a magán üzenetét úgy, hogy annak a tartalmát is megismerte. Az előzőek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a felülvizsgálattal támadott körben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a sérelemdíj vonatkozásában megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a 2015 októberében lefolytatott belső vizsgálat során a felperes mobiltelefonjának ellenőrzésével összefüggésben megsértette a felperes magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.
A megismételt eljárásban szükséges a sérelemdíj iránti igény Ptk. 2:52. § alapján történő vizsgálata.
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.
Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!