A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Az alapügy

A felperes on-trade területi vezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes egy belső vizsgálat során elkérte több alkalmazott, közöttük a felperes mobiltelefonját és céges laptopját vizsgálat céljából. A felperes a saját tulajdonú, de céges SIM-kártyát tartalmazó mobiltelefonját is rendelkezésre bocsátotta a vizsgálathoz. A felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. A felperes 2015. december 21-én írásban megtámadta a közös megegyezéses megállapodást tévedésre hivatkozással. A felperes az utóbb fenntartott keresetében a közös megegyezéses megállapodás érvénytelenségére hivatkozva kérte, hogy a bíróság állítsa helyre a munkaviszonyát, és kötelezze az alperest elmaradt munkabér és az ellenőrzéssel összefüggésben megvalósított személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes sérelemdíjban való marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

Az Mt. 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia [GC] ítéletében (no. 61496/08.) meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük annak értékelése során, hogy a munkáltató ellenőrzési, fegyelmi jogkörének gyakorlása jogszerű-e.

Az eljárt bíróságok nem értékelték megfelelően, hogy a jogszerű cél érdekében volt-e más, a magánszférát kevésbé korlátozó módja az ellenőrzésnek, ellátták-e a felperest megfelelő biztosítékokkal a munkáltató eljárásával kapcsolatban.

A perbeli esetben a munkavállaló felperes nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez. A „bármely egyéb adathordozó” belső szabályzatban megjelölt fogalmát nem lehet a munkáltató engedélyével használt saját tulajdonú készülék tekintetében kiterjesztően értelmezni, hiszen magát a készüléket nem a munkáltató bocsátotta a felperes rendelkezésére. A felperes hozzájárulása hiányában pedig az alperes adatkezelése jogellenes volt [Mt. 9. § (2) és (3) bekezdés, Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pont].

A Kúria megállapította, hogy az alperes a vizsgálati eljárás során jogosulatlanul ellenőrizte a felperes magánéletét, jogszerűtlenül kezelte a magán üzenetét úgy, hogy annak a tartalmát is megismerte. Az előzőek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a felülvizsgálattal támadott körben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a sérelemdíj vonatkozásában megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a 2015 októberében lefolytatott belső vizsgálat során a felperes mobiltelefonjának ellenőrzésével összefüggésben megsértette a felperes magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

A megismételt eljárásban szükséges a sérelemdíj iránti igény Ptk. 2:52. § alapján történő vizsgálata.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Garanciát kér a Facebooktól a NAIH
2019. augusztus 15.

Garanciát kér a Facebooktól a NAIH

A Facebooknak írásbeli garanciát kell adnia arra, hogy nem adja ki a felhasználók beszélgetéseit harmadik félnek, ha ez nem történik meg, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ideiglenes intézkedésként megtiltja az adatok kiadását.