A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Az alapügy

A felperes on-trade területi vezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes egy belső vizsgálat során elkérte több alkalmazott, közöttük a felperes mobiltelefonját és céges laptopját vizsgálat céljából. A felperes a saját tulajdonú, de céges SIM-kártyát tartalmazó mobiltelefonját is rendelkezésre bocsátotta a vizsgálathoz. A felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. A felperes 2015. december 21-én írásban megtámadta a közös megegyezéses megállapodást tévedésre hivatkozással. A felperes az utóbb fenntartott keresetében a közös megegyezéses megállapodás érvénytelenségére hivatkozva kérte, hogy a bíróság állítsa helyre a munkaviszonyát, és kötelezze az alperest elmaradt munkabér és az ellenőrzéssel összefüggésben megvalósított személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes sérelemdíjban való marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem megalapozott.

Az Mt. 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Bogdan Mihai Bărbulescu kontra Románia [GC] ítéletében (no. 61496/08.) meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük annak értékelése során, hogy a munkáltató ellenőrzési, fegyelmi jogkörének gyakorlása jogszerű-e.

Az eljárt bíróságok nem értékelték megfelelően, hogy a jogszerű cél érdekében volt-e más, a magánszférát kevésbé korlátozó módja az ellenőrzésnek, ellátták-e a felperest megfelelő biztosítékokkal a munkáltató eljárásával kapcsolatban.

A perbeli esetben a munkavállaló felperes nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez. A „bármely egyéb adathordozó” belső szabályzatban megjelölt fogalmát nem lehet a munkáltató engedélyével használt saját tulajdonú készülék tekintetében kiterjesztően értelmezni, hiszen magát a készüléket nem a munkáltató bocsátotta a felperes rendelkezésére. A felperes hozzájárulása hiányában pedig az alperes adatkezelése jogellenes volt [Mt. 9. § (2) és (3) bekezdés, Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pont].

A Kúria megállapította, hogy az alperes a vizsgálati eljárás során jogosulatlanul ellenőrizte a felperes magánéletét, jogszerűtlenül kezelte a magán üzenetét úgy, hogy annak a tartalmát is megismerte. Az előzőek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a felülvizsgálattal támadott körben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a sérelemdíj vonatkozásában megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a 2015 októberében lefolytatott belső vizsgálat során a felperes mobiltelefonjának ellenőrzésével összefüggésben megsértette a felperes magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát.

A megismételt eljárásban szükséges a sérelemdíj iránti igény Ptk. 2:52. § alapján történő vizsgálata.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Menetrend szerinti busz sofőrjével szállíttatta a kokaint egy zalai férfi
2019. október 22.

Kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt letartóztattak egy zalai férfit, aki a Budapest és Zalaegerszeg között közlekedő menetrend szerinti buszjárat sofőrjével szállíttatta ismerősének a kokaint - közölte a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője kedden.

Hogyan váljunk meg nem kívánatos üzlettársunktól?
2019. október 22.

Hogyan váljunk meg nem kívánatos üzlettársunktól?

Arra az esetre keresünk megoldást, amikor a Kft. üzlettársunk kizárásra okot adó magatartást nem tanúsított, de üzleti megfontolásból mégis szeretnénk tagtársunk irányítási jogait visszaszorítani, vagy esetleg üzletrészét megszerezni.

Orvosi vényekkel élt vissza egy orvosasszisztens Pécsen
2019. október 22.

Üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek egy szakorvosi asszisztenst és társát vényekkel való visszaélés miatt - közölte a Pécsi Törvényszék hétfőn.

Csicskáztatás miatt öt év börtönt kapott egy ózdi férfi
2019. október 21.

Csicskáztatás miatt öt év börtönre ítéltek egy ózdi "rabszolgatartót". A férfit a sértett sanyargatásával elkövetett kényszermunka, maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés és könnyű testi sértés miatt ítélte el az Ózdi Járásbíróság - közölte a Miskolci Törvényszék hétfőn.

Human Operator: a vádlottak tagadták bűnösségüket
2019. október 21.

Tagadta bűnösségét a Human Operator Zrt. ügyének a Szegedi Törvényszéken hétfőn meghallgatott öt vádlottja. Ketten annak ellenére mondták ártatlannak magukat, hogy korábban beismerő vallomást tettek, és egyezséget kötöttek az ügyészséggel.