Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 17.
Címkék: , ,
Rovat:
Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.

A szkopjei sajtó beszámolói szerint hétfőn elfogták a Boki 13 néven ismertté vált Bojan Jovanovszki egykori valóság show-sztárt, az egyik szkopjei televízió tulajdonosának a fiát, mert a gyanú szerint védelmi pénzt követelt olyan neves emberektől, akik a törvénnyel való összeütközés gyanújába keveredtek.

Cserébe azt ígérte, elintézi, hogy az igazságszolgáltatás elé kerülve enyhébb bánásmódban részesülnek. Egy üzletembertől például nyolcmillió eurót kért azért, hogy az ellene folyó eljárást lezárják – ezt már hivatalosan is megerősítette Vilma Ruszkoszka, a szervezett bűnözés ügyeivel foglalkozó ügyész.

Ezzel szinte egy időben – két hónappal megbízatási idejének lejárta előtt – lemondott Katica Janeva különleges ügyész, mert – mint mondta – nem tűrheti, hogy a nevét “alibiként használják a különleges ügyészség jövőjének ellehetetlenítésére, illetve az ország európai integrációjának megakasztására”.

A szkopjei sajtó szerint a két eset nem független egymástól, főleg annak fényében, hogy a rendőrség házkutatást tartott az ügyésznél, és elkobozta a telefonját. A sajtóban megjelent találgatások szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy éppen Katica Janeva volt Bojan Jovanovszki igazságügyi kapcsolata, akin keresztül el tudta intézni, hogy bizonyos emberek büntetése a várhatónál enyhébb legyen.

A különleges ügyészséget 2015-ben azért állították fel, hogy kivizsgálja a Nikola Gruevszki miniszterelnöksége idején, 2014-ben történt lehallgatások ügyét. A testületet a legnagyobb pártok az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával hozták létre négyéves mandátummal, azzal a feltétellel, hogy a megbízatási idejének lejárta után törvényben szabályozzák az igazságügyi rendszerbe történő integrálását.

Az ügyészség élére a politikai pártok konszenzusát követően Katica Janevát nevezték ki, de azóta a jobboldali ellenzék többször is elfogultsággal vádolta meg őt, és emiatt megkérdőjeleződött, illetve ellehetetlenült a különleges ügyészség munkája, a törvény tervezete pedig késlekedik, mert a pártok eddig nem tudtak megegyezni a testület hatásköreiről és feladatairól.

A 2014-es választások után a Zoran Zaev jelenlegi kormányfő vezette, akkori ellenzéki balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) választási csalással vádolta meg Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót.

Ezt követően Gruevszki államcsínnyel gyanúsította meg Zaevet, aki válaszlépésként közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

Elemzők szerint az utóbbi négy évben a különleges ügyészség a rendszerváltozás jelképévé vált, hiszen a VMRO-DPMNE szinte teljes vezetése ellen vádat emelt a lehallgatások miatt, és a különleges ügyészség vádjai alapján ítélték el Gruevszkit is, aki emiatt külföldre szökött.
Szakértők szerint ha bebizonyosodik, hogy az ügyészséget vezető Katica Janeva kompromittálódott, úgy a Gruevszki elleni vádakat illetően is kérdések merülhetnek fel.

Zoran Zaev kormányfő azt kérte a szkopjei ügyészségtől: hozza nyilvánosságra, van-e köze Katica Janevának a Jovanovszki-ügyhöz, és ezáltal egyértelműen kiderüljön, volt-e hivatali visszaélés. Erre még nem került sor.

A különleges ügyészségről szóló törvényt az ősszel kellene elfogadni, jelentőségét pedig az is jól mutatja, hogy Zaev már megkezdte az egyeztetéseket a parlamenti pártokkal.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Leváltották az államügyészt Macedóniában
2017. augusztus 18.

Menesztette a macedón parlament Marko Zvrlevszki államügyészt, mert a kormánypárti képviselők szerint nem végezte megfelelően a munkáját a több mint húszezer embert érintő lehallgatási ügyben – közölte a szkopjei sajtó pénteken.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíró választási eljárása
2017. január 25.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felállításáról 1950. november 4. napján aláírt, és 1953.szeptember 3. napján hatályba lépett Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) II. fejezete rendelkezik, azon belül is a 19. cikk mondja ki, hogy az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából megalakul az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság, EJEB) amely állandó jelleggel működik. A Bíróság székhelye az Európa Tanács mellett van.