Hatásköri összeütközés: birtokvédelem
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Sérti a választási eljárási törvény szabályait, ha a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem érnek vissza a szavazóhelyiségbe – a Kúria eseti döntése.
A Ve. vagy választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja) – a Kúria eseti döntése.
A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.
A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a pert a jogszabályban erre feljogosított személy indította-e. Perindítási jogosultság hiánya esetén a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania – a Kúria eseti döntése.
Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.
A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja – a Kúria eseti döntése.
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik – a Kúria eseti döntése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.