A zsarolóvírus támadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az oktatási intézményekre világszerte, beleértve az iskolákat is. Cikkünk célja, hogy bemutassuk, hogyan működnek ezek a támadások, milyen adatvédelmi problémákat vetnek fel, és milyen lépésekkel védhetjük meg az iskolákat és adatainkat.
A naplózási irányelveknek figyelembe kell venniük a szervezet és a szolgáltatók közötti megosztott felelősséget, a naplózandó események részleteit, a használandó naplózási eszközöket, a naplózás felügyeletét, a megőrzés időtartamát és a naplók újraértékelésének részleteit.
A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.
Alábbi cikkünkben a 2024/71–72. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Parlament honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
A kibervédelem és kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az emberek, vállalatok és államok számára. Az IMF legfrissebb jelentése szerint globálisan az elmúlt évben 12 milliárd USD veszteség érte a vállalatokat és egyéneket a nem megfelelő biztonság miatt – írja a Ludovika.hu 5 perc Európa blogja.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.
A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Nem állnak túl jól a magyar vállalkozások a data governence területéhez tartozó folyamatok bevezetésében és használatában, ahogy abban sem, hogy a saját adataikat pénzzé tegyék. Ahogyan a Portfolio Conferences és a Wolters Kluwer Hungary közös szervezésében megrendezett Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencián is elhangzott, a kiberbiztonsági jogi környezet átfogó változása is rámutat arra, hogy egyre növekszik a kibertámadások kockázata, és ezek az incidensek nemcsak a nagyvállalatokat érinthetik, hanem a kibervédelemmel kevésbé foglalkozó kkv-kat is – számol be a portfolio.hu
