Az európai büntetőjog gyakorlata 1.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent: Az európai büntetőjog gyakorlata – Bűnügyi együttműködés a bírósági eljárásban című kiadványának egyes részleteibe.
Bejegyzések Lisszaboni Szerződés címkével
Másfél éves az Európai Ügyészség – Érvek és ellenérvek tükrében
Alábbi cikkében a szerző az Európai Ügyészség felállításhoz vezető utat, a szervezet másfél éves működését és a még mindig fel-felmerülő jogi kérdéseket mutatja be.
Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata
Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.
A Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak „A Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Az uniós alapító szerződések módosítása
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a mű Jogalkotás kormányközi alapon című részletét olvashatják.
Az Európai Unió demokratikus működésének elvei
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a műnek az Európai Unió demokratikus működési elveit bemutató részletét olvashatják.
Az unióból való kilépés a gyakorlatban: hogyan zajlott a Brexit?
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a mű európai uniós tagság megszűnésével és a Brexittel foglalkozó részletét olvashatják.
Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság
Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázott az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.
Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.