Mi történik a hagyatékban levő digitális javakkal? Hogyan kezeli a magyar jogrendszer ezt a kérdést és mit mutat a nemzetközi kitekintés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a 2023. november 17-18. között a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium előadói és résztvevői
Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is. Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát. A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak a házaspárokra és az élettársakra – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felmérésének eredményeit ismertetve hétfőn.
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben – tudatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn.
Lejárt tartozások miatt 409 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly, 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hétfőn.
Egyre népszerűbbek a peren kívüli jogvita-rendezési megoldások Magyarországon, és egyre többen fordulnak mediátorhoz is az utóbbi években, de Nyugat-Európában lényegesen többen élnek alternatív módszerekkel – derült ki a közvetítői törvény 20 éves jubileuma kapcsán szervezett konferencián.
Egyértelműen javultak az állampolgárok jogi ismeretei és tudatosabban is járnak el jogi ügyeikben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a jogi tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például lakásbérlet vagy magánkölcsönök kapcsán. – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amit a polgári közjegyzőség visszaállításának harmincadik évfordulójához és a 2022. november 18-19. között megrendezésre kerülő 33. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumhoz kapcsolódóan szervezett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke, Dr. Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese és Dr. Gyimóthy Eszter, a MOKK ügyvezetője.
Húsz százalékkal többen készítettek tavaly végrendeletet közjegyzőnél, mint egy évvel korábban, az öröklési szerződések száma ugyanakkor némileg csökkent.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke közös beadványában felvetett, az Állami Számvevőszéknek a köztestületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultságával kapcsolatban dr. Kozma Ákos felkérte az igazságügyi minisztert, hogy egyebek mellett vizsgálja meg az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosításának a lehetőségét.
