Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
A ludovika.hu-n megjelent blogbejegyzés az EU Mesterséges Intelligencia Rendeletének új intézményét, az alapjogi hatásvizsgálatot elemzi.
Az emberi értelem és az AI találkozásából egyedi és inspiráló alkotások születhetnek. Egy új tárlat is bizonyság erre.
Március 13-án az Eurpai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat – tette közzé honlapján az Európai Parlament.
A mesterséges intelligencia (AI) hangklónozási technológiájával ma már virtuális emberrablást is el tudnak követni az internetes csalók: a kiberbűnözők már arra is képesek a legmodernebb technológiát alkalmazva, hogy a hozzátartozó, például a gyerek hangján hívják del a szülőket váltságdíjat követelve, súlyos érzelmi és anyagi károkat okozva az áldozatoknak – hívták fel a figyelmet az ESET szakértői.
