Az elmúlt pár hétben éles vita bontakozott ki az MI technológia alkalmazásának negatív társadalmi hatásairól, kiváltképp a ChatGPT zárttá tétele okozott ellenszenvet a nemzetközi színtéren. Cikkemben összegzem az mesterséges intelligencia alkalmazásával, illetve a ChatGPT zárttá tételével kapcsolatos érveket és ellenérveket.
A cikkben a Kürt Akadémia által különböző területről meghívott szakértőkkel megrendezett Az AI szabályozása című előadásának összefoglalója olvasható.
Aldous Huxley disztópikus remekműve, a „Brave New World” [Szép új világ] több mint 90 évvel ezelőtt jelent meg.A jövőbe játszódik, amikor a világ lakossága elsősorban az intelligencia alapján osztályokra bomlik. A történet főszereplője, Bernard Marx felfedezi az osztályrendszeren kívüli világot.Szemben Jules Verne optimistább, a jövőről szóló regényeivel, Huxley „Szép új világ” című műve a technológián alapuló társadalom negatív aspektusait látja. Huxley számos fejleményre számított, a számítógépekre és mesterséges intelligenciára azonban biztosan nem. Vajon más lett volna Huxley regénye, ha ezeket is előre látja.
Az európai uniós jog mára már megkerülhetetlenné vált, akármelyik jogágat is nézzük. Az újonnan induló folyóirat tartalmáról, az uniós jog egyes részkérdéseiről, intézményeiről beszélgettünk Dr. Gombos Katalinnal.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az európai adatvédelmi biztos közös véleményt fogadott el az Európai Bizottságnak a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslatáról.
„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.”
Cikkünkben részletesen ismertetjük az EU nemrég bejelentett MI stratégiájának főbb pontjait.
A jogi szektorban chatrobotoknál, illetve a bírósági döntéseknél, valamint a nyomtatványok kitöltésénél is egyre jobban terjed az MI használata.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU Fehér Könyvét veszi górcső alá.
