Az EU mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) újra fókuszba helyezte az érzelmek felismerését, melyet teljesen tiltani terveznek bizonyos környezetekben. A technológia veszélyei és hatékonysága kapcsán megoszlanak a vélemények.
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
2024. szeptembertől a DÁP mobilalkalmazással aktiválható a digitális állampolgárság és kipróbálhatók a legújabb funkciók. A mobilalkalmazás már letölthető, a programba bárki regisztrálhat. A formálódó hazai és európai szabályozást áttekintő írásunk alapja a parlament honlapján megjelent infojegyzet.
Mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalt hozott létre saját szervezetén belül az Európai Bizottság – közölte honlapján a testület.
Az új uniós rendelet választ ad a szolgáltatók és a felhasználók közötti felelősségi kérdésekre, valamint arra, hogy hogyan nézhet ki a végrehajtás Európában a GDPR után.
A „Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolónkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
Dr. Ungváry Botonddal beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes hozzákezdeni egy jogi innovációs projekthez, milyen kérdéseket kell tisztáznunk, milyen technológiák közül választhatunk és milyen új ismereteket és készségeket kell elsajátítanunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk digitalizálni és automatizálni.
Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia területén elért jelentős fejlődések hatással voltak a technológiai ipar értékére. Az AI-alapú modellek és kutatási eredmények publikálása óta az ipar piaci kapitalizációja jelentősen emelkedett, milliárdos értékű részvényesi értéket teremtve. Ugyanakkor a technológiai óriásoknak még mindig küzdeniük kell az AI-alapú szoftverek értékesítésével, amelyek bevételei még mindig alacsonyak.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.
Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.
