Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Bejegyzések Nagy nyelvi modellek címkével
A mesterséges intelligencia használata a csoportos keresettel induló eljárások kimenetelének előrejelzésére
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Továbbra is várat magára a generatív mesterséges intelligencia peres eljárások során történő használata
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a jog – amely nem éppen az új technológiák korai alkalmazójaként ismert – továbbra is lassan és óvatosan reagál, és inkább vár az új fejleményekre, nem pedig megpróbálja előre látni azokat.
Mit tanultunk a közelmúlt mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi pereiből?
Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.
Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Nem minden arany, ami fénylik – kompromisszumok a „kis” és a nagy nyelvi modellek között
A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén a nagyméretű nyelvi modellek (LLM) és a kisebb mesterséges intelligencia modellek gyakorlati hasznossága közötti vita kimenetele jelentős következményekkel járhat a vállalkozások, és egyes iparágak számára. Mai írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a kisebb mesterséges intelligencia-modellek jelenleg rendelkeznek-e gyakorlati előnyökkel nagyobb társaikkal szemben az ipari alkalmazás szempontjából. E tekintetben fontos a bekerülési költségek ismerete, a megbízhatóság, valamint a kisebb modellek testre szabhatósága az adott üzleti igényekhez és adatokhoz.
Etikus gépek – a helyes döntés és a morálisan helyes döntés problémája a gépi tanulásban
A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre inkább felmerül a kérdés, hogy vajon a mesterséges intelligencia képes lesz-e etikus döntéseket hozni? A cikk az MI és az etika kapcsolatát, valamint a felmerülő problémákat vizsgálja.
Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája
A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.
Egyenlőtlenségek és lehetőségek a nagy nyelvmodellek világában
A mesterséges intelligencia fejlődése válaszút előtt áll. Attól függően, hogy hogyan alakítjuk a jövőt, válhat belőle mindenki számára elérhető, vagy csak a globális nagyvállalatok által privilegizált eszköz is. Az MI demokratizálása nemes és hasznos cél ugyan, de a kapcsolódó fejlesztéseket jelenleg mégis jelentős globális egyenlőtlenségek jellemzik. A kérdés az, mi ezen egyenlőtlenségek gyökere, és mit tehetünk, hogy felszámoljuk azokat?
Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 2. rész
Az emberi intelligencia mesterséges úton történő reprodukálása nagy kihívás a tudomány számára, melyhez alapvetően két út vezethet. De vajon az olyan emberi tulajdonságok, mint az öntudat, az empátia, a kreativitás vagy a képzelőerő is leutánozható?