A karantévézés egy éve Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alaposan megváltoztak televiziónézési szokásaink a koronavírus-járvány és bezártságunk idején, ami nem meglepetés, inkább az az érdekesség, hogy miként.

Az elmúlt egy esztendőben naponta 14–45 perccel töltöttünk több időt a televízió előtt, járványhelyzettől és idénytől függően. A kedvelt csatornák műfaji összetétele is változott a korábbihoz képest, és szintén eltérően alakult a tévénézők aránya, képernyők előtt eltöltött ideje a korcsoportok között. Mindezeket a Nielsen Közösségmérés 2021 márciusban nyilvánosságra hozott adataiból olvashatjuk ki.

A Nielsen a 2019. március 1-je és 2020. február 29-e, valamint 2020. március 1-je és 2021. február 28-a között mért adatait hasonlította össze, vagyis „az utolsó békeév” időszakát a koronavírus magyarországi megjelenésének első, márciusi hónapjától mért nem naptári év idejével. A közönségmérés a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság körében zajlott (reprezentatív méréssel, felkerekítve).

A vírus hullámai tükröződnek a tévénézési idő hullámain is (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

A legtöbb embert 2020 márciusában és 2020 késő őszén szegezték a képernyők elé a műsorok, amikor Magyarországon is felütötte fejét a vírus, valamint amikor a második hullám is elérte az országot. A 18–49 éves korosztály tagjai és az 50 pluszosok 2020 márciusában egyaránt 40 perccel töltöttek többet tévézéssel, mint egy évvel korábban. A 18–49 évesek októberben és novemberben fél órával néztek több műsort, míg az 50 pluszosok 34–35 perccel a második hullám elérkeztével. A nyári hónapokban viszont jelentősen mérséklődött a televíziózással eltöltött idő. Részben azért, mert ez egyébként is jellemző minden évre, részben mert a járvány is visszaszorult. De 2020 nyarán még így is negyedórával több időt szenteltünk tévéműsorokra, mint az azt megelőző évek legmelegebb hónapjaiban.

A 18–49 éves korosztály körében is növekedett a tévénézés ideje (Fotó: Pexels)

A tévéközönség aránya a 4–17 évesek között az év végéhez közeledve valamelyest csökkent, viszont a 18–49 éves korosztály körében, mely átlagosan a tévézők egyharmadát teszi ki, az év utolsó hónapjaiban néhány százalékot növekedett. Az 50 pluszosok változatlanul a tévénézők többségét, 55–58 százalékát teszik ki, ám arányuk 2021 februárjára már elérte az 59 százalékot. Ennek oka minden bizonnyal az is, hogy a vakcinák tömeges mértékben jelentek meg az országban, őket érintette jobban a vírus elleni oltás lehetősége, és még inkább kíváncsiak voltak az információkra, hogy ők mikor kerülhetnek sorra.

Magyar nyelven már több mint száz televíziós csatorna érhető el, ami népesség számához képest soknak tekinthető. Így kiemelkedő, hogy tavaly tavasszal a hírcsatornák közönségaránya 2,5 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 10 százalékot, ami jól mutatja a hírek iránti felfokozott érdeklődést. A szórakoztató csatornák a vizsgált tizenkét hónap alatt biztosan tartották összességében a 40–42 százalékos vezető pozíciójukat.  Ugyan az országban egytucatnyi sportcsatorna fogható magyarul, a pandémia megjelenésével megcsappant irántuk az igény. Akadtak olyan hónapok, amikor a felére esett vissza a nézettségük az egy évvel korábbihoz képest, és még a 2 százalékot sem érte el. Ennek oka, hogy sok rendezvény elmaradt (focibajnokságokat függesztettek fel, elhalasztották egy évvel a futball Európa-bajnokságot, a tokiói nyári olimpiát). A film-, sorozat-, és életmódcsatornák megőrizték népszerűségüket, de jelentősen egyikük sem tudott plusz nézőket nyerni a járvány és az esti, éjszakai kijárási tilalom idején.

A magyar nyelvű csatornák nézettsége tematikájuk szerint (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

A tévénézési szokások, és egyáltalán a médiafogyasztás mérése azonban ma már sokkal összetettebb, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Hiszen az okostévék megjelenésével, ha van otthonunkban internet, nemcsak televíziós csatornákat, hanem internetes tartalmakat is nézhetünk képernyőnkön, akár kiváló minőségben is. De ez fordítva is igaz: magyar tévécsatornákat is láthatunk internet segítségével digitális eszközeinken: laptopon, tableten, okostelefonon. Ráadásul nemcsak a csatornák lineáris közvetítéseit vehetjük igénybe, hanem élhetünk a tévétársaságok kínálta lehetőségekkel is: oldalukról a már sugárzott műsoraikra tetszés szerinti időpontban kattinthatunk rá, és bármikor megnézhetjük híradóikat, sorozataikat, egyéb műsoraikat, amikor csak szeretnénk.

De választhatunk fizetős magyar filmcsatornák vagy nemzetközi hálózatok streaming-szolgáltatásai közül is. S hogy még bonyolultabb legyen a kép, a kábelszolgáltatók is nyújtanak videókönyvtárukban fizetős filmtartalmakat.

A Nielsen 2019 őszén Magyarországon végzett Videó+ elnevezésű kutatásának megállapítása szerint a 15–69 éves korosztályhoz tartozó csaknem 7 millió ember 88 százalékának van internetelérése otthonában, ami az elmúlt egy évben tovább növekedhetett a digitális oktatás és a home office radikális növekedésével. A kutatás idején az otthoni internetezéshez használt eszközök 42 százaléka volt okostévé, az asztali számítógép aránya 45, a laptopé 65 százalékot ki. De a már 80 százalékos ellátottságú okostelefonon és a 24 százalékkal részesedő tableten is kényelmesen lehet filmeket, tévéműsorokat nézni.

Folyamatosan változnak a tévénézési szokások: akár tetszés szerinti időpontban is nézhetjük a műsorokat (Fotó: Pexels)

E 15–69 éves korcsoport tagjainak negyede szokott internetezni okostévéjén (vagy a televízióhoz csatlakoztatott eszköze segítségével), ötöde pedig netes videókat is néz. Nem meglepő, hogy minél fiatalabb valaki, annál gyakrabban fogyaszt a televízió monitorján netes tartalmakat: a 15–24 évesek csaknem fele, az 50–59 évesek ötöde.

A 15–69 évesek harmada szokott magyar tévécsatornákat is választani digitális eszközökön otthonában vagy akár házon kívül is (például Horizon Go, MindiGO TV, RTL Most, Médiaklikk.hu). Itt is nagy a különbség a különböző korosztályok között: míg a fiatalabbak majdnem feléről mondható ez el heti szinten, addig az idősebb nemzedék esetében nem éri el a 15 százalékot.

Egyre nagyobb szerep jut az előfizetéses streaming-szolgáltatóknak is. A Magyarországon jelenlévők közül a legnépszerűbbek az HBO GO és a Netflix, használatuk aránya már 10 százalék.

2020-ban csökkent a sportcsatornák népszerűsége, de 2021 nyarán ez változhat, amikor futball EB-t rendeznek, és megtartják Tokióban az olimpiát is (Fotó: Pexels)

A gyors internettel, a streaminggel, a lineáris televíziózás visszaesésével tehát Magyarországon is változóban vannak tévénézési szokásaink. Azzal, hogy az elmúlt évben a járvány elleni védekezés és az esti kijárási tilalom miatt megnőtt az otthon töltött időnk, érdeklődésünk még inkább a képernyők, monitorok, LCD-kijelzők irányába fordult, s csak felgyorsították e változás folyamatát.

Aki részleteiben is kíváncsi a Nielsen Közönségmérés kutatási eredményeire, ide kattintva nyolc interaktív grafikonon hónapról hónapra is követheti karantévézésünk egy évének változásait.

---