A köz- és magánszféra együttműködésének (PPP) meghonosítója

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Köves Péter 1983-ban szerezte diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1991-ben alapította a Köves & Társai Ügyvédi Irodát, amely 1993-ban lépett együttműködésre a Clifford Chance LLP-vel. 1995 és 2009 között a Clifford Chance LLP partnere volt, 2009-től a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda alapító partnere, a banki és finanszírozási szakjogi csoport vezetője. Szakterülete a bank- és pénzügyi jog, projektfinanszírozás, tőkepiaci jog, PPP/ PFI, peres ügyek és jogviták. Fontos szerepet töltött be a korszerű pénzügyi megoldások magyar piaci körülmények között történő bevezetésében kiterjedt jogi tanácsadói munkája során. Egyik úttörője az összetett és strukturált pénzügyi jogi technikák, elsősorban a PPP és projektfinanszírozás magyarországi bevezetésének. A Gazdasági és Közlekedési Miniszter miniszteri elismerésben részesítette 2004-ben a PPP meghonosítása területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért. A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja. 2008-ban az Európai Uniós Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) elnöke. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2004-ben Eötvös Károly Díjban, a Magyar Ügyvédi Kamara 2006-ban Kiváló Ügyvéd elismerésben részesítette. Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke 2009-ben a „Großes Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich” kitüntetésben részesítette. 2010-től az Európai Jogakadémia (ERA) Kuratórium elnökhelyettese. Szabadidejében olvas, operába, hangversenyekre jár.

A szakdolgozatát filozófiából írta és minden arra inspirálta, hogy elméleti szakember lesz, de végül a gyakorlatot választotta. Hogyan jut el az ember, hogy vezető ügyvédként egy nemzetközi irodát irányítson?

Hosszú idővel, sok munkával és nem kevés szerencsével. Nem származom ügyvédi dinasztiából, és annak ellenére, hogy mindenki azt képzelte: elméleti tudományokkal fogok foglalkozni, én mégis arra gondoltam, hogy érdemes lenne a megszerzett ismereteimet gyakorlatban alkalmazni. Már akkor érződött, hogy a gazdasági kapcsolatokban nagyon nagy áttörés várható és ez a szakterület érdekelt. Nagy szerencsém volt, mert már a pályakezdés időszakában sikerült egy nagy presztízsű, nemzetközi ügyekkel is foglalkozó, komoly lehetőségekkel kecsegtető ügyvédi irodában elhelyezkednem.

Akkoriban már tudtam angolul és németül is. A sok protekciós bánatára, Dr. Kende Béla a tanulmányi eredményeim alapján engem vett fel.

A bankjog lett az egyik specialitása.

A bankjog mindig is érdekelt. Akkor még kuriózumnak számított ez a terület. Dr. Gayer Gyula volt a mentorom, aki már akkor fiatal jogászoknak szervezett kurzust a váltóról, amikor azt csak „múzeumban” lehetett látni. Később, amikor a váltó ismét megjelent az üzleti életben, az ügyfelek nagyon elcsodálkoztak, hogy tisztában vagyok azzal, hogy mi a váltó és melyek a váltókellékek.

Egyszer Dr. Kende Béla, aki nem tudott elmenni az egyik frissen alakuló pénzintézethez, engem küldött oda, és sikerült úgy elvégeznem a feladatot, hogy a pénzintézet vezetői megkeresték Dr. Kende Bélát, hogy nem baj-e, ha ezután engem keresnek közvetlenül. Nem volt. Ezzel kezdődött bankjogi pályafutásom.

Később egyre több lett az ügy, sorra alakultak a bankok, elkezdődött a konzorciális hitelezés Magyarországon, megjelent az igény komolyabb jogi dokumentációk készítése iránt, hamarosan beindult a projekthitelezés is. Ezek ma természetes dolgok, de akkoriban még újdonságnak számítottak.

Emlékszem, hogy az első magyar nyelvű, de még angol jog alatt álló hitelszerződéshez szükséges dokumentáció mintáját, nagy lelkesedéssel, Karácsony és Újév között fordítottam le egy angol mintaszerződésből.

A jelenlegi irodánk sok átalakuláson ment keresztül, de tulajdonképpen utódja annak az irodának, amelyet 1990-ben létrehoztunk. Dr. Lakatos Péter volt az első ügyvédjelöltem, ő viszi ma tovább az ügyvédi irodát, én mint rangidős partner veszek részt a munkában Sokáig voltam vezető az irodában, de úgy láttam, jobb, ha az ember egy idő után nem akar mindenáron az lenni, hanem átadja a stafétabotot a fiatalabbaknak. Magyar mértékkel mérve viszonylag nagy iroda vagyunk. Ahogy változott a piac, a gazdasági körülmények átalakultak, úgy formálódott át a mi irodánk is. A nemzetközi tudás- és kapcsolatrendszer továbbra is az iroda hátterét adja, de ma már független cégként dolgozunk.

Rendszeres előadója szakmai konferenciáknak.

Sokféle konferencián veszek részt, hiszen jog és igazságszolgáltatás több aspektusa is érdekel. A közelmúltban az a megtiszteltetés ért, hogy az uniós jog legnagyobb képzési intézménye, az Európai Jogakadémia (ERA) kuratóriumi elnökhelyettesévé választottak. Az intézmény szakmai felügyeletében veszek részt. A kuratóriumban neves szakemberekkel dolgozom együtt, így az Európai Bíróság bíráival, európai politikusokkal, egyetemi tanárokkal. Számomra ez nagy megbecsülés és azt gondolom, talán Magyarország számára is az.

Az ERA nagyon sok előadást szervez az európai büntetőjogi együttműködéstől kezdve, az európai migrációs jogon keresztül egészen a különböző szellemi alkotásokkal kapcsolatos európai jogig.

Aktívan veszek részt a nemzetközi ügyvédi közéletben is. 2008-ban az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) az elnökévé választottak. Én voltam az első, aki a kilencvenes években csatlakozott tizenkét ország ügyvédei közül elnök lett, ami számomra és a magyar ügyvédség számára megtisztelő feladat volt.

Ezek szerint sokat utazik külföldre. Nemzetközi szinten miként ítélik meg Magyarországot?

A CCBE-beli tevékenységen kívül, a Magyar Ügyvédi Kamarát képviselem a Nemzetközi Ügyvédi Kamarában (IBA).

A nemzetközi ügyvédség körében a magyar ügyvédség megítélése kimondottan jónak mondható. Ennek egyik oka az, hogy a magyar ügyvédek nagyon korán felismerték, hogy a külföldiek ellen nem kell harcolni. Ez egy olyan háború, amelyt nem lehet megnyerni, vagy csak olyan véráldozatokkal, amely már nem éri meg a győzelmet. A helyes felismerés alapján inkább arra törekedtünk, hogy a külföldi irodákat befogadjuk, s olyan szabályozást alkossunk meg, amely lehetővé tette, hogy a külföldi irodákban fontos pozícióba kerüljenek a magyar ügyvédek.

Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a külföldi irodák vezetői nagyon hamar magyar ügyvédek lettek. A magyar kollégák tudásán kívül ebben a tudatos szabályozásnak is szerepe volt. A magyar ügyvédek ma is aktívak, részesei vagyunk különböző régiós együttműködéseknek, ezekben vezető szerepet is kapunk. Erre büszkék lehetünk.

A szakma elismert képviselőjeként mit érez, amikor átvesz egy neves díjat, kitüntetést?

Jóleső érzés. Bár az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke 2009-ben a „Großes Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich” kitüntetésben részesített, de számomra az Eötvös Károly Díj rangosobb elismerés, hiszen azt a budapesti ügyvédek adják, akik – ezek szerint – értékelik azt, amit csinálok, holott egymás versenytársai is vagyunk.

Szakmai elismerések is kísérnek a strukturált projektfinanszírozások területén, az állami és magánszféra (PPP) területén. Ezek általában azok az ügyletek, amelyekben a magánszféra és az állam együtt próbálnak megvalósítani valamilyen gazdasági célt, elsősorban a közszolgáltatások terén. Ennek a jogi kérdésével foglalkozom a gyakorlatban és az elméletben is.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium miniszteri elismerésben részesítette 2004-ben a PPP meghonosítása területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Engem azért izgat a köz- és magánszféra (PPP) együttműködése, mert a közszolgáltatások hatékony biztosításában fontos szerepe lehet.

Az állampolgárok elvárása az állammal szemben az, hogy legyen jó közlekedés, jó egészségügyi ellátás, jó oktatás, de sajnos, sem az anyagi források, sem a közigazgatáson belüli eljárásmódok nem teszik lehetővé a közszolgáltatások hatékony menedzselését. Nem azért, mert léteznek jóindulatú meg rosszindulatú politikusok, vagy a közigazgatásban dolgozók alkalmatlanok lennének, hanem azért, mert a közigazgatás sajátosan működik. A közigazgatás célja nem projektek létrehozatala: ott a különböző politikai és szakmai érdekeket kell egyeztetni, amelyben a megegyezésnek fontos szerepe van. A gazdasági projektnél nem a megegyezésre, hanem arra kell fókuszálni, hogy a projekt a legjobb minőségben és a legolcsóbb áron készüljön el. A PPP együttműködés ennek a két elérő dimenziónak a hatékony összehangolását biztosíthatja.

Ez a piacnak a gondolkodásmódja?

Igen, a piac a profitmaximalizálás miatt így kell hogy működjön. Ugyanakkor a közszolgáltatások sajátos jellege miatt azok bonyolult viszonyrendszerben működnek: a magáncégeket valamilyen szinten korlátozni, ellenőrizni kell, hogy a profitmaximalizálás miatt ne csökkenjen a közszolgáltatás színvonala, vagy ne menjen fel nagyon az ára. Viszont az állam sem tud megfelelni a modern kihívásoknak. Például manapság, amikor egyik napról a másikra annyit fejlődik a tudomány, a technológia, az állam nem tud folyamatosan annyi szakértőt foglalkoztatni, amennyire ennek a nyomon követéséhez szükség lenne. Óhatatlanul igénybe kell venni a magánszféra szakértelmét, innovációját, gyorsaságát.

A PPP projekteknek az a kulcsa, hogy a kockázatokat megfelelően kezeljék. Az állam kockázata se legyen túl nagy, de akkora mégis legyen, hogy fontosnak tartsa a magánfél feletti kontroll gyakorlását. A magánszektornak is számolnia kell kockázattal, de nem olyan magassal, amely túlságosan megdrágítja a szolgáltatás finanszírozását, működtetését. A megszerzett tapasztalatokból lehet levonni a következtetéseket arról, hogyan lehetne még jobban csinálni a köz- és a magánszféra együttműködését, így még több és jobb közszolgáltatást kapnának olcsóbban az állampolgárok.

Szabadidejében operában, hangversenyeken gyakran megfordul. A zene jelenti a kikapcsolódást?

Szeretem az operát, mert az összművészet: zene, színház, képzőművészet egyszerre. Üzleti utazásaim során is igyekszem mindig megnézni egy-egy operaelőadást, meglátogatni a múzeumokat. A csúcsgasztronómiát is azért kedvelem, mert az a kulináris művészeten túl, gyakran képzőművészeti élményt is ad. Úgy a munkában, mint azon kívül is, a minőséget szeretem.

Dr. Pál Edith

---