A legjobb védőbeszédek a perek alatt születnek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Bihari István ügyvédjelölt, az ELTE PhD hallgatója nyerte az idei perbeszédversenyt; a fiatal és láthatóan igen ambiciózus jogász bevallottan maximalista, s mint azt lapunknak elmondta, szakmai fejlődéséhez nagyban hozzájárul az a tudáshalmaz, melyre Bárándy Pétertől, az ország egyik legkiválóbb büntetőügyvédjétől, principálisától tehet szert. „A legjobb védőbeszédek a perek alatt születnek” – idézi az interjúban egyik ügyvédkollégája találó mondását annak kapcsán, hogy a versenyben gyakorlatilag nem volt felkészülési idő. Helyben kellett megoldani az ügyet, s felmentetni a vádlottat, beismerése ellenére. Az alábbiakban a megmérettetésről szóló rövidhír mögé nézünk, kicsit közelebbről is bemutatva a győztest.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a fővárosi perbeszédverseny döntőjének győzteseit az alábbi díjakban részesítette:
– az első helyezett 250 eFt,
– a második helyezett 200 eFt,
– míg a harmadik helyet nem osztották ki.
Az első helyezett ezen kívül részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara által szervezett őszi országos perbeszédversenyen.

Október 6-án zajlott le a Budapesti Ügyvédi Kamara által az ügyvédjelölteknek kiírt idei perbeszédverseny, melyen a „vádat” a Fővárosi Főügyészség egyik ügyésze képviselte, a legjobb védő címéért pedig 11 ügyvédjelölt szállt versenybe. Közülük a legjobbnak dr. Bihari István bizonyult, aki jelenleg is a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodánál dolgozik, jelöltként. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2006-ban diplomázott, majd gyakornokként először a DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Zrt.-hez került, ahol a jogi osztályon engedményezéssel, hátralékkezeléssel és követelésbehajtással foglalkozott. Szakmai gyakorlatát az Oppenheim és Társai Ügyvédi Irodában töltötte, de immár négy éve, 2007 óta a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazásában áll mint ügyvédjelölt.

Bár korábbi munkahelyeit is nagyra tartja, ám – lévén, hogy büntetőjogásznak készül – mégis a jelenlegire a legbüszkébb. Az itt eltöltött éveket már eddig is hatalmas szakmai lehetőségnek tartja, hiszen az ország egyik legnevesebb irodájáról van szó, ahol számos kiváló ügyvéd dolgozik. Bihari István jelenleg az ELTE büntető-anyagijogi tanszékének PhD hallgatója, immár a hetedik szemeszterben, abszolutórium előtt. Kutatási területe pedig az európai uniós bűnügyi együttműködés. Különösen nagy adománynak tartja, hogy testközelből hallgathatja a büntetőügyvédek doyenje, Bárándy György történeteit, s hogy fiától, a szintén elsőrangú büntetőügyvéd Bárándy Pétertől a gyakorlatban, megbeszéléseken és tárgyalásokon lesheti el az egyetemen nem megtanulható céhbeli mesterfogásokat, valamint Gábor Lászlótól a jogszabályok alapos ismeretét, s Karsay Ferenctől az esetek ezen alapuló gyors, lényegi átlátását, no és persze Galli Istvántól az ügyvédi etikát s az elegáns fellépést. Szerencsére rengeteg munkája akad, sok ügyet visz nyomozati szakban, és első fokon nem egyszer helyettesíti az irodavezetőt.

Bihari Istvánt az irodánál szerzett tapasztalata a perbeszédversenyben is segítette, melyre egyébként a határidő lejárta előtti utolsó napon jelentkezett. A verseny olyan volt számára, mint amikor a régi kollégák felkérik, hogy ütközés miatt valamely kirendelésüket, ügyüket vegye át. Ilyenkor mint beugró védő, gyakorlatilag csak a tárgyalás előtti napokban ismeri meg az ügy iratait. Nos, nem volt ez másképp a versenyben sem: egy nappal korábban ismerhették meg a tényállást, de azt már nem tudhatták, az ügyész mindezt hogyan helyezi be a vádiratba, azaz pontosan milyen okszerű jogi következtetést von le a tényállásból. A rövid lényege: egy elvált nő volt férjét, egy rendőrt kért meg arra, hogy a nyilvántartásból kérje le az újdonsült barátja adatait. Arra volt kíváncsi: a férfi volt-e már büntetve. Az ügynek a harmadrendű vádlotton, azaz a nőn kívül két rendőr vádlottja volt. A védők versenyfeladata volt, hogy a harmadrendű terhelt felmentetése érdekében érveljenek, annak ellenére, hogy a nő a tettét beismerte.

Amint azt Bihari István az előző este végiggondolt mérlegelésében jól sejtette, a vádiratban két cselekmény merülhetett fel: hivatali visszaélés vagy jogosulatlan adatkezelés. Végül az előbbi szerepelt az ügyészi vádindítványban is, ám ez csak annak elhangzása után, tehát a tárgyalás kellős közepén derült ki a versenyzők számára. Bihari István lényegében 19-re húzott lapot, pontosabban az 1-es sorszámot. Ami az ő esetében azt jelentette, hogy az ügyész után azonnal ő következett. A felkészülési idő maga a vádirat elhangzásának időtartama volt. Ahogy a győztes egyik büntetős kollégája egyszer találóan megjegyezte: „A legjobb védőbeszédek a perek alatt születnek”. Ez most is így volt. Ám a versenyben mindössze húsz perc állt egy-egy versenyző rendelkezésére, szemben a hatályos büntetőeljárási törvénnyel, mely alapján a védőt nem lehet félbeszakítani. Bihari István szerint ezért egy büntetőügyvéd számára a védőbeszéd a hab a tortán, amikor szabadon érvelhet, jogászkodhat, s megcsillantathatja tudását, retorikai képességeit. Bízik abban, hogy sok olyan bíró van, aki csak a védőbeszéd után dönti el, merre billen a mérleg nyelve. Így sok esetben szó sincs előre lefutott meccsről, egy védőnek a végsőkig harcolnia kell ügyfeléért.

A Bárándy Ügyvédi Irodánál a gyors felkészülésben sok tapasztalatot szerzett. A perbeszédverseny jogesetét nem beszélték át a principálisával. A jelöltek számos esetben vannak magukra utalva egy-egy konkrét ügy kapcsán, ami kifejezetten jó terep a szakma elsajátítására. És a legjobb tanulópénz is egyben. Az irodában sokszor adódik úgymond „Oldd meg!”-helyzet. Ez nemcsak hatalmas felelősség, de az ügyvédjelölt jó értelemben vett szakmai hiúságát is táplálja, hiszen megbíznak az ítélőképességében, abban, hogy felelősen s a legjobb tudása szerint fogja vinni az ügy adott szakaszát. Bihari István egyébként maximalistának tartja magát. A versenyre a napi feladatai végeztével, jóval este hét után kezdett készülni. Aztán hazament, és még aznap este megírta a vázlatát. A verseny napján, miután elmondta a perbeszédét, visszament az irodába dolgozni, majd az eredményhirdetésre érkezett vissza.

Jelöltként nem mondhat nemet egyetlen ügyre sem, de eddig szerencsére nem is volt olyan eset, amit szíve szerint nem vállalt volna el. A rendkívül agilis, a büntetőjogról a legnagyobb odaadással mesélő Bihari István rámutat a védelem egyik legfontosabb alapelvére is: az ügyvédet a büntetőeljárás során nem az érdekli, hogy védence tényleg elkövette-e a terhére róttakat, avagy sem. Mivel sem az ügyész, sem az ügyvéd nem tanú, a teljes igazságot valójában csak az elkövető és az estleges sértett tudhatja. Bizonyítékok vannak, melyeket a vádhatóság és a védelem is saját logikai sorrendjébe illeszt, s végül a bíró dönt, hogy melyiket fogadja el. Ha az ügyvédnek sikerül megtalálnia a legvalószínűbb logikai láncolatot, akkor a bíróság felmenti a vádlottat, vagy legalábbis enyhébb bűncselekménynek minősíti a tényállást. Bihari István szerint ezért is van óriási jelentősége egy jó perbeszédnek, amit viszont kevés egyetemen tanítanak. A legelső védőbeszédet Bárándy Györgytől hallotta; a fiatal ügyvédjelölt ekkor figyelt fel e beszédek jelentőségére.

Bihari Istvánt mindig is vonzotta a büntetőjog. Speciális gimnáziumba járt, ahol igazgatásrendészetből is érettségizett. Egykori osztálytársaiból sokan lettek nyomozók, harmadéves egyetemista koráig maga is ügyész akart lenni, végül a vádlói helyett mégiscsak a védői oldalt választotta. A büntetőeljárás minden fázisát jól ismeri már, éppúgy jár rendőrségre, büntetés-végrehajtási intézetekbe, mint bíróságokra. Igaz, jelöltként másodfokú tárgyalásokon még nem képviselheti a védelmet, ám amikor csak engedi az ideje, szívesen elkíséri az iroda tagjait a tárgyalásokra. Mint mondja, az iroda sértetti ügyeket is vállal, melyekben a pótmagánvádat képviselik. Arra a – Zsanett-ügyre is utaló – kérdésre, miszerint a pótmagánvád intézménye nem reménytelen csata-e az állami gépezet álláspontjával szemben, a fiatal jelölt azt válaszolta, hogy nem feltétlenül. Az Amerikában, Nagy-Britanniában s az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is gyakorolt precedensjog kitaposott ösvény egy ügyvéd számára. A kontinentális jogban viszont minden ügy egy vadonatúj „harc” és bizonyítási eljárás az igazságszolgáltatás menetében, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak a figyelembevételével. Bihari István szerint ennek ellenére mindkét jogrendszernek van előnye és hátránya.

A megnyerő modorú, lendületes egyéniségű Bihari István bízik abban, hogy – miként Steve Jobs is fogalmazott – az élet nagy pontjai egyszer összekapcsolódnak. Mert nem tudod egymáshoz kapcsolni a pontokat a jövőt fürkészve. A kapcsolatok csak a múltból visszanézve látszanak majd. Ezért kell bíznod abban, hogy a pontok valahogy összekapcsolódnak a jövődben. Valamiben bíznod kell: Isten, sors, élet, karma vagy bármi más is a neve.

Kálmán Attila

---