Portrékötet Fegyáról, a klezmer hazai atyjáról
Fegya, azaz Jávori Ferenc már régen megérdemelte, hogy egy egész könyv csak róla szóljon. Élete sorsfordító alakulásairól, s meghatározó szerepéről a zene világában.
A Naplás-tó és környéke: Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize és környéke ideális kirándulási célpont. Szép, a városlakóknak közel van, és még erdős tanösvényeken is barangolhatunk.
Karanténéletünk idején sokat gondolkodtunk azon, vajon hogyan enyhíthetnénk bezártságunkon, hová mehetnénk kirándulni, akár csak egy-két órára is kiszabadulva otthonunkból, ahol nincsen tömeg, ahol kényelmesen, és kellő távolságot tartva tudunk sétálni, tiszta levegőt szívni, és a táj is megkapó. Bár a korlátozások enyhülőben, még manapság is törjük a fejünket, vajon mit nem láttunk még ország- és városhatáron belül, milyen érdekes térséget érdemes felfedezni, függetlenül attól, van-e védettségi igazolványunk vagy sem.
(A szerző felvételei)
A Budapesten és környékén élőknek bátran ajánlhatjuk a Naplás-tavat és környékét, ahová könnyen eljuthatunk autóval, tömegközlekedési járművel, kerékpárral, de gyalogosan vagy kocogva is. Kevesen tudják, hogy e tó a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize. A XVI. kerületben, Cinkota közelében találunk rá. Akik már ismerik, elsősorban a környéken élők, gyakran keresik fel, hiszen öt kilométer hosszan a Szilas-menti kerékpárút vezet ide, és kedvelt horgászhely is. Fürödni azonban nem szabad a 16 hektáros tóban, amely valójában mesterséges tó, a Szilas-patak árvízvédelmi tározója. Mélysége két és hat méter között változik. Bő negyven éve a patak visszaduzzasztásával alakították ki; így akadályozzák meg, hogy a Szilas időnként megáradjon.
Ahogy sétálunk vagy biciklizünk a nyugati partján – mely valójában a visszaduzzasztó földgát, a tetején aszfaltozott úttal –, elénk tárul a látványos vízfelület, tetején visszatükröződnek a bárányfelhők. Vadkacsák úsznak békésen a felszínén, gazdag élővilágot sejtetve a környéken. A gáton kívül természetes, nádasokkal övezett partok határolják a vizet.
A Naplás-tó és 150 hektár kiterjedésű környezete 1997 óta természetvédelmi terület, Budapest legnagyobb helyi védettségű természeti ékessége. A térség legfőbb értéke a kis területen fellelhető változatos élőhely-típusok sokaságában rejlik: egyetlen helyen található itt nyílt vízfelület, nádas, füzes, láprét, telepített parkerdő, patak, égerliget, melyet nagy kiterjedésű szántóföldek vesznek körül. Mindez az aszfaltozott földgát mentén felállított tájékoztató táblák egyikén olvasható, melyek segítenek az eligazodásban, hol is vagyunk.
Ahhoz képest, hogy egy sűrűn lakott világváros része, a terület roppant gazdag élővilágnak ad otthont. A vadonélő növényfajok száma meghaladja a négyszázat, az állatvilágot pedig leggazdagabban a madárfajok képviselik. A kutatók több mint kétszázat ismertek fel közülük a tavon és a környéken. Számos vízimadár és egyéb, vízhez kötődő állatfaj egyik utolsó menedékhelye Budapesten.
Például Magyarországon csupán egyetlen vadonélő teknősfaj, a mocsári teknős honos. E fogyatkozó hüllőfajból szerencsére a Naplás-tóban még szép számmal akadnak példányok – tudhatjuk meg az ismertetőből. Természetvédelmi szempontból a legértékesebb részeknek a tó alatt és felett elterülő patakvölgy növénytársulásai tekinthetők, több védett növényfajjal. A terület legnagyobb egységét a jeles vadállománnyal büszkélkedő Cinkotai-kiserdő teszi ki, kiépített sétautakkal, pihenőhelyekkel.
Az aszfaltozott földgát mentén elhelyezett táblák egyben egy tanösvény részei is. Egyikükön tippeket is kapunk, hol járhatunk végig további tanösvényeket a természetvédelmi területen. Az első, sárga körrel jelölt útvonal 1,8 kilométer hosszú, és az Alsó-láprétre visz bennünket, ahol a Szilas-patak mentén még az emberi átalakítások előtti állapotot láthatjuk, és a táblákon az itteni különleges állatvilágról éppúgy olvashatunk, mint az árvízvédelemről. A kék körrel jelzett második tanösvény 2,5 kilométeres, és a tó körüli területeket, természeti értékeket mutatja be. A zölddel jelölt harmadik tanösvény a Naplás-tótól délre fekvő Cinkotai-kiserdő sétaútjain vezet végig.
Bármelyik ösvényt választjuk, magunk is megtapasztalhatjuk, miként sikerült megőrizni az évszázados táj természetes képét, miközben a mesterséges tó medrében tartja a Szilas-patakot. A kettő harmóniája tárul elénk, ha eljövünk a Naplás-tóhoz. Ezért is találó az elnevezése: alapszava a napol, vagyis régi jelentésében időt eltölt, elveszteget. Töltsünk itt mi is egy kis pihenőidőt, garantáltan nem lesz elvesztegetett.