A Stockholmi Program III. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ÜgyvédVilág korábbi számaiban a Stockholmi Programról beszélgettünk Dobrocsi Szilviával. Riportunkat folytatva, most a program prioritásai közül a 3. és 4. helyen említett feladatokról kérdezzük beszélgetőpartnerünket.

Dobrocsi Szilvia: A Stockholmi Program harmadik prioritása a polgárok védelme. A Védelmező Európa képének kialakítását és a közös fellépés szükségességét a Tanács a transznacionális bűnözés növekedésével magyarázza. Azzal, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés, a drog-, fegyver- és emberkereskedelem, illetve -csempészet folyamatos kihívást jelent az EU számára. Egységes fellépésre van tehát szükség. Ezt nagymértékben elősegítheti az átfogó európai belső biztonsági stratégia kidolgozása. Számos egyéb megoldás mellett adatbázisok létrehozása és összekapcsolása, közös munkacsoportok felállítása és működtetése segítheti a cél elérését. Hangsúlyozza a Program a végrehajtó hatóságok együttműködésének jelentőségét, valamint a bűnmegelőzési programok fontosságát. Az egyes külön megjelölt bűncselekményekkel kapcsolatban a jelenlegi uniós és tagállami szabályozás felülvizsgálatát, új és hatékony együttműködési keretek kidolgozását szorgalmazzák.

Melyek ezek a külön megjelölt bűncselekmények?

A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális jellegű kihasználása és a gyermek pornográfia, a gazdasági jellegű bűncselekmények stb.

A védelem kifejezetten ezekre a bűncselekményekre terjed ki?

A védelem nem csak az említett bűncselekmények miatt válhat szükségessé. A Program a természeti katasztrófák elleni védelmet is hangsúlyozza. Az uniós katasztrófamenedzsment két pilléren nyugszik: azon túl, hogy az egyes tagállamok kötelesek megfelelő védelmet nyújtani saját állampolgáraik számára, a tagállamok egymás iránti szolidaritása is fontos követelmény. A felkészülés részeként meg kell erősíteni a jelenleg is létező polgári védelmi hálózatokat, illetve eszközöket, és széles körű adatbázist, valamint ellenőrzési központot kell létrehozni az együttműködés biztosítása érdekében.

Ha jól emlékszem a korábbi beszélgetésünkre, akkor a prioritások közül a negyedik helyen a szolidáris Európa szerepel.

Igen, így van. A Program egyik központi témája a közös bevándorlási politika, az EU területére való belépés szabályainak egységesítése és meghatározása. Ahhoz, hogy az EU a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit megvalósíthassa, szélesebbre kell nyitnia határait a bevándorlók előtt. A legálisan érkező és letelepedő bevándorlók helyzetének szabályozása ugyanakkor együtt jár az illegális bevándorlás visszaszorításának követelményével. A Program hangsúlyozza a már létező intézmények minél szélesebb körű kihasználásának fontosságát, és felveti egy közös európai menekültügyi iroda felállításának szükségességét. A FRONTEX, vagyis az Európai Határőrizeti Ügynökség szerepének és működési körülményeinek tisztázását sürgeti a Program, tevékenységének kiterjesztését, kapcsolattartását a bevándorlók származási országaival. Felmerül regionális vagy északi/déli specializált irodák létrehozásának szükségessége is, hiszen ez utóbbiak azok a régiók, melyeket a bevándorlás a leginkább érint. Mindezek mellett az Eurosur (az Európai Határőrizeti Rendszer) fejlesztése sem várhat tovább. Mindehhez szükség van a tagállamok aktív részvételére, adatszolgáltatásra és az Unión belüli, illetve harmadik országokkal való megfelelő kommunikációra. A bevándorlási politika részét képezi a közös vízumpolitika alapjainak kidolgozása, mellyel kapcsolatban a Program a Tanács és a Bizottság részére állapít meg feladatokat.

Mit jelent ez összességében?

Összességében ez azt jelenti, hogy az Európai Tanács egy átfogó és fenntartható európai bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozását szorgalmazza azért, hogy a tagállamok közötti szolidaritás jegyében megfelelően kezelhetők legyenek a bevándorlási, illetve az Unió határain alkalmanként kialakuló problémás helyzetek.

Mire terjed még ki a Stockholmi Program?

A Program az EU külső kapcsolatait is érinti. Szükségesnek tartja az EU helyének meghatározását globalizálódó világunkban, feladatainak és kapcsolatrendszerének meghatározását. Fontos a nemzetközi szervezetekkel való szorosabb kapcsolattartás és együttműködés, de a harmadik országokkal való partneri viszony kialakítása, illetve fenntartása is követelmény.

Tartalmaz a Program a csatlakozásra váró tagállamokra vonatkozóan megemlítésre érdemes rendelkezéseket?

Igen. A Program külön kiemeli a csatlakozásra váró országokkal való kapcsolatot, valamint a részükre nyújtandó segítséget, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal való stratégiai partnerségi viszony továbbfejlesztését, illetve a Kínával és Indiával kialakítandó, terrorizmus-ellenes, bevándorlási és igazságügyi együttműködési politika jelentőségét.

Úgy tűnik, hogy a Stockholmi program egyrészről lehetőség, másrészről viszont kihívás.

Igen, mindenképpen. A Stockholmi Program lehetőség és kihívás is egyben. A svéd igazságügyi miniszter, Beatrice Ask szavait idézem: „Reményeink szerint a Stockholmi Program egy olyan biztonságosabb és nyitottabb Európa felé vezet, melyben az egyén jogai védelemben részesülnek. Az állampolgár szemszögéből nézve a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos intézkedések igen fontosak. Ennek ellenére, a biztonság növelésére irányuló intézkedéseink nem érinthetik hátrányosan az egyének jogait, integritását és személyiségi jogait”.

Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a Stockholmi Program „csupán” egy akcióterv, azaz olyan cselekvési terv, mely hangzatos és komoly célokat fogalmaz meg, eszközöket javasol azok megvalósításához, és meg is jelöli azon szerveket, melyek közreműködésére számít. A tényleges megvalósítás azonban a Tanácson, a Bizottságon, az EP képviselőkön, a tagállamokon múlik, az ő aktivitásukon és együttműködésükön, melyek hiányában papírra vetett szavak maradnak az elképzelések.

Dr. Kiss Anna

 

A Stockholmi Program I. rész

A Stockholmi Program II. rész


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.