A természet lágy ölén

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A válság miatt már nemcsak családok, hanem felsőbb vezetők és baráti társaságaik, de művészek és olyan tudatos utazók is a falusi turizmus adta élményeket választják, akik az egészséges életmódot részesítik előnyben. Osztálykiránduló iskolások is igénybe veszik ezen helyeket, és egyre gyakoribb, hogy cégek csapatépítő tréningeket is „falusi” környezetben tartanak. Tavaly 17 százalékos emelkedést tapasztaltak az előző évekhez képest, és idén is hasonló számú vendégnövekedéssel számolnak a szakértők.


A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) titkára, Szalay-Zala Andrea avatott be néhány érdekes részletbe. – Zala megyében a Göcsej és Őrség területek a természeti értékek miatt kedvelt utazási célpontok. Baranya megyét – leginkább Pécset – a borvidék miatt keresik, de Heves, valamint Szabolcs megye is gyakori úticél, a rengeteg helyi fesztiválnak köszönhetően. Ilyen például a Szatmári vagy a Cinkefőző fesztivál. Ez utóbbi természetesen nem az énekesmadárra, hanem a puliszkára vonatkozik. A hagyományőrzés, az építészeti értékek (Mária-templomok, tájházak és skanzenek) széles tárháza sorakozik ezen régióban. Göcsejnél járva persze a híres göcseji gombaleves kihagyhatatlan és a dödöllét is érdemes megkóstolni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis falvaiban is igazi falusi turizmus működik, a Mátrába és a Bükk környékére az egri és mátrai borok vonzzák a turistákat, valamint a túrázás és a biciklizés. A hegyes-dombos vidék kiválóan alkalmas sportolásra, sétákra, a tiszta levegő miatt asztmások is gyakran érkeznek erre a területre. Van olyan család, aki a fővárosból oda is költözött, annyira megszerették a vidéket.

Több helyen külön apartman vagy házrész áll a vendégek rendelkezésére, de van olyan is, aki szeretne a szállásadó családdal együtt lenni, közösen étkezni, főzni és részt venni a család életében. A háziakkal közös program lehet a túrázás, a kemencében való sütés, a fafaragás, a nemezelés, a biogazdaság vagy a lovasudvar meglátogatása, de lehet kézműveskedni is. Az is előfordul, hogy saját borospincéje van a szállásadónak. A ház körüli munkákba is be lehet kapcsolódni: kaszálás, állatetetés, állatgondozás és különböző idénymunkák is végezhetőek. Veszprémben van egy házaspár, ahol a történész férj órákat is tart a vendégeknek, a kertben jurta sátrak sorakoznak, és ősi magyar ételeket főznek köleskásából, hajdinából.

A Tisza-tó és környéke szintén kiváló helyszín a sportolásra. A szállásokon a bicikli alaptartozék, használata az árban benne van. De lehet íjászkodni, lovagolni, sőt a sólyomröptetés sem kizárt. Szalay-Zala Andrea számos hagyományőrző programot tud ajánlani. Például az Eszter tanya remek osztálykirándulási helyszín, lovaglással, természetjárással egybekötve. Szatmárban is várják kisebb-nagyobb csoportok érkezését, konkrét, kidolgozott programtervekkel, amelynek részei: túrázás az erdőben és vízen, azaz kenuzás, közben állatok meglesése, rossz idő esetén pedig a kerámiázás az egyik kínálat. A Magyar Sajtkészítők Kézműves Céhe a tokaji borvidéken, Erdőbényén tart sajtos szabadegyetemet, sajtfesztivált márciusban, amelynek keretében megismerkedhetünk a sajt szerepével a gasztronómiában, persze kóstolhatunk, előadásokat is hallgathatunk a feldolgozási módokról, technológiákról. Júniusban Varsányban tartották a Nógrád megyei falusi vendéglátók fesztiválját, ahol főszerepet kapott a palóc gasztronómia, a kézművesség, a helyi termékek és a népi kultúra népszerűsítése. A nyár folyamán kuruc főzőversenyt is tartottak.

Katona Ilona a Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi régiójának igazgatója szerint a régió adottságai nagyon jók, egyre intenzívebben fejlődnek a szállásadó helyek is. A férőhelyek száma 2008-ban 2666 volt, 404 vendéglátóhely mellett, míg 2004-ben 1718 férőhely és 267 vendéglátó volt a KSH adatai szerint. A vendégéjszakák száma is a duplájára nőtt. Az ideérkezők között persze sokkal több a belföldi vendég. A Felső-Tisza, a Beregi és Szatmári rész a legnépszerűbb. Számos program várja a turistákat. A pálinka, a dió, a szilva és az alma adja ezen vidék gasztronómiai alapjait. Ezenkívül templomtúrák és építészeti örökségek is szép számmal várják az érdeklődőket. Hajdú-Bihar megyében Báránd fejlődött a leginkább, a sok termálvizes, felújított fürdő az aktív pihenést kedvelőknek is felkelti az érdeklődését. Gasztronómiai tematikus útvonalakkal is várják az odalátogatókat az Észak-alföldi régióban. Például a Szatmár-Beregi Szilvaút keretében Vásárosnamény a kiindulópont, a beregi tájegység központja. Érdemes felkeresni a Beregi Múzeumot, ahol a tájegység régészeti, néprajzi gyűjteménye látható. A kulturális vonzerők mellett a tiszai szabad strand, a Szilva Termál- és Wellnessfürdő, valamint az Atlantika Vízividámpark nyújt aktív kikapcsolódást. Tákos ritka ékessége a Beregnek. Zsindelytetős református temploma nagy látványosság. Beregdarócon a kenderfonással ismerkedhetünk meg. Híres a tarpai szilvalekvár és szilvapálinka, amelyet ma már helyben palackoznak. Penyigén található a Lekvárium, az ország első szilva- és lekvármúzeuma, ahol a szilvatermesztés és feldolgozás folyamatába lehet bepillantani. Túristvándiba érve a még mai is működő XVIII. századi vízimalom és a Túr folyó igazán impozáns látvány. Szatmárcsekén a mintegy 600 csónak alakú faragott fejfából álló református temető Kölcsey Ferenc síremlékének is helyet ad. Tiszacsécsén a Móricz Zsigmond Emlékház őrzi az író emlékét. Panyolán, a gyümölcsszeszfőzdében tekinthető meg a hagyományos kisüsti eljárással készült Panyolai Elixír, az érlelt szatmári szilvapálinka. Egy másik útvonal a tormaút nevet viseli, hat település együttese, amelyek egymástól 10-12 km-re fekszenek. A teljes útvonal hossza 70 km, jól bejárható. A tormaút programjai 1–3 nap alatt, egyénileg is teljesíthetőek, kerékpáron, lóháton, szekéren, de akár gyalog is. A Bereg-feszt 2010 nevű rendezvénysorozat pedig augusztus végéig nyújt programokat a régióban.

Tama István a Nyugat-Dunántúli régió vezetője lelkesen mesél. – Nemcsak nyáron látogatnak el hozzánk a turisták, nálunk egész évben szezon van. Falvakhoz kötődő programjaink, például az Orsolya-napi és az Őrségi tökfesztivál, már hagyománynak számítanak. Ezek általában 2–3 naposak, de a szolgáltatóknál egész évben kaphatóak a helyi különlegességek. Jellemző, hogy a főbb nyaralás mellett hétvégekre érkeznek hozzánk a vendégek. Bemutatjuk a falvak nevezetességeit, gasztronómiai különlegességeit és az egészséges életmódra is nagy hangsúlyt fektetünk. A gasztronómia amúgy is reneszánszát éli, könyvek, műsorok garmadája szól a különböző főzési technikákról és receptekről. Mindezt kiegészítjük helyi, autentikus érdekességekkel és plusz-szolgáltatásokkal – ez a siker titka.

Az elmúlt tíz évben szemléletváltás zajlott: régen az olcsó szállás miatt keresték fel a vidéki falvakat, ám ma már a falusi turizmus nem ezt jelenti. A minőség, a különleges élmények és az egyediség számít. – Hozzánk leginkább belföldi családosok érkeznek, és időnként osztrák, szlovák vagy szlovén turisták. A kerékpárkölcsönzés szinte minden szállásadónál lehetséges, hiszen remek kerékpárútjaink vannak. A Szigetközben a vízi turizmus erős, valamint a horgászat és a kenu. Zala megye tájait pedig a biciklisták kedvelik leginkább. Sok háznál süteményt készítenek, a tökös ételek pedig mindenhol meghatározóak. Mivel a színvonal mindenhol nőtt, vannak törzsvendégek is. Tavaly kb. 40 ezer vendég 130 ezer vendégéjszakát töltött a régióban.

Az elmúlt években 17 százalékkal bővült a falusi turizmus iparága a FATOSZ szerint. A falusi és agroturizmus fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul a magyar vidék megújulásához, fejlődéséhez, a lakosság helyben tartásához, s szervesen kapcsolódik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által szorgalmazott vidékfejlesztéshez – olvasható a szervezet egyik ismertetőjében. – A falusi turizmus nem egyenlő a falusi magánszálláshelyek kiadásával, annál komplexebb, sokoldalúbb tevékenység – véli dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. – Fő vonzereje a természet közelsége, a még élő tradíciók, a tárgyi, szellemi, kulturális hagyományok, a vidéki életmód és a családias miliő. Ide tartozik az ökoturizmus, a természetjárás, a lovaglás, a kaland-, a sport- és az egészséges életmód turizmus. Tájegységenként, településenként eltérő a kínálat: van, ahol vadászni, horgászni, csónakázni, másutt kerékpározni, sziklát mászni lehet, vagy kipróbálni a termálfürdőt, részt venni egy borospince látogatásán, mindeközben jókat enni, inni és részese lenni a falusi vendéglátásnak.

A vidéki turizmus a kistérség vonzerején alapszik, keresletet ébreszt a helyi szolgáltatások iránt, bővíti a munkalehetőségeket, kiegészítő jövedelemhez juttatja az ottélőket, miközben a falu is fejlődik. Elsősorban azokon a hátrányos településeken célszerű kialakítani, ahol nincs a munkahelyteremtésre más lehetőség, mint az önfoglalkoztató tevékenységnek számító falusi turizmus, s ez hozzájárulhat a leszakadt térségek felzárkóztatásához. Az állam 2007-ben megteremtette ennek a vendéglátási formának a jogi hátteret, előírta a számlaadási kötelezettséget, tehát jövedelem kiegészítésként kell felfogni, miközben megvan az esély arra, hogy ha színvonalas szolgáltatást nyújt az illető, akkor magánszemélyként vagy vállalkozóként hosszútávon meg tud élni ebből a tevékenységből.

Az Észak-Magyarországi régiót Hidvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője ajánlja. – A Szécsény–Hollókő–Ipolytarnóc útvonal számos érdekességet rejt. A legegységesebben meg-
maradt palóc falu, Hollókő az Unesco világörökségi helyszíneinek egyike. Kazár Nógrád megye északkeleti részének egyik legérdekesebb és legjelentősebb települése. A falu feletti erdőben egyedülálló, védett természeti érték található, a 20 millió éves riolittufa erózió, amelyhez hasonló a világon csupán hat helyen van. Különösen nevezetesek a palóci étkek, amelyek számos alapanyagot és ízt kölcsönöztek a szlovák konyhától. A Mátrai Művészeti Napok 13 helyszínen zajlanak. Az erdő és a zene ilyen közös megjelenése országos szinten is egyedülálló. Erdei és templomi koncerteken, kiállításokon, ismeretterjesztő, népzenei és néptáncelőadásokon, erdészek vezetésével erdei kirándulásokon vehetünk részt, és gasztronómiai programok keretében megismerkedhetünk a falusi vendéglátás ízeivel. A Kazári búcsút 1991 óta rendezik meg, és mára Nógrád megye meghatározó folklór rendezvényévé vált. Az augusztus 20–22. között rendezett búcsú fénypontja a Nemzetközi Néptánc Fesztivál, amelyen számos neves külföldi és hazai néptáncegyüttes vesz részt, és itt tartják a Kazár Kupa Országos Pontszerző Díjugrató Lovasversenyt is. A háromnapos programsorozat alatt képzőművészeti kiállítások, gyermek- és gasztronómiai programok várják az érdeklődőket. A XV. Nógrádi Nemzetközi Folklór és Gasztronómiai Fesztivál augusztus 30-án lesz. Salgótarján és környékének településein a közel egyhetes folklór rendezvénysorozat alkalmából 40 magyar és külföldi együttes lép fel. A Haluska Fesztivál Vanyarcon szeptember 11-én zajlik. A nógrádi és hevesi szlovákoknak Vanyarc a regionális kulturális központjuk, és ez (meg a rendezők szemmel látható lelkesedése) bőséges ok arra, hogy itt rendezzék meg a fesztivált. A 7. Magyar ízek, Magyar színek Gasztronómiai és Gyümölcs fesztivált Kozárdon tartják szeptember 18-án. Gyümölcskiállítás és almavásár, kozárdi lekvárok, bokri juhsajtok, valamint mangalicakolbász, füstölt szalonna, bükkaljai „Kozárdi Vadászborok”, gyümölcspálinkák, helyi sütemények kóstolhatóak. S akinek mindez nem elég, Lepényfesztivál és Bornapok is lesznek a környéken. A régió méltán híres városai: Eger, Gyöngyös, Miskolc, Aggtelek és Tokaj.

Ausztriai kitekintés

Szedlák Péter osztrák turisztikai szakértő a „szomszédos” falusi turizmus elemeiről mesélt. – Az osztrák falusi üdülés felejthetetlen élményeket garantál. A házigazdák saját borospincéjében tett látogatás során, a gazdaságban történő traktorozás vagy egy kalandos lovastúra alkalmával, rengeteg élménnyel és tudással gazdagodhatunk. Az üdülővendégek akár a ház körüli teendőkbe is besegíthetnek, ha kedvük támad. A falusi üdülés varázslatos hangulata a hagyományokban és szokásokban, a vidéki lét és a kikapcsolódás kombinációjában rejlik. Mindezt ráadásul megfizethető áron: falusi szálláshelyeken egy éjszaka reggelivel kétágyas szobában egy főnek már 20–25 eurótól foglalható.

Burgenland a borok terén nyújthat gasztronómiai kalandot, nyitott borospincék várják az érdeklődőket. Az „alma útját” Stájerországban tekinthetjük meg, az almafa virágzásakor sokan érkeznek a környékre. Az alsó-ausztriai Wachauban tartott nyári napfordulóünnepek legendásak. A Duna partvonala a fáklyáknak és tábortüzeknek köszönhetően éjszaka is nappali fényben ragyog. Krems, Spitz, Melk, Karintia a tavak vonzásában található. Az alpesi gazdaságoknál tej és sajtkészítés a fő tevékenység, biogazdaságok is működnek. Aki szeretne, már kora reggel segíthet kihajtani a teheneket a legelőre és begyűjtheti a friss tojásokat. Ezt követheti egy „felfedezőtúra” a kertben: a háziasszony bevezeti a vendégeket a gyógynövények, virágok és fűszerek varázslatos világába. A közös lekvárfőzés és almásrétes-sütés közben szintén hasznos tippekre tehetünk szert, akárcsak a különböző krémek és szappanok készítése közben. A gyermekeknek is számtalan felfedeznivaló akad: friss vizet kell adni a nyulaknak, meg kell fésülni a pónik sörényét, de akár a traktor megszerelésénél is segédkezhetnek.

A rendkívül változatos és különleges tevékenységek mellett a falusi szálláshelyek idilli fekvésüknek köszönhetően számtalan aktív kikapcsolódási lehetőséget is kínálnak: túrázás, hegymászás, kerékpározás, lovaglás, úszás, fürdőzés, vitorlázás, golfozás, sziklamászás. Emellett nagyszerű kirándulóhelyek, várak, kastélyok, szurdokok, szabadidő- és mászóparkok kínálnak szórakozást az egész családnak.

2010. 08. 06–08. Matyóföldi Folklórfesztivál, Mezőkövesd
2010. 08. 07–13. X. „Gyöngy” Nemzetközi Folklórfesztivál, Gyöngyös
2010. 08. 13–15. „Minden Magyarok” Nemzetközi Néptáncfesztivál, Gyula
2010. 08. 12–21. „Summerfest” Nemzetközi Folklórfesztivál, Százhalombatta–Ráckeve–Tököl
2010. 08. 15–20. XV. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, Székesfehérvár
2010. 08. 15–20. XXII. Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál, Sátoraljaújhely
2010. 08. 19–22. Mesterségek Ünnepe, Budapest
2010. 08. 21–23. XXI. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó, Eger
2010. 09. 16–19. Szekszárdi Szüreti Napok, Szekszárd
2010. 09. 17. Népzene Napja, Kecskemét
2010. 09. 17–18. Kalocsai Paprika Napok, Kalocsa
2010. 09. 24–26. IV. Bordal Világfesztivál, Pécs
2010. 10. 29–2011. 05. 30. Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás,

Krausz Viktória

Kapcsolódó cikkek:


Audi SQ2 – Aduász
2019. november 12.

Audi SQ2 – Aduász

Az Audi legkisebb Q-modelljét is megszállta az S-modellek ördöge, a 2016-ban bemutatkozó Q2 eddig 190 lóerős változata jelentette a plafont, tesztünkben most 300 lóerővel tesszük próbára.

Honda CR-V Hybrid Elegance – Mosollyal az arcomon
2019. október 18.

Honda CR-V Hybrid Elegance – Mosollyal az arcomon

Az 1995-ben bemutatott Honda CR-V folyamatosan fejlődött az évek során, újabb és újabb nemzedékei mindig friss, jövőbe mutató műszaki megoldásokkal lepték meg a szakmát és persze a vásárlóközönséget.

Semmit se bánok
2019. október 11.

Semmit se bánok

Meghökkentő, megdöbbentő szituációt tár elénk Székely Csaba legújabb drámájában, a Rózsavölgyi Szalonban.