Ahány ház, annyi szokás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van olyan budai szálloda, amely állítólag 2,3 milliárd forint hitelt vett fel, ám mivel a tulajdonosok nem tudták azt visszafizetni, a hitelt folyósító bank üzemelteti – kevés sikerrel. Az a hír járja az egyik belvárosi, felső kategóriás szállodáról, hogy olasz kaszinók pénzeiből tartja fenn magát. Olyan esetről is hallani, hogy a külföldi vendég megérkezvén a szállodához, lelakatolt ajtóba ütközött. Nincs statisztika arról, hogy a 856 magyar szállodából hány van nehéz helyzetben, hányan nem tudják törleszteni banki hiteleiket. Erről sem a hitelfelvevő tulajdonosok, sem a bankok nem szívesen beszélnek. Sokan azért buknak bele a szállodaépítésbe és -fenntartásba, mert nem szakemberek, hanem ingatlanspekulánsok, akik hamar „összedobnak” egy szállodát egyszerű haszonszerzés reményében. A kereslet visszaesése és a kevés vendég miatt egyes hotelek kéthavonta váltogatják értékesítési igazgatóikat, holott ettől nem lesz több az ideérkező vendég. Márpedig a 45 százalékos átlag kihasználtsággal nem tud megélni egy ház sem, tehát a kulcskérdés az, hogyan lehetne több vendéget hazánkba csábítani.

„Jelentős elbocsátási hullám zajlik a túlélésért. Az utóbbi három évben válságmenedzselés és költségcsökkentés zajlott a cégnél. 2009-ben összesen háromszáz embert kellett elküldenünk. A mostani csoportos létszámleépítés végleges adatait még nem tudjuk, de körülbelül száz munkatársat érinthet” – magyarázza Deák Imre, a Danubius Hotels vezérigazgatója, majd hozzáteszi: „a bér a legnagyobb költség, ezért kénytelenek vagyunk racionális elvek mentén megválni jó néhány kollégától. A közgazdasági és a piaci légkör sem támogató, a bérkompenzáció, az egykulcsos adó, az energia- és az élelmiszerárak növekedése nagyon nehezítik a talpon maradást.” Ezért összevonásokkal próbálkoznak: az értékesítést, a beszerzést, az adminisztrációt és a menedzsmentet egy-egy vezető alá rendelik több szálloda esetében is. „Munkakörgazdagításnak nevezi ezt a szakirodalom. Így elvileg hatékonyabb lesz a munka, de kockázata is van, ugyanis a csökkentett létszám a feladat elvégzésének minőségét ronthatja. A jövő évre sincsenek biztató kilátások: stagnálás várható a szállodaiparban” – véli Deák Imre.

A Danubius Groupnak Angliában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában vannak szállodái, hazánkban pedig összesen 23 házat üzemeltet.

Hasonló a helyzet a Hunguest Hotelsnél is. Hülvely István vezérigazgató megerősítette: náluk is várható elbocsátás, de hogy mennyi munkatárstól kell megválniuk, az „még házon belül sem tisztázott”. Mindezt a romló helyzettel magyarázzák: kevesebb a belföldi turista is, óriási a költségnyomás, nagyon sokan minimálbéren dolgoznak az ágazatban, az árbevétel csökken, illetve jó esetben stagnál, tehát a költségspórolás az egyetlen megoldás. Úgy tudjuk, először az igazgatóktól várnak javaslatot a létszámcsökkentésre, s a menedzsment ennek mértékétől teszi majd függővé a továbbiakat.

A Hunguest hazánkban 22 szállodával rendelkezik, ezenkívül Ausztriában, Romániában és Montenegróban is üzemeltet hoteleket.

Az Accor szállodalánc bír a legnagyobb nemzetközi háttérrel, ott egyelőre nem terveznek csoportos létszámleépítést. Király Zoltán kereskedelmi és marketingigazgató úgy nyilatkozott: aggasztó a bizonytalan gazdasági helyzet, remélik, ennél rosszabb már nem lesz, ha mégis, akkor kénytelenek lesznek elbocsátásokon gondolkozni. „Az üzemeltetés optimalizálása miatt kisebb változások mindig vannak. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy Budapest kihagyhatatlan úti céllá váljon.”

A francia Accor összesen kilencven országban van jelen 4200 szállodával. Olyan márkák tartoznak hozzá, mint például a Sofitel, a MGallery, a Novotel, a Mercure vagy az Ibis. A cégcsoportnál 145 ezren dolgoznak.

Van olyan budai szálloda, amely állítólag 2,3 milliárd forint hitelt vett fel, ám mivel a tulajdonosok nem tudták azt visszafizetni, a hitelt folyósító bank üzemelteti – kevés sikerrel. Az a hír járja az egyik belvárosi, felső kategóriás szállodáról, hogy olasz kaszinók pénzeiből tartja fenn magát. És olyan esetről is hallani, hogy a külföldi vendég, megérkezvén a szállodához, lelakatolt ajtóba ütközött. Nincs statisztika arról, hogy a körülbelül 900 magyar szállodából hány van nehéz helyzetben, hányan nem tudják törleszteni banki hiteleiket. Erről sem a hitelfelvevő tulajdonosok, sem a bankok nem szívesen beszélnek. Sokan azért buknak bele a szállodaépítésbe és -fenntartásba, mert nem szakemberek, hanem ingatlanspekulánsok, akik hamar „összedobnak” egy szállodát egyszerű haszonszerzés reményében. A világválság, a kereslet visszaesése és a kevés vendég miatt egyes hotelek kéthavonta váltogatják értékesítési igazgatóikat, holott ettől nem lesz több az ideérkező vendég. Márpedig 45 százalékos átlagkihasználtsággal nem tud megélni egy ház sem, tehát a kulcskérdés az, hogyan lehetne több vendéget hazánkba csábítani.

„Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került szállodai csődök nagyon szomorúak, de számuk mégis elenyésző az újonnan megnyíló, illetve működő szállodák számához képest, ráadásul arányaiban semmiképpen sem gyakoribbak más ágazatok csőd- és felszámolási eljárásainál” – állítja dr. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Segítségre azonban szüksége van a szállodaiparnak, hogy talpra álljon. A 2011-es magyar EU-elnökségtől sok szakember remélte, hogy áttörést hozhat, mert folyamatos telt házat ígért a hoteleknek, főleg Budapesten. A várt siker azonban nem volt felhőtlen.

Minden, szállodákat finanszírozó kereskedelmi bankot érint a kialakult helyzet – tudtuk meg az egyik hitelintézet munkatársától. Valamennyi, az elmúlt öt-hat évben épült vagy gazdát cserélt szállodának komoly gondot okoz a hitel törlesztése. Bár vidéki és budapesti hotelek egyaránt érintettek, a fővárosi szállodák könnyebben vészelik át a válságot (legalább az árfolyamváltozás nem sújtja őket, hiszen külföldi vendégeik euróban fizetnek). A hitel összege általában az építési költség vagy akvizíció esetén a vételár 70-80 százaléka, amely mára a deviza alapú hitel felértékelődése és az ingatlan piaci értékének csökkenése miatt jelentősen meghaladhatja a szálloda jelenlegi piaci értékét. Az elmaradó hiteltörlesztés lehetséges okai a piac beszűkülése, elsősorban az alacsonyabb szállodai átlagárak, másodsorban a nagyobb kihasználatlanság, a jelentős túlkínálat, az árfolyamkockázat, a belföldi konferencia turizmus visszaesése, és sok új szálloda esetében a nem professzionális szállodamenedzsment – sorolta a banki szakember. Csődeljárás esetén a bank csak abban az esetben vállal – kényszerűen és átmenetileg – tulajdonosi pozíciót, ha nincs olyan befektető, aki az ingatlant a bank által reálisnak tartott piaci értéken megvásárolná, illetve ha komoly veszélye áll fenn annak, hogy egy erőltetett végrehajtás során az ingatlan messze a valós érték alatt kelne el. Ekkor ugyanis a bankot túlzott veszteség érné. A legtöbb európai bank szerint az ingatlanfinanszírozáson belül a szállodaipar mindenhol az átlagosnál kockázatosabb terület.

Erdei János meggyőződése, hogy javaslataik befogadása esetén a turizmus sokkal könnyebben kerekedne felül a válságon és találná meg a kibontakozást. „Ehhez feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP-támogatások növelése, és az eddigieknél lényegesen nagyobb forrással erősíteni kell a külpiaci promóciót is, valamint sokkal több vendégvonzó rendezvényre, eseményre lenne szüksége az országnak. Budapest turizmusának összefogáson alapuló, állami és önkormányzati támogatásokra, marketingjének jelentős növelésére és infrastrukturális fejlesztésre (például belvárosi rehabilitáció, a Ferihegyi repülőtér és a Nyugati pályaudvar közötti gyorsvasút megépítése, a Szépművészeti Múzeum bővítése, a Városliget rendezése stb.) lenne szükség” – véli az elnök. Erdei János arra is emlékeztetett, hogy az Unió országai közül a magyar szállodák adóznak az egyik legmagasabb ÁFA-kulccsal.

Krausz Viktória

---

 

A belföldi vendégek száma 2,8 százalékkal csökkent, míg a külföldi vendégeké 4,3 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában. Áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt augusztusban regisztrálták a szálláshelyek. Januártól augusztusig 2 millió 462 ezer külföldi vendég 6 millió 821 ezer vendégéjszakát töltött el hazánkban, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett, 3, illetve 5 százalékkal 2010. január–augusztushoz képest. Az olasz, a német és a francia vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, viszont Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, Oroszországból, Romániából, Csehországból és az Egyesült Államokból érkező turistáké nőtt. A panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 26 százalékkal csökkent. A Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél egyaránt kilenc százalékkal csökkent, és a népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlenül alakult. Január–augusztusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18 százalékkal, a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – hat százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban is csökkent a vendégforgalom.

A főváros turizmusának fejlődését nagyban segítené egy nagykapacitású kongresszusi központ megépítése, amely hosszú évek óta húzódik, s amelynek hiánya nagy hátrányt jelent Budapest nemzetközi versenyképessége szempontjából – olvasható a Magyar Szállodaszövetség állásfoglalásában.

Budapesten 2010-ben eddig megnyílt, illetve az év végéig még várható szállodanyitásokat figyelembe véve összesen kb. 1200 új szállodai szoba jelenik meg a piacon, többségük 4 csillagos. Ennek következtében a már jelenleg is erős túlkínálat miatt a verseny további erősödése várható, különösen télen. Idén eddig összesen 160 nemzetközi konferenciát rendeztek Magyarországon, amelyeken több mint 43 ezer fő vett részt. Országszerte összesen 690 napnyi nemzetközi konferencia zajlott, amelyek résztvevőinek száma meghaladta a 269 főt, átlagos időtartamuk 4,3 nap volt. A nemzetközi konferenciákon résztvevők 84,9 százaléka külföldről érkezett. A korábbi évekhez hasonlóan a magyarokon kívül Németországból (74 százalék), Nagy-Britanniából (72 százalék) és Franciaországból (54 százalék) érkeztek hazánkba nemzetközi konferenciákra. A főváros turizmusának fejlődését nagyban segítené egy nagy kapacitású kongresszusi központ megépítése, amely hosszú évek óta húzódik, s amelynek hiánya nagy hátrányt jelent Budapest nemzetközi versenyképessége szempontjából – derül ki a Magyar Szállodaszövetség friss állásfoglalásából.

– Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került szállodai csődök nagyon szomorúak, de számuk mégis elenyésző az újonnan megnyíló, illetve működő szállodák számához képest, ráadásul arányaiban semmiképpen sem gyakoribbak más ágazatok csőd- és felszámolási eljárásainál – mondta dr. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Segítségre azonban szüksége van a szállodaiparnak, hogy talpra álljon. „Megváltást” hozhat egyes szakemberek szerint a 2011-es magyar EU-elnökség, amely folyamatos telt házat ígér a hoteleknek, főleg Budapesten.

Minden, szállodákat finanszírozó kereskedelmi bankot érint a kialakult helyzet – tudtuk meg az egyik hitelintézet munkatársától. Valamennyi, az elmúlt 5-6 évben épült vagy gazdát cserélt szállodának komoly gondot okoz a hitel törlesztése. Bár vidéki és budapesti hotelek egyaránt érintettek, a fővárosi szállodák könnyebben vészelik át a válságot (legalább az árfolyamváltozás nem sújtja őket, hiszen külföldi vendégeik euróban fizetnek). A hitel összege általában az építési költség vagy akvizíció esetén a vételár 70-80 százaléka, amely mára a deviza alapú hitel felértékelődése és az ingatlan piaci értékének csökkenése miatt jelentősen meghaladhatja a szálloda jelenlegi piaci értékét. Az elmaradó hiteltörlesztés lehetséges okai a piac beszűkülése, elsősorban az alacsonyabb szállodai átlagárak, másodsorban a nagyobb kihasználatlanság, a jelentős túlkínálat, az árfolyamkockázat, a belföldi konferenciaturizmus visszaesése és sok új szálloda esetében a nem professzionális szálloda menedzsment – sorolta a banki szakember. Csődeljárás esetén a bank csak abban az esetben vállal – kényszerűen és átmenetileg – tulajdonosi pozíciót, ha nincs olyan befektető, aki az ingatlant a bank által reálisnak tartott piaci értéken megvásárolná, illetve ha komoly veszélye áll fenn annak, hogy egy erőltetett végrehajtás során az ingatlan messze a valós érték alatt kelne el. Ekkor ugyanis a bankot túlzott veszteség érné.

A legtöbb európai országban a visszaesés nem volt olyan jelentős, mint Magyarországon, így vélhetően kevésbé súlyosak a gondok, mint nálunk. Ezzel együtt biztos, hogy az ingatlanfinanszírozáson belül a szálloda mindenhol az átlagosnál kockázatosabb terület.

Erdei János meggyőződése, hogy javaslataik befogadása esetén a szállodaipar, illetve a turizmus sokkal könnyebben kerekedne felül a válságon és találná meg a kibontakozást. – Ehhez feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP támogatások növelése és az eddigieknél lényegesen nagyobb forrással erősíteni kell a külpiaci promóciót is, valamint sokkal több vendégvonzó rendezvényre, eseményre lenne szüksége az országnak – mondta az elnök. Budapest turizmusának összefogáson alapuló, állami és önkormányzati támogatásokra, marketingjének jelentős növelésére és infrastrukturális fejlesztésre (például belvárosi rehabilitáció, a Ferihegyi repülőtér és a Nyugati pályaudvar közötti gyorsvasút megépítése, a Szépművészeti Múzeum bővítése, a Városliget rendezése stb.) lenne szükség. Erdei János arra is emlékeztetett, hogy az unió országai közül a magyar szállodák. adóznak az egyik legmagasabb áfakulccsal.

Krausz Viktória

---