Amadeus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Peter Schaffer darabja Mozart életének utolsó évtizedét mutatja be, azt az időszakot, amely még a koncert- és tanulmányutakon felnövő, csodagyereknek kikiáltott Mozart mércéjével mérve is eseménydúsnak számít: ekkor költözik Bécsbe és nősül meg, ekkor születik legjelentősebb műveinek nagy része, miközben folyamatosan arra kényszerül, hogy biztos, jól fizető állást próbáljon szerezni.

Egy sok Oscar-díjjal elismert világsikert, egy többször remekül feldolgozott darabot ismét színre vinni mindig kockázatos – a nézők egy része biztosan „Bezzeg”-gel kezdi majd az élménybeszámolót. De mindig lesznek olyanok, akik nem látták a filmet, sem a korábbi rendezéseket (amelyeket fölösleges is számon kérni egy új változaton), így számukra a Belvárosi Színház Amadeus című darabja izgalmas felfedezése lesz Mozart életének – még akkor is, ha egyértelmű, hogy a történet fő szála, Salieri szakmai féltékenységből fakadó gyilkossága csupán pletyka, találgatás, amelyre sohasem találtak bizonyítékot.

Részletek a Belvárosi Színház Amadeus előadásából (Fotók: Hermann Péter – Orlai Produkciós Iroda)

Peter Schaffer darabja Mozart életének utolsó évtizedét mutatja be, azt az időszakot, amely még a koncert- és tanulmányutakon felnövő, csodagyereknek kikiáltott Mozart mércéjével mérve is eseménydúsnak számít: ekkor költözik Bécsbe és nősül meg, ekkor születik legjelentősebb műveinek nagy része, miközben folyamatosan arra kényszerül, hogy biztos, jól fizető állást próbáljon szerezni. A történtekre Salieri, az udvari zeneszerző emlékezik vissza idős korában, egy elmegyógyintézet falai között: így végig az ő szemszögéből látjuk, hogyan lehetetlenítette el hol finomabb, hol durvább eszközökkel Mozart próbálkozásait a kiugró siker, a császári elismerés megszerzésére.

Ennek megfelelően a két főszereplő karaktere határozza meg a darab hangulatát. Keresztes Tamás Mozartja féktelen, öntörvényű zseni, aki nemigen törődik azzal, hogy mások megkedveljék, egyedül talán szigorú édesapja véleményére ad. Felháborodottan nem érti, miért nem ismerik el zsenialitását minden teketória nélkül, nem hajlandó pályázni a biztos jövedelmet jelentő állásra, és ezen a hozzáálláson csak a már családját is fenyegető kenyérgondok hatására hajlandó változtatni. A világot, még a szeretett nőt is mind inkább kizáró alkotási vágy egyre inkább átveszi az uralmat tettei fölött, élete utolsó perceiben is csak ezzel tud foglalkozni. Több jelenetben is megleshetjük, hogyan is született egy-egy mű (például amikor az anyósa kirohanását hallgatva kottát ír, amelyről rögtön ki is derül, hogyan hangzik majd az Éj királynőjének áriájaként a Varázsfuvolában), leginkább mégis akkor érthetjük meg, mit is jelent ez, amikor a halálos ágyán delíriumban diktálja a partitúrát Salierinek. A Kulka János által megformált Salieri személyes tragédiája már a darab elején felvillan: egy véletlenül meghallott Mozart-dallamtöredékben a tökéletességet véli felfedezni, és bár abban reménykedik, ez csupán egyszeri eset, a véletlen műve, nem sokkal később, a javítás nélküli eredeti kéziratokat látva rá kell döbbennie: Mozart zseni, aki az isteni zenét közvetíti a földre. S ettől kezdve Salierin eluralkodik a félelem és az irigység, a vágy, hogy mindenki más előtt titokban tartsa, mekkora művész él közöttük. Miközben gyűlöletig fajuló érzései saját bevallása szerint a gyilkosságig vezetik, a nagyság tisztelete egyre erősebb lelkiismeret-furdalást ébreszt benne. 

A két főszereplő mellett a darab többi karaktere is fontos árnyalatokkal színezi a történetet. Lovas Rozi Mozart feleségének szerepében szeleburdi, férjéért bolonduló, picit közönséges fruskaként is remekel, de leginkább akkor kerülünk közel a karakteréhez, amikor, miután beleegyezett, hogy saját testével fizet Salierinek férje pályájának előmozdításáért, a döntő pillanatban zavartan próbálja megtalálni a helyzethez illő viselkedést és szavakat. Kaszás Géza rövidke jeleneteiben remekül hozza a saját véleménnyel nem mindig rendelkező, makacs, kissé komolytalan uralkodót, aki a kényelmetlen helyzeteket mindig két szóval zárja le: „Hát így…”. Murányi Mártának a Salieri-tanítvány operaénekesnőként legfőbb érdeme, hogy a hosszabb-rövidebb operarészletekkel zseniálisan villantja fel, milyen hatással is van Mozart zenéje a hallgatókra. A több kisebb szerepben színpadra lépő Egri Márta, Fodor Tamás és Tamási Zoltán sokat tesznek azért, hogy az udvari tanácsosok, a szabadkőműves-mecénás vagy épp a lányának jó partit kereső anya szerepében bepillantást engedjenek a korabeli Bécs légkörébe, viszonyaiba is. Olykor zseniális áthallásokkal a mába – amikor például arról beszélgetnek, ugyan miért is kellene a nemzeti nyelven, vagyis németül operát írni az olasz helyett, hogy mik is a tipikus osztrák értékek, de még inkább, amikor Salieri azt ajánlja az uralkodónak, hogy a kivételezés látszatát elkerülendő ne közvetlenül nevezze ki Mozartot egy posztra, hanem írjanak ki pályázatot és majd őt hozzák ki győztesnek, az több mint finom áthallás.

A díszletek (Varga Járó Ilona) és a jelmezek (Kiss Julcsi) modern vonásaikkal együtt is remekül idézik meg a kor hangulatát – a korszak hatalmas ruháit és parókáit, túldíszített ingjeit azonnal felismerjük bennük, még akkor is, ha nem tökéletes másai azoknak. A multifunkcionálisan használt modern kórházi ágy vagy tolószék pedig folyamatosan emlékeztet arra, hogy a bolondokháza egyik lakója meséli a történetet, tehát nem szabad minden egyes szavát komolyan vennünk. És ez így van jól: Mozart életének tényeit ne (vagy ne csak) ebből a darabból akarjuk megismerni, ha azonban arról szeretnénk képet kapni, milyen lehetett csodagyereknek kikiáltott, isteni zsenialitással megáldott tehetségként a középszer és az intrikák uralta közegben élni, feltétlenül kötelező a darab.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

 

---