Az Eurojust magyar nemzeti tagja

A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége és az EU Technical Assistance Information Exchange Instrument (TAIEX) által szervezett konferencián, melynek témája az ügyészi szervezet és az ügyész polgári jogi felelőssége Európában volt, Ön előadást tartott „Kárfelelősség a tagállamok között büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kontextusában” címmel, melynek keretében az új Eurojust Határozatról is tájékoztatta a résztvevőket.

Dr. Lévai Ilona
A budapesti ELTE Jogi Karán diplomázott. Fogalmazói ideje óta az ügyészségen dolgozik. Jelenleg Hágában az Eurojust magyar nemzeti tagja, ezt megelőzően a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát vezette. Szakterülete a büntetőjog és a nemzetközi jog. Két idegen nyelven – angol és francia – beszél és dolgozik. Autóban veterán Volvo-ját tartja a legjobbnak, bár holland módra többnyire összehajtható biciklivel jár Budapesten is. Ételben az új és izgalmas ízeket kedveli. Szabadidejében sportol, klasszikus zenét hallgat és mindig örömmel játszik.

Az EU Tanácsa nemrég egy új EU jogforrást, vagyis EU jogszabályt fogadott el, nevezetesen az Eurojust megerősítéséről szóló 2009/ 426/IB határozatot, amelyet röviden csak új Eurojust Határozatnak nevezünk. Ez az új EU jogforrás első ízben szabályozza az Eurojust Kollégiuma és az azt alkotó nemzeti tagok szerződésen kívüli felelősségét.

Gyakorlatilag a 27c. cikk hézagpótló rendelkezés, hiszen a Tanácsnak az Eurojustot létrehozó 2002/187/IB határozata nem rendezte ezt a kérdést. A konferencia szervezői is fontosnak tartották, hogy az EU jelenlegi és talán néhány jövőbeli tagállamának jelenlevő ügyészei halljanak a jogi újdonságokról.

Az Eurojust az EU igazságügyi együttműködési szerve büntetőügyekben, melyet EU tagállamok igazságügyi hatóságai vehetnek igénybe komoly tárgyi súlyú, határokon átívelő, szervezett bűncselekmények esetén abból a célból, hogy az Eurojust megkönnyítse és meggyorsítsa a jogsegélykérelmek teljesítését, illetve a határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló határozatok végrehajtását a tagállamokban.

Az Eurojust viszonylag fiatal, 2002-ben felállított EU szerv, amely a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságai közötti koordinációt ösztönzi és javítja a különböző tagállamokban folyó, egymással összefüggő büntetőeljárások terén. A nemzeti tagok – akik magas beosztású ügyészek – kettős szerepet töltenek be: egyrészt az Eurojust, mint az Európai Unió által létrehozott intézmény nevében járnak el, másfelől eljárhatnak nemzeti ügyészként is, ha ennek jogi feltételei adottak.

Ebből következően a szerződésen kívüli felelősségüknek is két szintje van: ha egy nemzeti tag az Eurojust nevében jár el, akkor a kárfelelősséget kizárólag az Eurojust viseli, ha viszont nemzeti ügyész minőségében eljárva okozna kárt, akkor ugyan az Eurojust fizeti a kártérítést, ám a tagállamnak ezt az összeget vissza kell térítenie az Eurojust számára.

Az alig féléves új Eurojust Határozat az Eurojustra nézve a kihirdetéssel nyomban hatályba lépett, viszont a tagállamoknak 2010. június 4-éig kell rendelkezéseit átültetni a nemzeti jogokba.

Magyarországra még rengeteg feladat vár ahhoz, hogy 2011-es soros elnöki pozíciót megfelelő felkészültséggel láthassa el. Milyen kérdéseket tart Ön fontosnak ebben a helyzetben?

2011. január 1-jétől Magyarország tölti be a soros elnöki tisztet és nem éppen előnyös, ha elmaradásban vagyunk olyan területen, amelynek a végrehajtását éppen mi sürgetjük a többiek részéről.

Ilyen szempontból is nagyon fontos, hogy időben megtörténjék az új Eurojust Határozat rendelkezéseinek transzpozíciója a magyar jogba. Ezen kívül új helyzetet teremt számunkra, hogy 2009 decemberében hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés. Ez egyfelől tovább erősíti az Eurojust hatáskörét, másfelől kimondja, hogy az Eurojustból fog létrejönni az Európai Ügyészség – amennyiben létrehozásáról mind a 27 tagállam, vagy legalább 9 tagállam megegyezik. Az Európai Ügyészség tehát lehet 27 tagállamra kiterjedő hatáskörű, de lehet csupán legalább 9 tagállam területére korlátozott. Kérdés, hogy hazánk kívül kíván-e maradni, vagy azon tagállamok közé tartozik, amelyek a határokat nem ismerő bűnözés elleni fellépést hatékonyabbnak véli, egy kevésbé a nemzeti határok által determinált ügyészséggel.

Az Eurojust alapfeladatai mellett sokoldalú módon segíti a tagállamokat abban, hogy egységes és konzisztens legyen az új Eurojust Határozat végrehajtása mind jogi, mind korszerű technikai-informatikai szempontból. Ugyanez vonatkozik a Lisszaboni Szerződésből adódó feladatokra. Komoly külső szakértői és tudományos bázissal az Eurojustnál megkezdődött az Európai Ügyészség gyakorlati megvalósíthatóságának kidolgozása. Eredményeinkre az egymást követő elnökségek folyamatosan támaszkodnak, illetve erőfeszítéseinket támogatják. Jó esély van arra, hogy ez így legyen a Spanyolország–Belgium–Magyarország elnökségi trió esetében is.

Miért az ügyészi pályát választotta?

Az egyetem után ügyészségi fogalmazónak jelentkeztem, mert az a hír járta, hogy az igen erős szakmai és gyakorlati ügyészségi képzés után a szakvizsga sétagalopp.

A klasszikus polgári jog területét tartottam intellektuálisan a legizgalmasabbnak, de végül a büntető mellett maradtam. A ’90-es évektől végre mód nyílt olyan határterületeken is mozogni mind itthon, mind külföldön, mint a fejlett nyugati demokráciák alkotmányjoga, az emberi jogok, az összehasonlító büntetőjog és természetesen a nemzetközi jog és az EU jog. Az emberi jogok kérdését ügyészi szempontból is alapvető fontosságúnak tartom.

Magyarország a 2004-es EU csatlakozás óta vesz részt az Eurojust munkájában. Mielőtt az Eurojust nemzeti tag posztot megpályáztam, a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát vezettem. Hivatalos minőségben csakúgy, mint magánemberként, sokfelé éltem és jártam a világban. Lényegében azonban „karrierügyész” vagyok, mert a fogalmazói időszaktól kezdve a mai napig az ügyészségen dolgozom. Azt hiszem, az ügyészség megtartó ereje alapvetően a magas etikai és szakmai standardokban rejlik.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Ügyészként elsősorban azt szeretném elérni, hogy a magyar igazságügyi hatóságok, és elsősorban az ügyészek, minél több ügyben használják azokat a lehetőségeket és előnyöket, melyeket az Európai Unió és az Eurojust kínál.

Bátornak kell lenni. Természetesen a nemzetközi egyezmények, szerződések és a nemzeti jog keretein belül kell eljárnunk, de nem szabad csak a nemzeti határokig látni, hiszen a bűnözés is kilépett a nemzeti határok közül. Egyedül, együttműködésre nyitottság és segítség nélkül esélyünk sincs arra, hogy a nemzetközileg szervezetten működő bűnszervezeteket fölszámoljuk, velük szemben hatékonyan lépjünk fel és elérjük, hogy tagjaik bíróság előtt feleljenek, természetesen úgy, hogy a bűncselekmény hasznának elvonása is megtörténjék.

És ami a csatlakozásra váró országokat illeti?

2007 óta két új tagországgal, Romániával és Bulgáriával dolgozunk együtt, de szakmai segítséget nyújtunk a csatlakozásra váró országoknak is. Bár Horvátország még nem tagállam, régóta példaszerűen együttműködik az Eurojusttal. A közelmúltban ez egy formális együttműködési megállapodással is kiegészült, mely lehetővé tette Horvátország számára, hogy összekötő magisztrátust küldjön az Eurojusthoz, aki jelenleg egy legfőbb ügyész helyettes.

Törökország is részt vesz azokon a stratégiai értekezleteken, szemináriumokon, amit az Eurojust szervez, de nem kezdeményezte a kapcsolatok szorosabbra fűzését.

Szakmailag van különbség ügyésznő és ügyész között?

Nincs. Sok nő választja az ügyészi pályát. Azokat a kolléganőket nagyra tartom, akikben megvan a kellő elszántság, elhivatottság és egyfajta jó értelemben vett rizikót is tudnak vállalni annak érdekében, hogy azoknak a kihívásoknak, amelyekkel minden nap szembe kell nézni nemtől függetlenül, bátran, elkötelezetten és határozottan cselekedve feleljenek meg.

Mivel tölti szabadidejét?

Szabadidőm nagyon kevés van. Aktívan és rendszeresen sportolok, e nélkül nem is bírnám azt a tempót, amit a munkám, társadalmi kötelezettségeim és ebből következően életmódom diktál. Gyerekkorom óta passzióm a klasszikus zene és kb. 20 éve az új technika, amit az informatika hozott mindennapi életünkbe. Szellemi fáradság ellen imádok játszani – például bridzselni a laptopomon.

Dr. Pál Edith