Bevezetés a Family Business-be

Dr. Gelléri Péter
A Family Business School and Partners szakmai vezetője. Pszichológusi diplomát az ELTE-n szerzett, majd posztgraduális szociológusi tanulmányokat végzett. A pszichológiai tudományok kandidátusa. Alkalmazott kutatásokat folytatott kutatóintézetekben, pszichológiát és szociológiát tanított több egyetemen. A nyolcvanas évek eleje óta foglalkozik döntési folyamatok kutatásával és döntési tanácsadással. 1985-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tanára, 1999-ben az Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék alapítója, tanszékvezetőjeként tevékenykedett. Új képzések beindítója, mintegy negyven tudományos publikáció szerzője. Több döntéstámogató szoftveres eszköz koncepciójának kidolgozója. Szervezetfejlesztési, valamint döntési tanácsadóként, vállalkozóként több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Munkássága középpontjában az elmúlt években a family business területe áll, a Family Firms Institute tagja. Budakeszin él pszichológus feleségével; két házasságból hat gyermeke van.

„Das ist ein Unikum!”– kiáltott fel II. József, amikor a Habsburg-család udvari orvosa, Zwack doktor először itatta meg a császárt a több mint negyven gyógynövényből főzött isteni nedűvel, a mára már világszerte ismert Unicummal.

A híres likőr bonyolult receptjét ezek szerint a császár orvosa találta fel, az erre épülő családi vállalkozást viszont a doktor leszármazója, Zwack József alapította. A Zwack-cég – nem számítva a pártállami éveket – azóta is családi vállalkozás maradt, és ez nemcsak azt jelenti, hogy a korábbi és jelenlegi tulajdonosok rokonok, hanem azt is, hogy egyes családtagoknak az italkészítéshez is van köze.

A csodaszer napi szinten történő fogyasztása egyébként valóban csodákra lehet képes. Ezt bizonyítja, hogy a Zwack-család tagjai közül többen is kivételesen magas kort értek meg. Zwack Mária (Mici) például 98 éves koráig minden nap, délelőtt 11 körül megivott egy korty Unicumot.

Bár Mici a berlini fal leomlása előtti évben meghalt, Mylitta néven viszont örök időkre beírta magát a halhatatlanok közé, ugyanis mint Ady egyik szerelme, számos vers múzsájaként még mindig közöttünk él. Aki a költészetben nem mélyedt el annyira, annak sem ismeretlen a név, hiszen Zwack Izabella borászatának egyik gyöngyszeme a Tokaji Mylitta. Éppen a 2009. évi Decanter World Wine Awards néven elhíresült borversenyen a 2006-os évjáratú ital ezüstérmes lett.

Nemcsak a hazai Zwackok tartanak fenn sikeres családi vállalkozásokat, hanem világszerte ismertek az egy család nevéhez fűződő gazdasági tevékenységek. Például a Toyota – hatalmas mérete ellenére – még napjainkra is családi vállalkozás maradt. A nagy családi cégek generációkon keresztül éppolyan életképesnek bizonyultak, mint a más típusú nagy vállalkozások. A családi cégek sikerének egyik titka, hogy az alapító családjának több tagja tulajdonosként és irányítóként is benne marad az „üzletben”.

Az ún. Family Business egyik hazai képviselője, szaktekintélye dr. Gelléri Péter. Őt kérdezzük most arról, hogy mit jelent pontosan ez a fogalom, és miért éppen most kerül előtérbe?

Dr. Gelléri Péter: A Family Business hátterében húzódó jelenségvilág évszázadok óta ismert. Tipikusan azok a cégek tartoznak ide, ahol az alapítók családjuk támogatásával és néhány családtag aktív részvételével a nulláról indulva építettek fel egy céget vagy cégcsoportot, majd hagyták – akár több generáción keresztül – utódaikra, kik közül többen szintén részt vállalnak a cég irányításából.

Gazdasági és társadalmi súlyukra tekintettel indokolt külön foglalkozni ezekkel a nagy családi vállalatokkal, hiszen sikerük vagy esetleges megroppanásuk széles dolgozói, gazdasági köröket érint.

És mi ad most aktualitást a velük való foglalkozásnak?

Alapvetően három dolog. Az egyik közülük a mostani pénzügyi és gazdasági válság megdöbbentő tapasztalata, nevezetesen, hogy a nagy családi vállalatok sokkal jobban megálltak a talpukon, mint azonos kategóriájú társaik. A másik – az előbbitől nem független –, hogy az Európai Unió éppen most közölt, kutatásokra épülő fontos policy paper-t a family business ügyében. A harmadik egy sajátosan a mi térségünkre jellemző körülmény, nevezetesen hogy egy kényes „utódlási boom” helyzet előtt állunk: a politikai fordulat utáni években alapított sikeres, nagy cégek vezetői most jellemzően 50–65 évesek. De egy negyedik apropó is figyelemre méltó: most alakult meg a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület, a Family Business Network tagjaként.

Egy jól megírt végrendelet nem gyógyír az utódlási kérdésre?

Nem ilyen egyszerű a megoldás. Persze, egy jó ügyvédre, aki írásba foglalja a leendő örökhagyó végakaratát, feltétlenül szükség van. De a családi cégekben az utódláshoz tartozó kérdések nem csupán jogi természetűek – bár – mint az EU állásfoglalás is kitér rá – itt is van tanulni valónk. Számos más szakterület is megjelenik akkor, amikor a családi vállalkozást tovább akarják folytatni az alapító halála után: szükség van pénzügyi szakemberre, a menedzsment kérdések szakértőjére és családi coach-ra vagy pszichológusra is. Szinte minden utódlási kérdés egy ilyen összefüggésrendszerben vizsgálandó, mégpedig a family business sajátos megközelítésében. A tapasztalatok szerint a nehézség főleg akkor jelentkezik, amikor a családfő, a vállalat irányítója, nem választja ki megfelelően és nem készíti fel az utódo(ka)t a cég vezetésére, és maga nem lép időben hátrább.

Ez a family business kritikus pontja, addig kitűnően teljesítő cégek sora bukik el az elkerülhetetlen váltások alkalmával.

Mi az, amitől a családi cégek a válságban jobbnak bizonyulnak?

Jól ismert, s a válságban is lényegesnek bizonyult előnyük a családi összetartás, a kölcsönös bizalom, a tartós elkötelezettség, az áldozatkészség. De épp a válság irányította rá a figyelmet néhány fontos további jellemzőre. Közülük is talán a legfontosabb a hosszú távon való gondolkodás képessége. Kötődnek saját cégükhöz, amit felelősen kezelnek, a céget ugyanis a gyerekeiknek kívánják, jó állapotban, továbbadni. Tulajdonosi helyzetük pedig módot ad rá, hogy értékrendjüknek megfelelően járjanak el, ne a tőzsdei ingadozások diktálják lépéseiket. Innovatívak, de pénzügyekben jellemzően óvatosak, nem adósodnak el, hiszen a család pozícióit kockáztatják. Nem utolsósorban gyorsabbnak, döntésképesebbnek is bizonyultak másoknál.

Az EU állásfoglalásának megszületése ezzel a háttérrel jobban érthető. De mit tartalmaz?

Részletes indoklást az állásfoglalás előzményeiről és céljáról. A gazdasági rendszereknek – most értjük igazán – meghatározóan szükségük van stabil foglalkoztatókra és adófizetőkre, akik hosszú távon gondolkodnak. Felelős tulajdonosokra, ill. családokra, akik tartósan megkülönböztetett figyelemmel kísérik munkatársaik és szűkebb környezetük életét és nyújtanak támogatásokat.

Az állásfoglalás elsősorban azokra a jogi, adózási kérdésekre hívja fel a figyelmet, amelyek most az EU országaiban hátrányosan érintik a family business-t, de még az oktatási és kutatási tennivalókra is kitérnek.

A Felelős Családi Vállalkozások Egyesület februárban éppen ezekről a kérdésekről tartja első konferenciáját.

Amennyiben ez a konferencia nyilvános, akkor az Ügyvédvilág is ott lesz, hogy beszámoljon az előadásokon elhangzottakról.

Dr. Kiss Anna