Biológiai hadviselés vírusok ellen

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ugrásszerűen megnőhet az új típusú influenza ellen beoltott személyek száma, miután a kormány kétszáz oltási pontot nyitott meg, ahol várakozás és patikai sorállás nélkül adják be a vakcinát azoknak, akik ezt kérik. De valóban veszélyben vagyunk? Egy újabb spanyolnátha közelít? Lapunk az 1918-as és a sertésinfluenza-járvány hasonlóságait és különbözőségeit vetette egybe. Hasonlóságok a spanyolnátha és a sertésinfluenza között – Részben állati eredetű a kórokozó – Mindkettő az amerikai kontinensről indult – Nincs védettsége ellene az emberiségnek, ezért sokan betegszenek meg…

Ugrásszerűen megnőhet az új típusú influenza ellen beoltott személyek száma, miután a kormány kétszáz oltási pontot nyitott meg, ahol várakozás és patikai sorállás nélkül adják be a vakcinát azoknak, akik ezt kérik. De valóban veszélyben vagyunk? Egy újabb spanyolnátha közelít? Lapunk az 1918-as és a sertésinfluenza-járvány hasonlóságait és különbözőségeit vetette egybe.

Hasonlóságok a spanyolnátha és a sertésinfluenza között
– Részben állati eredetű a kórokozó
– Mindkettő az amerikai kontinensről indult
– Nincs védettsége ellene az emberiségnek, ezért sokan betegszenek meg
– A halálozás jelentős része tüdőben okozott károsodás következménye
– 1918-ban a katonai cenzúra gátolta az akkori egyetlen védekezési mód, a karanténok felállítását, jelenleg a vitaminlobbi által a világhálón terjesztett, gyakran téves információk miatt tömegek utasítják el a védőoltást

Különbségek a spanyolnátha és a sertésinfluenza között
– 1918-ban nem léteztek antivirális gyógyszerek, és a szövődmények ellen hatásos antibiotikumok
– a spanyolnátha negyven betegből egy életét kioltotta, a mostani vírus összehasonlíthatatlanabbul ritkábban okoz halált
– ma világméretű szervezet (WHO) és a világ egyik leggazdagabb iparága küzd a vírus terjedése ellen
– Magyarországon hatmillió védőoltás áll rendelkezésre, így elvi lehetőség van egy komoly járvány megelőzésére. 1918-ban erről nem is álmodhattak

1918, az első világháború végjátéka. Ez a világ addigi legrémesebb háborúja, már ötödik éve tart, és gépfegyverek, légierő, vegyifegyverek – számos, tömegméretben addig még nem alkalmazott technikai újdonság okoz sosem látott, személytelen pusztítást. 1918-ban valami váratlan történik. Ugyan akkor már harmadik éve nőtt az Egyesült Államokban a tüdőgyulladásban meghaltak száma, de csak a Franciaországba behajózott katonáknál érzékelték először, hogy itt valami új, komoly bajról van szó. Mire a járvány kétszer-háromszor körbe ment a földgolyón, több áldozata lett, mint a világháborúnak. Az emberiség pedig megtanulta, nem biztos, hogy egy új vírus az első évben a legpusztítóbb.

Haláltánc a XX. században

Rettenetes betegség, nem is hasonlít arra, amit mi influenzának tudunk. A beteg tüdejében hab keletkezett, néhány órán belül belefulladt. Középkori életérzés terjengett újra. Nemcsak névtelen áldozatokat temettek tömegével, rengeteg híres ember is meghalt. Veszített az irodalom. Harmincnyolcévesen eltemették Guillaume Apollinaire-t, a Megsebzett galamb és a szökőkút lengyel származású költőjét. Az egy alkotói generációval idősebb, ötvenéves Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac szerzője is elhunyt. A magyarok a nyugatos Kaffka Margitot siratták, aki nyolcéves kisfiával együtt 1918-ban lett a vírus áldozatává, és az egyébként már nagybeteg Ady Endrét. Veszített a festészet is. Az áldozatok között ott volt az osztrákok két géniusza: elment az aranyhátterű szecessziós nőket festő Gustav Klimt, igaz, ő is betegen kapta meg a vírust, és meghalt a fiatal osztrák festőnemzedék zsenije, a Paul Van Gogh-gal, Vincent Gauguinnel együtt kiállító 28 esztendős Egon Schiele. Az erős kontúrvonalú erotikus rajzaival nevet szerző Schielének kétszeresen is fájt a halál, mielőtt megbetegedett, eltemette az influenzában meghalt nyolchónapos várandós feleségét.

Számíthatunk-e ismét ilyen ragályra, elképzelhető-e, hogy a fejlett országokban ismét milliók haljanak meg, mint 1918-ban?

Nem. A spanyolnátha ugyan hasonlít a sertésinfluenzára, de sok ponton különbözik is. A legfőbb azonosság: ahogy 1918-ban sem volt az emberi szervezetnek, úgy ma sincs a vírus ellen, ezért tömeges megbetegedések várhatóak. (A legidősebbek azért nem fertőződnek meg olyan magas arányban, mert még gyermekkorukban találkozhattak a spanyolnátha leszármazottjával.)

A vírus már elég jól megtanult „emberül” – hiszen szaporodik, gyorsan terjed a közösségekben – a mi szervezetünk viszont még nem tanult meg „vírusul”, ezért képes köztünk viharos gyorsasággal terjedni. Az 1918-ashoz hasonlóan a mostanit is H1N1-nek hívják, ennek azonban nincs túl nagy jelentősége, ez a H1N1, nem az a H1N1. (Néhány évvel ezelőtt is egy H1N1 besorolású vírus betegített meg minket, ám akik az elmúlt években influenzásak voltak, mégsem védettek az új kór ellen.)

Segesvárról induló sertésvírusok

A védtelenségünket 1918-ban és most is az okozza, hogy „emberi” influenzavírus kereszteződött „állati” vírusokkal, és hozott létre egy új, a szervezetünk számára ismeretlen kórokozót. 1918-ban negyven betegből egy meghalt. A sertésinfluenzánál ez a szám ennek töredéke. Magyarországon a 46. héten mintegy 22 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 172-en kerültek kórházba, 15 embert intenzív osztályon kellett kezelni, közülük nyolc állapota olyan súlyos, hogy gépi lélegeztetésre szorul. Ezen a héten két halottnál mutatták ki az új influenza kórokozóját. Nem kicsi, de mégis összehasonlíthatatlanabbul kisebb a veszteség, mint a tízes években.

Ennek sok oka van. Remélhetőleg nem az, hogy még csak a járvány elején tartunk, és az új kórokozó csak később tanulja meg, hogyan kell súlyos szövődményeket okozni ahhoz, hogy még jobban elszaporodhasson az emberiségben. A szakemberek világszerte figyelik a vírus változását, mert a spanyolnátha is szolid betegségnek tűnt a legelején. Ám a harmadik évezredben sok mindent tudunk, még azt is, melyik segesvári és lengyelországi sertéstelepről szállították az Egyesült Államokba azokat a disznókat, amelyekből az új influenza vírusának „állati” része származik. 1918-ban elképzelni sem tudták, mi okozza a fertőzést. Először egy új pestisre gondoltak, fogalmuk sem volt még a vírus létezéséről, a kórokozót csak jóval később, a harmincas években mutatták ki. Az amerikai Richard Shope jött rá, hogy az Amerikából elinduló spanyolnátha idején a sertések körében is influenza dúlt ugyanott. A virológus először egészséges disznókat fertőzött meg sertésvírussal, majd a spanyolnáthán átesett embereket. Ők nem betegedtek meg, de a vérükben megjelent az ellenanyag. Innen jutottak el a negyvenes évek elején odáig a tudósok, hogy a vírus ellen védőoltással is lehet védekezni.

A spanyolnátha idején nem létezett antibiotikum a szövődmények kezelésére (tömeges méretekben csak a második világháború alatt kezdték gyártani) és nem voltak vírus elleni gyógyszerek sem, amelyek pedig olyan meghatározó részei a modern terápiának, hogy Magyarország egymillió adagot halmozott fel belőlük a járványra készülve. Elsősorban ezeknek a szereknek köszönhető, hogy a fejlett országokban sokkal kevesebb halálesetet követel az új járvány, mint a világ szegény országaiban.

Tízmillió vírusszakértő

Jelentős különbség figyelhető meg a lakosság viselkedésében is. Az első világháború végén óriási volt a pánik, szünetelt az oktatás, még miséket sem tartottak, a holttesteket gyakran mésszel leöntve temették el, mint a középkorban. Ma van oltásunk, amivel hatásosan, vagyis az egyén szintjén 70–80 százalékos biztonsággal meg lehet előzni a betegséget, ám rengeteg ember úgy gondolja, hogy a vakcina veszélyesebb, mint maga a ragály. A vírusnál is gyorsabban terjednek ugyanis az internetes rémhírek. A világháló máskor áldásos demokratikus világa – hogy ott mindenki egyenlő – a járványra való felkészülés egyik legfőbb gátjává vált. A neten szörfölők halálos magabiztossággal hiszik: el tudják dönteni, vajon egy hír valóban megalapozott-e. Valójában csak azt tudják megítélni: a saját hétköznapi tapasztalataikkal, józan paraszti logikájukkal egybevág-e az információ, és ezt könnyű kijátszani. A vitaminlobbi – mögötte a szcientológusokkal – levelei százezrekhez jutottak el, ezekben a napokban gyermekeik miatt aggódó családok tízezrei utasítják vissza az ingyenes vakcinát azért, mert veszélyesnek gondolják. Például azért, mert egy laikus számára nehéz elmagyarázni, mi a különbség a higany, és az oltásban lévő szerves higanyvegyület szervezetünkre gyakorolt hatása között. Ugyancsak hatásosan riogattak egy súlyos idegrendszeri betegséggel, a világstatisztikák szerint egymillió oltott közül egynél kialakuló Guillain-Barre szindrómával. (Azt azonban elfelejtették megemlíteni, hogy ilyen alapon csirkét sem szabadna ennünk.) Sokan döntenek úgy, hogy a kipróbáltnak, biztonságosnak gondolt szezonális oltást kérik, a világjárvány elleni védelmet viszont nem, mondván a réginél tudják, hogy ritkán felléphet láz, végtagfájdalom, fáradtságérzés, de az újjal szemben bizalmatlanok. Pedig megdől a logikájuk, mert a hagyományos oltóanyagot is évről évre más, mindig új vírusból készítik, hiszen az influenza éppen attól veszélyes, hogy a kórokozó folyton megváltoztatja a szerkezetét. Az új oltóanyag ugyanabban az üzemben, ugyanazon a gyártósoron készül, ugyanolyan adalékanyagokat tesznek hozzá, és – tegyük hozzá kritikusan – ugyanaz a cipruson bejegyzett titokzatos tulajdonosi hátterű cég áll mögötte.

Ám, ha ennyivel veszélytelenebb a mostani vírus, mint a spanyolnátha, akkor miért ez a hisztéria körülötte? Védekezni azért kell, mert egy átlagos évnél sokkal több a beteg, és ezért összességében sok lehet a szövődmény. Ha ezer fertőzöttből nyolc kerül kórházba, mint a múlt héten, akkor kétmillió fertőzöttnél (ennyi várható) az 16 ezer eset. Figyelmeztető körülmény, hogy még be sem jelentették a járványt, és már hét halálos áldozatnál tartottunk, akiknek családtagjait nem vigasztalja, hogy többségük más súlyos betegséggel is küzdött. A vírus legveszélyesebb tulajdonsága azonban hasonló a spanyolnáthához – és Ukrajnában emiatt alakult ki pánik –, ugyan sokkal ritkábban, de minden előzetes tünet nélkül képes tüdővérzést okozni, hazai példa is volt már rá, hogy a beteg meghalt, mire a mentő kiért. Magyarországot egy finanszírozási mélyponton éri a ragály. Nemcsak a pénz kevés az egészségügyben, hanem a szakember is, vidéken kórházak egész sorában „fogyott el” emiatt a gyermekosztály. Még a normál „üzemmódot” is nagy erőfeszítéssel képesek biztosítani, rossz belegondolni, mi lenne egy nagy járvány idején.

Élő Anita

 

Első barlang a Holdon

Egy 65 méter átmérőjű, legalább 80 méter mély üreget azonosítottak a Hold Marius Hills nevű vulkáni régiójában. A Marson már több barlangot is felfedeztek, de a Holdon ez az első alkalom. A nagy üregek belsejében a felszínitől eltérő körülmények uralkodnak, amelyek az élet lehetősége szempontjából is érdekesek lehetnek. A felszín alatti üreg létezésére egy beszakadt nyílás utal, amelyet egy japán űrszonda örökített meg. A barlangról hamarosan további információk is várhatók, mivel egy újabb űrszonda közelíti meg.

Szuper tengeralattjárók – biológiai fegyverekkel

Hawaii partjainál rábukkantak a japánok két szuper tengeralattjárójára, az egyik vadászbombázókat szállított, a másik vegyi fegyvereket. A két pusztító gépezetet az amerikaiak kapták el, majd szándékosan elsüllyesztették őket, nehogy a szovjetek bármiféle technikai információt szerezhessenek róluk. Mindkét tengeralattjáró vadászgépeket szállított, az egyik 800 kilós bombákkal volt felszerelve, a másikon pedig pestises patkányok és kolerás, trópusi náthalázas, tífuszos rovarok voltak.

stop.hu

Vegyi hőszivattyú a fűtésköltség csökkentésére

A szervezetünkben is meglévő biológiai folyamatot használ a világ első vegyi hőszivattyúja, amellyel nyolcvan százalékkal csökkenhet a fűtési költség. A magyar találmány lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja, majd egy speciális technológiával télen „felszabadítja”. A vegyi hővel működteti a fűtési rendszert és meleg vizet állít elő. Mészáros Ágoston közel 12 éve kezdett el foglalkozni az ötlet kidolgozásával. 3 éve kifejlesztette a vegyi hőszivattyú működő prototípusát. Most a termékfejlesztés következhet, még fél év munkára lenne szükség, hogy eladható, dizájnos végtermék szülessen. A feltaláló jelenleg befektetőket keres.

MTI

Kapcsolódó cikkek:


Frankfurti Autószalon 2019
2019. szeptember 13.

Frankfurti Autószalon 2019

Megfogyatkozva, de a jelenlévők töretlen lendülettel vetették bele magukat a kétévente megrendezett frankfurti autókiállításba. Míg a franciák a Renault-val, az angolok a Jaguar–Land Rover-párossal jelentek meg, Ázsiából a Honda és Hyundai volt jelen, addig az otthoni pályán mozgó autógyárak teljes arzenállal képviseltették magukat.

Mi tanulhatunk Zidane-tól?
2019. szeptember 6.

Mi tanulhatunk Zidane-tól?

Egy jelenleg is tartó, sikerekkel övezett pályafutás részleteibe avat be minket egy vadonatúj sportkönyv, egy másik pedig focit tanít.

Audi S6 – Újragondolva
2019. augusztus 30.

Audi S6 – Újragondolva

Érdekes lépésre szánta el magát az Audi, S6-os modellje 1994 óta ékesíti a piacot, mint az A6-os nagy teljesítményű változata, amely kizárólag Quattro-rendszerrel és benzines erőforrásokkal volt kapható.

Volt egyszer egy… Hollywood
2019. augusztus 23.

Volt egyszer egy… Hollywood

… És volt egyszer egy Tarantino, aki korhűen repítette vissza nézőjét a tragikus 1969-es évbe.

A szabadság fokai
2019. augusztus 9.

A szabadság fokai

Két vadonatúj, izgalmas könyv hihetetlen, de igaz történetek alapján.