Biológiai hadviselés vírusok ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ugrásszerűen megnőhet az új típusú influenza ellen beoltott személyek száma, miután a kormány kétszáz oltási pontot nyitott meg, ahol várakozás és patikai sorállás nélkül adják be a vakcinát azoknak, akik ezt kérik. De valóban veszélyben vagyunk? Egy újabb spanyolnátha közelít? Lapunk az 1918-as és a sertésinfluenza-járvány hasonlóságait és különbözőségeit vetette egybe. Hasonlóságok a spanyolnátha és a sertésinfluenza között – Részben állati eredetű a kórokozó – Mindkettő az amerikai kontinensről indult – Nincs védettsége ellene az emberiségnek, ezért sokan betegszenek meg…

Ugrásszerűen megnőhet az új típusú influenza ellen beoltott személyek száma, miután a kormány kétszáz oltási pontot nyitott meg, ahol várakozás és patikai sorállás nélkül adják be a vakcinát azoknak, akik ezt kérik. De valóban veszélyben vagyunk? Egy újabb spanyolnátha közelít? Lapunk az 1918-as és a sertésinfluenza-járvány hasonlóságait és különbözőségeit vetette egybe.

Hasonlóságok a spanyolnátha és a sertésinfluenza között
– Részben állati eredetű a kórokozó
– Mindkettő az amerikai kontinensről indult
– Nincs védettsége ellene az emberiségnek, ezért sokan betegszenek meg
– A halálozás jelentős része tüdőben okozott károsodás következménye
– 1918-ban a katonai cenzúra gátolta az akkori egyetlen védekezési mód, a karanténok felállítását, jelenleg a vitaminlobbi által a világhálón terjesztett, gyakran téves információk miatt tömegek utasítják el a védőoltást

Különbségek a spanyolnátha és a sertésinfluenza között
– 1918-ban nem léteztek antivirális gyógyszerek, és a szövődmények ellen hatásos antibiotikumok
– a spanyolnátha negyven betegből egy életét kioltotta, a mostani vírus összehasonlíthatatlanabbul ritkábban okoz halált
– ma világméretű szervezet (WHO) és a világ egyik leggazdagabb iparága küzd a vírus terjedése ellen
– Magyarországon hatmillió védőoltás áll rendelkezésre, így elvi lehetőség van egy komoly járvány megelőzésére. 1918-ban erről nem is álmodhattak

1918, az első világháború végjátéka. Ez a világ addigi legrémesebb háborúja, már ötödik éve tart, és gépfegyverek, légierő, vegyifegyverek – számos, tömegméretben addig még nem alkalmazott technikai újdonság okoz sosem látott, személytelen pusztítást. 1918-ban valami váratlan történik. Ugyan akkor már harmadik éve nőtt az Egyesült Államokban a tüdőgyulladásban meghaltak száma, de csak a Franciaországba behajózott katonáknál érzékelték először, hogy itt valami új, komoly bajról van szó. Mire a járvány kétszer-háromszor körbe ment a földgolyón, több áldozata lett, mint a világháborúnak. Az emberiség pedig megtanulta, nem biztos, hogy egy új vírus az első évben a legpusztítóbb.

Haláltánc a XX. században

Rettenetes betegség, nem is hasonlít arra, amit mi influenzának tudunk. A beteg tüdejében hab keletkezett, néhány órán belül belefulladt. Középkori életérzés terjengett újra. Nemcsak névtelen áldozatokat temettek tömegével, rengeteg híres ember is meghalt. Veszített az irodalom. Harmincnyolcévesen eltemették Guillaume Apollinaire-t, a Megsebzett galamb és a szökőkút lengyel származású költőjét. Az egy alkotói generációval idősebb, ötvenéves Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac szerzője is elhunyt. A magyarok a nyugatos Kaffka Margitot siratták, aki nyolcéves kisfiával együtt 1918-ban lett a vírus áldozatává, és az egyébként már nagybeteg Ady Endrét. Veszített a festészet is. Az áldozatok között ott volt az osztrákok két géniusza: elment az aranyhátterű szecessziós nőket festő Gustav Klimt, igaz, ő is betegen kapta meg a vírust, és meghalt a fiatal osztrák festőnemzedék zsenije, a Paul Van Gogh-gal, Vincent Gauguinnel együtt kiállító 28 esztendős Egon Schiele. Az erős kontúrvonalú erotikus rajzaival nevet szerző Schielének kétszeresen is fájt a halál, mielőtt megbetegedett, eltemette az influenzában meghalt nyolchónapos várandós feleségét.

Számíthatunk-e ismét ilyen ragályra, elképzelhető-e, hogy a fejlett országokban ismét milliók haljanak meg, mint 1918-ban?

Nem. A spanyolnátha ugyan hasonlít a sertésinfluenzára, de sok ponton különbözik is. A legfőbb azonosság: ahogy 1918-ban sem volt az emberi szervezetnek, úgy ma sincs a vírus ellen, ezért tömeges megbetegedések várhatóak. (A legidősebbek azért nem fertőződnek meg olyan magas arányban, mert még gyermekkorukban találkozhattak a spanyolnátha leszármazottjával.)

A vírus már elég jól megtanult „emberül” – hiszen szaporodik, gyorsan terjed a közösségekben – a mi szervezetünk viszont még nem tanult meg „vírusul”, ezért képes köztünk viharos gyorsasággal terjedni. Az 1918-ashoz hasonlóan a mostanit is H1N1-nek hívják, ennek azonban nincs túl nagy jelentősége, ez a H1N1, nem az a H1N1. (Néhány évvel ezelőtt is egy H1N1 besorolású vírus betegített meg minket, ám akik az elmúlt években influenzásak voltak, mégsem védettek az új kór ellen.)

Segesvárról induló sertésvírusok

A védtelenségünket 1918-ban és most is az okozza, hogy „emberi” influenzavírus kereszteződött „állati” vírusokkal, és hozott létre egy új, a szervezetünk számára ismeretlen kórokozót. 1918-ban negyven betegből egy meghalt. A sertésinfluenzánál ez a szám ennek töredéke. Magyarországon a 46. héten mintegy 22 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 172-en kerültek kórházba, 15 embert intenzív osztályon kellett kezelni, közülük nyolc állapota olyan súlyos, hogy gépi lélegeztetésre szorul. Ezen a héten két halottnál mutatták ki az új influenza kórokozóját. Nem kicsi, de mégis összehasonlíthatatlanabbul kisebb a veszteség, mint a tízes években.

Ennek sok oka van. Remélhetőleg nem az, hogy még csak a járvány elején tartunk, és az új kórokozó csak később tanulja meg, hogyan kell súlyos szövődményeket okozni ahhoz, hogy még jobban elszaporodhasson az emberiségben. A szakemberek világszerte figyelik a vírus változását, mert a spanyolnátha is szolid betegségnek tűnt a legelején. Ám a harmadik évezredben sok mindent tudunk, még azt is, melyik segesvári és lengyelországi sertéstelepről szállították az Egyesült Államokba azokat a disznókat, amelyekből az új influenza vírusának „állati” része származik. 1918-ban elképzelni sem tudták, mi okozza a fertőzést. Először egy új pestisre gondoltak, fogalmuk sem volt még a vírus létezéséről, a kórokozót csak jóval később, a harmincas években mutatták ki. Az amerikai Richard Shope jött rá, hogy az Amerikából elinduló spanyolnátha idején a sertések körében is influenza dúlt ugyanott. A virológus először egészséges disznókat fertőzött meg sertésvírussal, majd a spanyolnáthán átesett embereket. Ők nem betegedtek meg, de a vérükben megjelent az ellenanyag. Innen jutottak el a negyvenes évek elején odáig a tudósok, hogy a vírus ellen védőoltással is lehet védekezni.

A spanyolnátha idején nem létezett antibiotikum a szövődmények kezelésére (tömeges méretekben csak a második világháború alatt kezdték gyártani) és nem voltak vírus elleni gyógyszerek sem, amelyek pedig olyan meghatározó részei a modern terápiának, hogy Magyarország egymillió adagot halmozott fel belőlük a járványra készülve. Elsősorban ezeknek a szereknek köszönhető, hogy a fejlett országokban sokkal kevesebb halálesetet követel az új járvány, mint a világ szegény országaiban.

Tízmillió vírusszakértő

Jelentős különbség figyelhető meg a lakosság viselkedésében is. Az első világháború végén óriási volt a pánik, szünetelt az oktatás, még miséket sem tartottak, a holttesteket gyakran mésszel leöntve temették el, mint a középkorban. Ma van oltásunk, amivel hatásosan, vagyis az egyén szintjén 70–80 százalékos biztonsággal meg lehet előzni a betegséget, ám rengeteg ember úgy gondolja, hogy a vakcina veszélyesebb, mint maga a ragály. A vírusnál is gyorsabban terjednek ugyanis az internetes rémhírek. A világháló máskor áldásos demokratikus világa – hogy ott mindenki egyenlő – a járványra való felkészülés egyik legfőbb gátjává vált. A neten szörfölők halálos magabiztossággal hiszik: el tudják dönteni, vajon egy hír valóban megalapozott-e. Valójában csak azt tudják megítélni: a saját hétköznapi tapasztalataikkal, józan paraszti logikájukkal egybevág-e az információ, és ezt könnyű kijátszani. A vitaminlobbi – mögötte a szcientológusokkal – levelei százezrekhez jutottak el, ezekben a napokban gyermekeik miatt aggódó családok tízezrei utasítják vissza az ingyenes vakcinát azért, mert veszélyesnek gondolják. Például azért, mert egy laikus számára nehéz elmagyarázni, mi a különbség a higany, és az oltásban lévő szerves higanyvegyület szervezetünkre gyakorolt hatása között. Ugyancsak hatásosan riogattak egy súlyos idegrendszeri betegséggel, a világstatisztikák szerint egymillió oltott közül egynél kialakuló Guillain-Barre szindrómával. (Azt azonban elfelejtették megemlíteni, hogy ilyen alapon csirkét sem szabadna ennünk.) Sokan döntenek úgy, hogy a kipróbáltnak, biztonságosnak gondolt szezonális oltást kérik, a világjárvány elleni védelmet viszont nem, mondván a réginél tudják, hogy ritkán felléphet láz, végtagfájdalom, fáradtságérzés, de az újjal szemben bizalmatlanok. Pedig megdől a logikájuk, mert a hagyományos oltóanyagot is évről évre más, mindig új vírusból készítik, hiszen az influenza éppen attól veszélyes, hogy a kórokozó folyton megváltoztatja a szerkezetét. Az új oltóanyag ugyanabban az üzemben, ugyanazon a gyártósoron készül, ugyanolyan adalékanyagokat tesznek hozzá, és – tegyük hozzá kritikusan – ugyanaz a cipruson bejegyzett titokzatos tulajdonosi hátterű cég áll mögötte.

Ám, ha ennyivel veszélytelenebb a mostani vírus, mint a spanyolnátha, akkor miért ez a hisztéria körülötte? Védekezni azért kell, mert egy átlagos évnél sokkal több a beteg, és ezért összességében sok lehet a szövődmény. Ha ezer fertőzöttből nyolc kerül kórházba, mint a múlt héten, akkor kétmillió fertőzöttnél (ennyi várható) az 16 ezer eset. Figyelmeztető körülmény, hogy még be sem jelentették a járványt, és már hét halálos áldozatnál tartottunk, akiknek családtagjait nem vigasztalja, hogy többségük más súlyos betegséggel is küzdött. A vírus legveszélyesebb tulajdonsága azonban hasonló a spanyolnáthához – és Ukrajnában emiatt alakult ki pánik –, ugyan sokkal ritkábban, de minden előzetes tünet nélkül képes tüdővérzést okozni, hazai példa is volt már rá, hogy a beteg meghalt, mire a mentő kiért. Magyarországot egy finanszírozási mélyponton éri a ragály. Nemcsak a pénz kevés az egészségügyben, hanem a szakember is, vidéken kórházak egész sorában „fogyott el” emiatt a gyermekosztály. Még a normál „üzemmódot” is nagy erőfeszítéssel képesek biztosítani, rossz belegondolni, mi lenne egy nagy járvány idején.

Élő Anita

 

Első barlang a Holdon

Egy 65 méter átmérőjű, legalább 80 méter mély üreget azonosítottak a Hold Marius Hills nevű vulkáni régiójában. A Marson már több barlangot is felfedeztek, de a Holdon ez az első alkalom. A nagy üregek belsejében a felszínitől eltérő körülmények uralkodnak, amelyek az élet lehetősége szempontjából is érdekesek lehetnek. A felszín alatti üreg létezésére egy beszakadt nyílás utal, amelyet egy japán űrszonda örökített meg. A barlangról hamarosan további információk is várhatók, mivel egy újabb űrszonda közelíti meg.

Szuper tengeralattjárók – biológiai fegyverekkel

Hawaii partjainál rábukkantak a japánok két szuper tengeralattjárójára, az egyik vadászbombázókat szállított, a másik vegyi fegyvereket. A két pusztító gépezetet az amerikaiak kapták el, majd szándékosan elsüllyesztették őket, nehogy a szovjetek bármiféle technikai információt szerezhessenek róluk. Mindkét tengeralattjáró vadászgépeket szállított, az egyik 800 kilós bombákkal volt felszerelve, a másikon pedig pestises patkányok és kolerás, trópusi náthalázas, tífuszos rovarok voltak.

stop.hu

Vegyi hőszivattyú a fűtésköltség csökkentésére

A szervezetünkben is meglévő biológiai folyamatot használ a világ első vegyi hőszivattyúja, amellyel nyolcvan százalékkal csökkenhet a fűtési költség. A magyar találmány lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja, majd egy speciális technológiával télen „felszabadítja”. A vegyi hővel működteti a fűtési rendszert és meleg vizet állít elő. Mészáros Ágoston közel 12 éve kezdett el foglalkozni az ötlet kidolgozásával. 3 éve kifejlesztette a vegyi hőszivattyú működő prototípusát. Most a termékfejlesztés következhet, még fél év munkára lenne szükség, hogy eladható, dizájnos végtermék szülessen. A feltaláló jelenleg befektetőket keres.

MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.