Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Fantasztikus trükkök, ötletes rendezői megoldások, csavaros történetek jellemzik azokat a többnyire hollywoodi játékfilmeket, melyek az elmúlt hetekben fontos díjjelöléseket kaptak, és jelentős díjakat söpörtek be. A 2013-as filmtermésből ezúttal a legsikeresebb, legígéretesebb művek készítésének kulisszatitkaiból csemegézünk, harmadikként a Phillips kapitány kerül sorra.
Amikor Tom Hanks is meglepődik
2009 márciusában a Maersk Alabama nevű amerikai teherhajó egy ománi kikötőből futott ki, fedélzetén 2400 tonna áruval és 200 tonnányi segélyszállítmánnyal. Útja a szomáliai partok közelében vezetett el. A hajó fegyvertelen volt, és a legénység nem volt felkészülve semmilyen harcra. Így a hajó kapitányát viszonylag könnyen ejthették túszul szomáliai kalózok, akik kis motorcsónakkal érkeztek a hatalmas teherhajóhoz, és létrával jutottak fel fegyveresen a fedélzetre, majd elfogták az amerikai parancsnokot. Sokáig volt patthelyzet, és egyáltalán nem volt biztos, vajon életben marad-e Richard Phillips kapitány.
Végül túlélte a filmre kívánkozó izgalmas eseményeket, s könyvet is írt az átélt izgalmakról. E hátborzongató, igaz történetet dolgozta fel játékfilmen (Captain Phillips) Paul Greengrass rendező, aki korábban már több valós eseményt ültetett át filmre (ilyen volt a United 93, mely a 2011. szeptember 11-i egyik gépeltérítésről szólt). A hajótámadásnak azonban nemcsak könyv és film lett a következménye: változások következtek be az amerikai tengeri árufuvarozásban is. A legveszélyesebb útszakaszokon a Maersk és más társaságok azóta már fegyveres őröket, többek között egykori tengerészgyalogosokat alkalmaznak a hajóikon.
Tom Hanks Phillips kapitány szerepében. Kitűnő színészi játék, megdöbbentő hitelesség
(Fotó: InterCom)
Visszatérve a filmhez, a direktor fő szempontja az volt, hogy ne túszmentő sikersztorit készítsen, mégis a lehető leghitelesebben adja vissza a valóságot. „Sok jó produkció készült az elmúlt évtizedben a nemzeti biztonság és terrorizmus témakörében, de azt akartam, hogy ez a film egy még nagyobb konfliktusra mutasson rá, a tehetősek és a nincstelenek konfliktusára” – magyarázta Greengrass. A rendező ezért is törekedett arra, hogy a film hitelesen szóljon arról a világról, ahonnan a kalózzá vált egykori halászok származnak. „Szomáliát megtizedelte az 1991-ben megbukott katonai diktatúra összeomlását követő polgárháború” – fogalmazott Michael Bronner társproducer, Greengrass régi munkatársa. „Ugyanakkor – folytatta – elterjedt az illegális halászat, miután az EU szigorította szabályait. A kalózkodás lényegében reakcióként kezdődött a külföldi túlhalászatra; a korábbi halászok elfoglalják a hajókat, és váltságdíjat követelnek értük, ez a bevételi forrásuk. Amikor világossá vált, milyen jövedelmező tevékenység ez, a hadurakat is vonzani kezdte, és az ő irányításukkal a kalózkodás szervezett, nemzeteken átívelő vállalkozássá nőtte ki magát. A szervezett bűnözés része lett, igazi globális szervezettel, a háttérben nemcsak afrikai, hanem európai és észak-amerikai befektetőkkel.” Vagyis a teherhajók ellen küldött fiatal szomáliaiak csak a végét jelentik egy hosszú, összetett láncolatnak, melynek szereplői irányításuk alatt tartják a rendkívül jövedelmező üzletet. A kalózszervezetek főnökei gazdagok, és ezt kimutatva hivalkodóan is élnek abban az országban, ahol hatalmas a szegénység. Phillips kapitány könyve természetesen a saját szemszögéből mesélte el a vele történteket, de ez nem akadályozta meg az alkotókat, hogy az ő elképzeléseik is megvalósulhassanak.
A rendező Tom Hanks-ben találta meg az átlagos amerikai alakját, aki egyszer csak belecsöppen egy sorsfordító helyzetbe. A kétszeres Oscar-díjas színész szerepére úgy kezdte a felkészülést, hogy meglátogatta az igazi Richard Phillips-et vermonti otthonában, és elbeszélgetett vele.
Greengrass most először dolgozott Hanksszel. „Tom mindig azt mondta, hogy számára ez a fickó egyszerűen csak egy férfi, aki veszélybe kerül a tengeren” – emlékezett a rendező. – Órákat töltött a mentőcsónakban, és mindenkit megindított, mennyire beletette magát ebbe a szerepbe. És nemcsak a tehetségéről van szó, hanem a hajlandóságról, hogy megmutassa ennek a férfinak az emberségét. Varázslatos volt, amit csinált. Lenyűgözött a fizikai állóképessége is. Órákat töltöttünk a tengeren, de mindig ő volt az első, aki készen állt az ismétlésre.”
A színész felkészült szerepére, mégis váratlanul érte Paul Greengrass rendezői módszere. Kamerakocsi helyett kézi kamerát használt, és előre nem állították be a jeleneteket, csupán átbeszélték őket. Majd elindult a kamera és az egészet egyben felvették, olykor csaknem húsz percet is! Például azt a jelenetet, amikor a kalózok először kerülnek szembe a teherhajó legénységével. A hitelesség érdekében a rendező úgy döntött, hogy a szomáliaiakat alakító fekete színészek korábban nem találkozhattak a hajó legénységével, csak a felvétel során, amikor megtámadták a teherszállítót. Így amikor megrohamozták a hajóhidat, a hajó legénységét alakító színészeket is váratlanul érte a szituáció. Kellően meglepődtek, csakúgy, mint a kalózokat alakító színészek. Az egyszeri és megismételhetetlen helyzetet elsőre sikerült rögzíteni, és a filmben is ez a jelenet látható.
Az Amerikai Filmintézet az év filmjének választotta az alkotást, a rendező mellett Tom Hanks és az egyik kalózt alakító Barkhad Abdi BAFTA-díjat és Golden Globe-jelölést kapott, emellett pedig hat Oscar-nominációt is begyűjtött a mű, többek között Abdi a legjobb férfi epizodista kategóriában versengett, aki a színészek céhe díját 2014-ben már besöpörte.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
