Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások címmel hiánypótló könyv jelent meg a CompLex Kiadó gondozásában. Alapos szakmai áttekintést nyújt valamennyi igénybe vehető ellátásról és annak feltételrendszeréről. Mivel idén január elsejétől jelentősen átalakult az ellátórendszer, a jogszabályváltozásokat magyarázó és értelmező, részben pedig az új intézményi struktúrát is bemutató mű különösen aktuális. A területtel foglalkozó szakemberek és valamennyi érintett számára hasznos kiadvány, részletesen bemutatja az átalakult rendszert és ellátásokat. A két szerző, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál tevékenykedő szakmai lektorok szoros együttműködésben dolgoztak.

Idén január 1-jétől jelentősen megváltoztak az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások, valamint az ellátásokat biztosító jogszabályok. A tavalyi év elejétől több lépcsőben megvalósuló intézkedéseket mutatja be az Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások (Szerzők: dr. Dósa Ágnes PhD., Dr. Hanti Péter; Lektorok: Dr. Pósfai Gábor, Dr. Székely Ildikó, Dr. Balogh Edit) című, a CompLex Kiadó gondozásban nemrég megjelent könyv. A kiadvány nagy segítséget jelenthet azoknak az orvosoknak, akiknek a jogszabályok alapján az egészségkárosodás megállapítása és igazolása a feladatuk. Rajtuk kívül pontos sorvezetője lehet a szakigazgatásban dolgozó azon ügyintézőknek, és jogászoknak, akik az ellátásokkal kapcsolatos ügyintézésben közreműködnek.

Végül, de nem utolsósorban segítségére lehet az érintetteknek, akik megpróbálnak eligazodni a szabályozás útvesztőjében.

A kiadvány 5 fejezetben (Általános alapelvek; Egészségkárosodáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások; Egészségkárosodáshoz kapcsolódó szociális járadékok, járadék jellegű ellátások; Fogyatékossághoz, súlyos vagy tartós betegséghez kapcsolódó egyéb ellátások, támogatások, kedvezmények; Közlekedési kedvezmények, támogatások) értelmezi és magyarázza a legújabb rendelkezéseket, elemzi az összefüggéseket. Sok egyéb mellett kitér a megváltozott munkaképességre és rehabilitációs ellátásra vonatkozó szabályokra, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján járó pénzbeli ellátásokra, a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeire, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatására, a baleseti táppénz és a rokkantsági nyugdíj rendszerére.

A részletekről Dr. Balogh Editet, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogi és igazgatási főosztályvezetőjét, a kötet egyik szakmai lektorát kérdeztük:

A legnagyobb változást kétségkívül a megváltozott munkaképességűek ellátásának átalakítása hozta, ám lényeges változás az is, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatalok önálló szakigazgatási szerveiként, elsőfokú közigazgatási hatósági jogkörrel felruházott rehabilitációs szakigazgatási szervek (az ún. RSZSZ-ek) kezdték meg működésüket, az egyben másodfokú közigazgatási hatósági jogkört is gyakorló NRSZH szakmai irányítása mellett. A szervezeti integráció eredményeként egyszerűsödik az eljárás, ami az igénylők számára is kedvező, hiszen eddig a kérelmek ügyében három szervezet járt el.

Ugyanilyen jelentőségű az orvosi szakvéleményeket megalapozó, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló jogi norma megjelenése, mely egységes útmutatást ad, az NRSZH orvosainak és az esetlegesen rendkívüli jogorvoslat során közreműködő igazságügyi orvos szakértőknek.

A könyv nemcsak az említett egységes kritériumokat mutatja be, hanem az eljárások megindításának, a kérelmek benyújtásának, azok elbírálásának folyamatát és az érintettek lehetőségeit is. Részletesen kitér arra is, hogy ki milyen ellátásra szerezhet jogosultságot.

Az egyes ellátások igénybevételi lehetőségeiről a könyv a négy fejezetben ad tájékoztatást. Valamennyi fejezetből érdemes kiemelni egy olyan ellátási formát, melynek igénybevételi szabályai, talán jogi vonatkozásban nem a legnagyobb, de a társadalmi környezetre gyakorolt hatás szempontjából mégis a legnagyobb változáson ment át.

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások

E fejezetből a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás szabályozása azok, melyek olyan változáson mentek keresztül, amiről beszélni kell.

A rendszer átalakításának törvényi szintű megjelenése a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 20011. évi CXCI. törvény 2012. január 1-jei hatálybalépése volt. A jogalkotó kiemelt célja a betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a társadalmi reintegrációjukat elősegítő foglalkoztatáshoz az egészségkárosodás, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációhoz szükséges egyéb körülmények szabályozott rendszerű megállapíthatósága.

Az átalakítás következtében a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás esetében az “új igénylések” és a “soros (időszakos) felülvizsgálatok” esetében is megszűnt a saját jogon megállapítható rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, a rehabilitációs járadék ellátás, a rendszeres szociális járadék, illetve az átmeneti járadék ellátás (valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka).

A rokkantsági nyugellátások, illetve a rendszeres szociális- és átmeneti járadék helyett rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátást (illetve bányászok egészségkárosodási járadékát) lehet a törvény hatálybalépésének idejétől megállapítani. Az ellátásokat továbbra is a NYUFIG folyósítja.

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó szociális járadékok, járadék jellegű ellátások

Itt az aktív korúak ellátására irányítanám a figyelmet.

Az, akinek az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultságát megállapították, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, kivéve, ha rendelkezik a rendszeres szociális segély megállapításához feltételekkel.

Fontos kiemelni, hogy aki egészségkárosodás jogcímén jogosult az aktív korúak ellátására, részére mindenképpen rendszeres szociális segélyt kell megállapítani.

Egészségkárosodott személynek minősül az,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy],
jogosult lesz ellátásra, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – nem folytat.

Fogyatékossághoz, súlyos vagy tartós betegséghez kapcsolódó egyéb ellátások, támogatások, kedvezmények

A támogatás csak súlyos fogyatékosság esetén jár. Hogy ki minősül súlyosan fogyatékosnak azt kormányrendelet állapítja meg. Nem feltétele, hogy biztosítással rendelkezzen a jogalany. Kifejezetten az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a hátrányok csökkentését célzó pozitív diszkrimináción alapuló ellátásról beszélünk.

A 40/2011. (V. 31.) AB határozat megszületése a Williams-szindrómában szenvedő betegek beemelését jelentette a rendszerbe.

Ez az ellátás nem folyósítható együtt a megváltozott munkaképességűek ellátásával. A két ellátásnak más a célja. A Fot. az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése, a megváltozott munkaképességűek pedig a “munka szabad megválasztásához való jog” jegyében kapnak támogatást.

Közlekedési kedvezmények, támogatások

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos – a közlekedőképesség akadályozottságának vizsgálatán alapuló – minősítési rend orvos szakmai feltételrendszerének és eljárási szabályainak kidolgozása érdekében több Kormányrendelet került módosításra. Az eddigi szabályozások egyike sem tartalmazta a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek jogosultsági alapjául szolgáló részletes állapot-minősítési szabályait. Önálló minősítési rendszer nem volt.

Az új minősítés alapja a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti minősítési rendszer, valamint az Egészségügyi Világszervezet által kiadott “A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) Tevékenység és részvétel 4. mobilitás fejezetében szereplő résztartományokra tekintettel meghatározott mozgást akadályozó állapot.

A könyvből iránymutatást kapunk arra vonatkozóan is, hogy melyek azok az esetek, amelyekben az új minősítést nem kell elvégezni.

Az egészségkárosodáshoz kapcsolódó szabályozás, Magyarország lakosságának széles körét érinti, ezért fontos, hogy az ellátások megállapításának minél tágabb köre kapjon normatív szabályozást. A szabályok részletes meghatározása lehetővé teszi a társadalmi kontroll szélesítését, erősítik az ellátások megállapításának eljárási és minősítési szabályainak átláthatóságát, úgy az alapeljárás, mint a jogorvoslati eljárások során. Ugyanakkor a szerteágazó és az egymásra hivatkozó, valamint a jogi hierarchia különböző szintjein megjelenő előírások között valamiféle racionalizációnak a végrehajtására – annak érdekében, hogy azt egyszerű igénybevevők is értelmezni tudják –, hamarosan szükség lesz.

Néhány gondolat a szervezeti változásokról

Eddig a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás iránti igénybejelentésekkel, kérelmekkel kapcsolatos ügyekben három szervezet járt el. Ezeket a feladatokat 2012. július 1-jével egy hatóság, a megyei, fővárosi kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerveinek munkatársai látják el. A rehabilitációs szakigazgatási szervek szakmai irányítását a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal látja el. Az ellátások folyósítását és az ezzel kapcsolatos problémák kezelését továbbra is változatlanul a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság végzi.

A nem említett egyéb ellátások vonatkozásában az eddig eljáró szervezetek hatásköre továbbra is fennáll.

Garai Andrea

 

 

Rendelje meg a könyvet: Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.