Egyetem Budapest szívében

Dr. Bárd Károly
Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, a diploma megszerzése után, évekig büntetőeljárási jogot, majd büntetőjogot tanított. A nyolcvanas évek közepén Bécsben, a Bűnmegelőzési Központban dolgozott, illetve Helsinkiben, az ENSZ szakértője volt. 1987–1990 között oktatási tevékenysége mellett ügyvédként praktizált, majd igazságügyminiszter-helyettesnek nevezték ki. A kilencvenes években az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi, emberi jogi- és kegyelmi ügyekért, valamint a büntetőjogi kodifikációért felelős helyettes államtitkára lett. Kormányzati munkája megszűnését követően ismét a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 1997–2000 között a budapesti székhelyű Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet tudományos igazgatója volt. Jelenleg a Közép-európai Egyetem professzora, valamint a magyar és EU-s ügyekért felelős rektorhelyettese.

Kinek a fejében fogant meg a gondolat, hogy Budapesten alapítsák meg a Közép-európai Egyetemet?

Dr. Bárd Károly: A szocialista rendszer felbomlásakor, a kilencvenes évek legelején Soros György elhatározta, hogy a térségben olyan felsőoktatási intézményt hoz létre, amely egyrészt a közép-kelet európai térségben és a szovjet utódállamokban új, demokratikus elitet képez ki, másrészt pedig a régióban élő szakemberek továbbképzési központja is egyben. Három alapvető érték közvetítését tűzte ki, úgymint demokrácia, nyitottság és tolerancia.

A Közép-európai Egyetem mai célja is a tudományos párbeszéd előmozdítása és egy olyan szellemi fórum megteremtése, ahol a régió következő vezető- és tudósgenerációja találkozhat. Az egyetem interdiszciplináris és kritikai szemlélete arra ösztönzi a hallgatókat, hogy kreatív és önálló gondolkodókká váljanak.

Mikor alapították a CEU-t?

Az eredeti célkitűzéseknek megfelelően, 1991-ben jött létre a Közép-európai Egyetem, közismertebb nevén a CEU, hogy olyan oktatási és kutatási tevékenységet folytasson, amely a térség országainak tudományos hagyományaira épül.

Az intézmény küldetése az volt, hogy a rendszerváltó térségben hozzájáruljon egy olyan új értelmiségi réteg kialakulásához, amely érdeklődik a közügyek iránt, amely nyitott és toleráns, illetve amelynek tagjai a demokrácia hívei, elfogadják a jogállami elveket, és akik az itt megszerzett magas szintű tudás, valamint szakértelem segítségével a diploma után fontos állásokat tölthetnek be, és kamatoztathatják mindazt, amit az egyetemen hallgattak, átéltek, megtanultak.

A CEU-n végzett diákok általában hol helyezkednek el?

Ez természetesen szakonként eltérően alakul. Mivel kutatásra orientált egyetem vagyunk, jelentős azoknak a hallgatóknak az aránya, akik egyetemeken, kutatóintézetekben helyezkednek el. A nálunk végzett jogászok között sokan nemzetközi szervezeteknél, nemzetközi bíróságokon helyezkednek el, de jelentős azoknak a száma is, akik az üzleti világban dolgoznak. Volt hallgatóink között vannak miniszterek, nagykövetek, bírák, egyetemi tanárok, tudósok, kutatók, ügyvédek, menedzserek és számos emberjogi aktivista is a CEU-n végzett.

Például az elsők között végzett itt Románia későbbi igazságügy-minisztere, Monica Macovei, valamint Maili Reps, aki az észt oktatási és kutatási miniszter volt. A CEU-n tanult Járóka Lívia, az Európai Parlament képviselője is. De a politikusok között említhetem Korhecz Tamást és Teofilovic Petárt. Mindketten a Vajdaságból jöttek, az előbbi volt a vajdasági kisebbségjogi közigazgatási és jogszabályügyi államtitkár, az utóbbi pedig az ombudsman.

A hallgatók még ma is a volt szocialista államokból érkeznek?

Nem. A Soros György által megfogalmazott eszmékre épülő intézmény mára globalizálódott, és ez egyebek között azzal is járt, hogy a hallgatók jelentős része nem a volt szocialista országokból érkezik, hanem a világ minden tájáról. Jönnek Nyugat-Európából, az USA-ból, az afrikai kontinensről (pl. Etiópiából, Nigériából, Kenyából, a Dél-afrikai Köztársaságból stb.), de vannak hallgatóink Indiából és Kínából is. Jelenleg mintegy száz országból van hallgatónk, ugyanakkor az oktatói kar is nemzetközi, több mint harminc országot képviselnek tanáraink.

Hány hallgató tanul a CEU-n?

Kb. 1500 fős a hallgatói létszám, ezek közül mintegy négyszázan vesznek részt doktori képzésben. A Jogi Tanszéken közel 100 hallgató tanul és szerez diplomát.

Az itt végzettek iránt igen nagy a kereslet a nemzetközi jogi területeken. Számos külföldi ügyvédi iroda, nemzetközi jogi szervezet és multinacionális cég keresi nálunk a frissen végzetteket.

Úgy tudom, hogy ebben az évben új rektora lett az egyetemnek.

Igen, John Shattuck, aki a Közép-Európai Egyetem negyedik rektora és elnöke. 2009. augusztus elsején lépett hivatalba. Ő jelentős szaktekintély a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi emberi jogok területén. Korábban a Harvard Egyetem alelnökeként dolgozott, később a Clinton-kormányban külügyminiszterhelyettes volt, majd Prágában az USA nagykövete.

Miben más a CEU a hazai egyetemekhez képest?

Mivel egyszerre vagyunk amerikai és magyar egyetem, természetesen igazodunk a magyar, illetve az európai képzés sajátosságaihoz. De tény, a Közép-európai Egyetem több szempontból is más, mint a többi magyar felsőoktatási intézmény. Egyrészt csak posztgraduális képzést folytatunk, másrészt pedig nem karok, hanem szakok szerint szerveződik az egyetem. Ezeken mesterképzés folyik, és a legtöbb tanszéken doktori iskola is működik. Természetesen nemzetközi jellegünk magyarázza, hogy képzéseink eltérnek a magyar egyetemeken megszokottaktól. Azt is kiemelném, hogy mivel hét hallgatóra jut nálunk egy oktató, igen intenzív egyéni képzés folyik a CEU-n. Mivel kutatásra orientált intézmény a CEU, ezért hallgatóink jelentős hányada a doktori képzésben vesz részt, akik csaknem kivétel nélkül ösztöndíjat kapnak.

Milyen tanszékek működnek a CEU-n?

A tanszékek a képzési területeknek megfelelően jöttek létre. Alapvetően négy ilyen egységről beszélhetünk, úgymint Bölcsésztudomány képzési terület, Társadalomtudományi képzési terület, Jogi és igazgatási képzési terület, Gazdaságtudomány képzési terület. Ennek megfelelően alakul az egyetem szervezete és működik a Közgazdaságtudományi, a Környezettudományi, a Történelem, a Jogtudományi, a Filozófia, a Szociológia és társadalomantropológia, a Közpolitika, a Kisebbségpolitika, a Matematika tanszék, valamint a Társadalmi nemek, a Középkori tanulmányok és a Nemzetközi kapcsolatok tanszéke. De az interdiszciplinaritás erősítése érdekében a tanszékek mellett úgynevezett iskolák is létrejöttek, már működik az Interdiszciplináris Történettudományi Iskola, és nemsokára megkezdődik a tanítás és a kutatás a Közpolitikai Iskola keretében. A CEU képzési programjain részt vevő hallgatók az USA-ban akkreditált MA, MSc, LLM, PhD, SJD fokozatot szerezhetik. Ugyanakkor egyre több képzést akkreditált a Magyar Akkreditációs Bizottság, így hallgatóink Magyarországon is elismert diplomához jutnak. Jelenleg a filozófia, a kisebbségpolitika, a közgazdasági elemző, a társadalmi nemek tanulmánya, a politikatudomány és a történelem szakon hallgatók szerezhetnek nálunk is elismert mesterfokozatot. Az egyéves amerikai képzések némiképpen módosított programjai pedig szakirányú továbbképzési programként regisztráltak Magyarországon. Ilyenek például a közgazdasági modellező, az összehasonlító politikatudomány, a nemzetközi emberi jogi jogvédelem vagy a világpolitika tanulmányok szakirányú továbbképzések. Két, hazánkban is akkreditált doktori iskola működik az egyetemen, a közgazdaságtudományi és a történelemtudományi.

Az Ügyvédvilág olvasóit talán leginkább a Jogi Tanszék érdekli.

A Jogi Tanszéken három területen folyik képzés, ezek az összehasonlító alkotmányjog, a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi gazdasági jog. Ezek a programok mindegyike mára nemzetközi elismerést vívott ki magának. Az összehasonlító alkotmányjogi program például nemcsak Európában, hanem az egész világon ritkaságnak számít. Az alkotmányos demokráciák elméleti és gyakorlati problémáit vizsgálják itt a hallgatók. Az államszervezeti és alapjogi kérdések elemzésére építenek, hogy a multikulturális társadalmak kihívásainak megfelelően, megtalálják azokat a közjogi megoldásokat, amelyek nemcsak e térségben, hanem mindenhol alkalmazhatóak.

Az emberi jogi program is egyedülálló a régióban, bár ilyen képzések indultak másutt is az utóbbi időben. De egyedülálló annyiban, hogy elméleti és gyakorlati képzést is nyújt. A hallgatók ugyanis nemcsak az emberi jogok elméleti alapjait sajátítják el, sőt nemcsak az emberi jogok nemzetközi védelmének jogi lehetőségeivel ismerkednek meg, de számos praktikus ismeret birtokába is jutnak. Például a hallgatók szakmai gyakorlaton vehetnek részt a különböző jogvédő civil szerveknél, és az úgynevezett klinikai képzés keretében együtt dolgozhatnak elismert nemzeti és nemzetközi jogvédő szervezetek munkatársaival egy-egy konkrét emberi jogsérelem orvoslása érdekében. Végül, a nemzetközi gazdasági jogi program keretében tartott kurzusok jogi és pénzügyi megközelítésből elemzik a piacgazdaság működését és annak alapvető intézményeit, különös tekintettel a nemzetközi tranzakciókra. Kiemelkedő jelentősége van itt a jogvitákból eredő, bíróságon kívüli megegyezéses lehetőségek elsajátításának. Megjegyzem, a nemzetközi gazdasági jogi tanszéken végzettek rendkívül keresettek a piacon.

Ha jól tudom, Ön az emberi jogi program vezetője.

Igen. Ennek a képzésnek a keretében a globális és a regionális emberi jogi kérdéseket vizsgáljuk, elemezzük. Mivel szorosan együttműködünk az összehasonlító alkotmányjogi programmal, a hallgatóink mélységében megismerkedhetnek az emberi jogok alkotmányos alapjaival. Az Egyesült Államokban az LLM program mellett akkreditált az MA programunk is, ez utóbbira jelentkezhetnek azok a diákok is, akik nem jogászként végeztek, hanem más diplomával rendelkeznek.

Korábban már elhangzott, hogy az oktatás mellett tudományos tevékenységet is folytatnak a tanszékek. Milyen jellegű kutatásokról van itt szó?

Az egyetem alapításakor megfogalmazott egyik eszme, a társadalmi felelősségvállalás csak akkor valósulhat meg, ha azt elmélyült kutatómunka támasztja alá. Ezen a területen is érvényesül a nyílt társadalom, a demokrácia és a konstruktív kritika elve.

Az itt folyó tudományos tevékenység magas szinten folyik, és az intellektuális kockázatvállalást, valamint a paradigmák újragondolását is magában foglalja. Itt említem meg, hogy a tanszékek és iskolák mellett úgynevezett kutatóközpontok is működnek a CEU-n, ilyen például az EU bővítési folyamatot vizsgáló, a biomedicina jogi és erkölcsi aspektusait elemző központ, vagy a média és kommunikációs tudományok központja.

Rektor-helyettesi teendői mennyiben engedik, hogy az oktatásban részt vegyen, és tudományos munkát folytasson?

Valóban kevesebb időm jut a tanításra, de a büntető igazságszolgáltatás és az emberi jogok kérdéseit elemző kurzusaimat megtartottam. A tudományos munkát sem hagyhatom abba, már csak azért sem, mert a közelmúltban kaptam felkérést arra, hogy működjek közre az Európai Bizottság tanácsadó tanácsában annak kidolgozásában, hogy miképp alakuljon az Unió büntetőjoga a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően.

Dr. Kiss Anna