Elkötelezetten a családon belüli erőszak ellen…


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bírónők Nemzetközi Szervezetének Magyar Tagozata Egyesület alapítójaként és elnökeként lelkesen és intenzíven küzd a nők egyenlő jogaiért, a családon belüli erőszak és az előítéletek ellen. Az Egyesület – a Közép-Európai Egyetem támogatásával – nemrég tartott egy nemzetközi konferenciát ezekkel a kérdésekkel összefüggésben, ahol olyan neves előadók, mint Nancy Gertner amerikai szövetségi bíró, Marianne de Rooij holland bíró – a Bírónők Nemzetközi Szervezetének Regionális vezetője –,Ellen Hume professzor, a Közép Európai Egyetem média elemzője és újságírója, dr. Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke, dr. Szepesházi Péter bíró, dr. Kende Anna pszichológus, a Károli G. Egyetem tanszékvezetője, Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója tartott előadást. Megdöbbentő tényeket ismertetett a hajléktalan nők társadalmi problémáiról Hoffmann Kriszta, az Utcai Segítők Egyesületének szakmai vezetője és Buzás Endre intézményvezető.

Dr. Galajda Ágnes
A budapesti ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 2001-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben társasági szakjogász végzettséget. Bírói pályafutását Nyíregyházán kezdte, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság büntető fellebbviteli tanácsában dolgozott előadó bíróként. 1997–2002 között a Nyíregyházi Városi Bíróság elnöke. 2002-től 2005-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Bírósági Igazgatási Főosztályán főosztályvezető, ezt követően 2009-ig beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumában, majd az elnökhelyettesi titkárságon. Jelenleg a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumában tanácselnök. Szakterülete a büntetőjog. Számos külföldi és belföldi szakmai konferencián vett részt, tartott előadást, publikált. Érdeklődési területe a bírósági igazgatás, a szervezeten belüli korrupció kérdései és a családon belüli erőszak területe. Éveken át részt vett fogalmazók, bírósági titkárok képzésében, valamint óraadóként oktatott a Nyíregyházi Főiskola Gazdaságtudományi Karán. Közreműködött több, az igazságszolgáltatást érintő kutatásban tanácsadóként, illetve külföldi képzőanyag magyar körülményekre történő adaptálásában (kirendelt védők helyzete, minőségbiztosításának kérdése, Informatikai bűncselekmények ítélkezési gyakorlata, családon belüli erőszak igazságszolgáltatási protokollja stb.). A bírósági igazgatásban végzett munkája során közreműködött szakmai egyeztető tanácsokban, munkabizottságokban, így többek között: pénzmosással (PM), családon belüli erőszakkal (SZMM), emberkereskedelemmel (KüM) foglalkozó munkabizottságban, az Országos Bűnmegelőzési Tanácsban (IRM). Elvégezte a hatékony kommunikáción alapuló Gordon Vezetőképző kurzust. 2008 novemberében kollégáival együtt megalapította a Bírónők Nemzetközi Szervezetének Magyar Tagozata Egyesületét, amelynek az elnöke. Ez a szervezet integrálása a 2003-ban megindult nemzetközi együttműködési kapcsolatnak. 2010. március 4-én az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetétől átvehette a Bátor Nők Nemzetközi Díját annak elismeréseképpen, amit a családon belüli erőszak, a nők jogaival és az emberkereskedelemmel kapcsolatos bírói gyakorlat megváltoztatásáért tett. Szabadidejében nyelvet tanul, olvas, szervezi az Egyesület munkáját. Fia jogász, őt is a büntetőjog érdekli.

A washingtoni székhelyű Bírónők Nemzetközi Szervezete (International Association of Women Judges) több mint 20 éve működő, 80 országban tevékenykedő szervezet. Az egyes tagszervezetek alapvető célkitűzéseikben azonos, de az adott országok jellegzetességének megfelelően eltérő célokat tűzhetnek ki. Így a mi célunk sem korlátozódik pusztán a családon belüli erőszak jelenségének a megismerésére, hanem a diszkrimináció valamennyi formájával, ezek társadalmi összefüggéseivel, kutatások, nemzetközi gyakorlatok megismerésével foglalkozunk. Segítünk a kollégáknak abban, hogy a szemléletük, az attitűdjük változzon annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják ítélkezési tevékenységüket ellátni.

Egyesületünket 2008-ban hoztuk léte formálisan. Szakmai programjainkat úgy alakítottuk, hogy lehetőséget teremtsünk más területek szakembereivel egy horizontális együttműködésre – bírók, ügyészek, ügyvédek, kutatók és civil szervezetek –, egymás szakmai szempontjainak, kutatási eredményeinek megismerésére. Örvendetes, hogy nemcsak tagjaink száma, de a kollégáink érdeklődése is növekszik. Egyesületünk teljes mértékben nyitott a szélesen vett igazságszolgáltatás munkatársai előtt. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar bírónők, de más kollégák is bekapcsolódjanak egy olyan széles körű együttműködésbe, ami egy nemzetközi kitekintésen alapuló új szemléletmód elsajátítását is elősegíti.

A Nemzetközi Szervezet folyamatosan szervez tréningeket, konferenciákat, amelyeken a világ számos országából érkező szakemberek osztják meg tapasztalataikat. Egyértelmű a különbségek ellenére, hogy a családon belüli erőszak önálló jelenségkénti elismerése és a bírák ezzel kapcsolatos képzésének kiemelt szerepe nem kérdőjelezhető meg. Ahogy az sem, hogy a családon belüli erőszakként ismert jelenség számos más bűncselekménnyel is szoros kapcsolatot mutat: így az emberkereskedelem, prostitúció, szexuális bűncselekmények, gyermekek bántalmazása.

A Nemzetközi Szervezet 2010 májusában tartotta a dél-koreai Szöulban a nemzetközi konferenciáját, amelynek témája a környezeti változások, a terrorizmus, a háború hatásainak a gyerekek jogaira, a bíróságok előtti jogegyenlőségre gyakorolt hatása volt.

Számunkra ez azért is fontos esemény, mert itt született meg a döntés, hogy Európa és a Közel-Kelet térségére kiterjedő első regionális konferenciát 2011. április 14–16. között Budapesten a mi Egyesületünk szervezi.

Az Egyesületünk legutóbbi konferenciáját 2010. december 2-án a 16 Akció Nap szellemében tartotta. Ezt a kampánysorozatot 1991 óta világszerte november 25. – a Nemzetközi Nap a Nők Elleni Erőszak Ellen – és december 10. – az Emberi Jogok Nemzetközi Napja – között rendezik meg. Úgy gondolom, az igazságszolgáltatásban dolgozók számára a leghatékonyabb „demonstráció” az áldozatok mellett, ha tanulunk, ha mélyebb ismeretek szerzésével biztosítjuk jogaik érvényesítését.

Olyan előadásokat hallgattunk, amely az áldozatok nehéz, még számunkra is ismeretlen helyzetét mutatta be.

Ebből kiemelném a jogász szakma képviselői által is jórészt ismeretlen témát, a társadalom peremén élő nők helyzetének a bemutatását. Szűk rálátásunk ezeknek a nőknek a sajátos helyzetére gyakran csak egy bűncselekmény elkövetése esetén van, de nem ismerjük ennek jellemző társadalmi és szociológiai összefüggéseit.

Magyarországon kb. 30–40 ezerre becsülik a hajléktalanok számát, amiből 25–30% nő és számuk egyre emelkedik. A hajléktalanná válás és a nők bántalmazása között szoros összefüggés mutatható ki, mivel a súlyos bántalmazások következtében egyre több nő választja inkább az utcát, a hajléktan létformát, ahonnan szinte nincs kivezető út. A hatóságok iránti bizalmatlanság jeleként is lehet értékelni, hogy a gyakori szexuális visszaélések miatt közülük szinte senki nem tesz feljelentést a bántalmazó ellen. Budapesten 3 éjjeli menedékhelyet tartanak fent nők részére összesen 193 férőhellyel, amiből az is következik, hogy órákig tartó sorban állás után sem juthat be nagy részük a szállóra. Magas a látencia a női hajléktalanok között és számtalan áthatolhatatlan előítélet nehezíti az amúgy sem egyszerű életüket. Jellemzően a nők lelkileg nagyon rosszul élik meg a család, a lakhatás, a biztonság elvesztését, ezért a hajléktalan nők körében igen gyakori az antidepresszáns és egyéb pszichoaktiv szert szedők aránya, az alkalmi prostitúció, akár pénzért, akár lakhatásért cserébe és ezért gyakran esnek áldozatul a bántalmazásnak, erőszaknak. A hajléktalan lét nem egyszerű, szinte nincs kivezető út, de a nők számára az egyedülálló hajléktalan lét gyakorlatilag nem élhető túl, a szakemberek szerint.

Hogyan értékeli a hozzátartozók közötti erőszak megszüntetésére tett intézkedéseket?

Aggódom az új távoltartási törvény hatékony alkalmazása miatt. Borzasztóan nehéz alkalmazni egy olyan jogintézményt, aminek nem volt múltja és ebben az esetben is elmaradt a szakemberek megfelelő felkészítése. Ezekre az ismeretekre munka közben kell szert tenni, ami nem szokott nagy hatékonyságot eredményezni. Egyesületünk most folytat egy több megyére kiterjedő empirikus kutatást az első tapasztalatok feldolgozására és olyan szakmai napokat, programokat szervezünk, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.

Tisztában kell lenni azzal, hogy bármilyen fontos egy megfelelő jogszabály, még önmagában nem elegendő és nem alkalmas a szemlélet megváltoztatására, és a nem megfelelő alkalmazás leronthatja a törvény hatékonyságát.

Sokan szokták azt hangoztatni a távoltartással kapcsolatban, hogy ez által sérül a férfiak alkotmányos joga.

Távoltartás esetén nem sérül a tulajdonhoz való jog, bár kétségtelen, hogy valamilyen mértékben a szabad mozgás, a lakhatás szabad megválasztásának joga sérülhet, de számtalan ilyen esetet ismer a magyar jog, pl. a fogvatartást. Az osztrák szakemberek megfelelően kidolgozták a modellt, miszerint ne a bántalmazott nő menjen el a lakásból, nem az ő felelőssége.

Jellemzően arról nagyon keveset lehet hallani, hogy milyen módon sérül annak a nőnek a joga – élethez, biztonsághoz, tulajdonhoz, lakóhely megválasztásához –, akinek a gyermekeivel együtt kell elmenekülni akár anyaotthonba, akár albérletbe vagy rokonokhoz és sokszor évekig nem tud visszatérni az otthonába, pedig vele szemben semmilyen távoltartó rendelkezést nem foganatosítottak.

Egy, az Európai Unión belüli összehasonlító vizsgálat is megállapította, hogy a nők hajléktalanná válásának egyik markáns oka a családon belüli erőszak.

Ma Magyarországon a segítő intézmények leterheltsége és az egyénre szabott megoldások hiánya miatt rendkívül nehéz dolga van a segítségre szoruló nőknek. Ebben talán a média vállalhatna nagyobb szerepet, hogy jobban felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra, a hajléktalanságra, az emberi jogok érvényesítésére valós problémák feltárásával és bemutatásával, ahogy ezt előadásában Ellen Hume is hangsúlyozta.

Mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tenni az előítélet nélküli élethez, de nekünk bíráknak az előítéletek nélküli ítélkezés biztosításához is. Ennek első lépése, hogy felismerjük a bennünk kialakult előítéleteket. Számomra elfogadhatatlan az a gyakran hangoztatott megközelítés, hogy az állami szférában dolgozó szakemberek is csak a társadalomban élnek és így természetesen ugyanazokkal az előítéletekkel rendelkeznek. Ettől jóval több tudatosság és felelősség hárul ránk. Ezért is foglalkozunk ezeknek a kérdéseknek különböző aspektusaival az Egyesület szakmai napjain.

A világon több multinacionális cég fellép a nők elleni erőszak ellen.

Világszerte felismerték, hogy a nők és gyermekek bántalmazása jelentős egészségügyi és gazdasági problémát eredményez. A gazdasági szektor képviselői ebből a megfontolásból támogatják a családon belüli erőszak felszámolását.

Látni kell ugyanakkor, hogy a megelőzés is fontos társadalmi kérdés. Meg kell törni az áldozatok körüli csendet, meg kell tanulni felismerni és értékelni a tüneteket.

Szerintem nem az elhallgatással, hanem azzal tudjuk a család tradicionális értékét igazán védeni, ha kimondjuk, a család bizalomra épülő emberi kapcsolat, ami nem lehet a nők, a gyermekek vagy más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elleni trauma megvalósításának zárt világa, ahol az áldozat nem számíthat védelemre. Itt olyan emberi jogokról van szó, amelyek megítélése nem függhet attól, hogy az áldozatok hol szenvedik el.

Láthatjuk, hogy a családon belüli erőszak igen régi és a világ különböző részein akár eltérő formában megjelenő társadalmi jelenség. Az ezzel kapcsolatos kutatások bár nem túl régiek, de egyre többet tudunk ahhoz, hogy felismerjük, csak jelentős társadalmi és szakmai erőfeszítéssel lehet a mély társadalmi előítéletek falain átjutni. Szükség van a szakemberek közös gondolkodására, együttműködésére, szakmai képzésére, hogy megfelelő válaszokat találjunk ezekre az esetekre.

Munkánkat évek óta segíti az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, akár külföldi képzéssel, akár amerikai szakemberek magyar bírók képzésében való részvételével.

Ezt a komoly szemléletváltást igénylő munkát csak széles együttműködéssel lehet megvalósítani.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.