Érdemes óvatosnak lenni a közösségi oldalakon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapest, 2011. október 5. – Az online közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit. A témában korábban megjelent cikkek, hírek, tájékoztatók ellenére sokan még ma sem mérlegelik kellően személyes adataik értékét. A legtöbben továbbra is minden korlátozás, beállítás nélkül, gyanútlanul – néha inkább óvatlanul – töltik fel az érdeklődési körüket érintő információkat vagy a nyaraláson készült fényképeiket. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet, bizonyos esetekben ugyanis tudtunkon kívül segíthetjük az adathalászok és egyes bűnözői körök munkáját; így közvetlenségünk vagy jóhiszeműségünk miatt bűncselekmény áldozataivá is válhatunk – hívja fel a figyelmet egy hosszú ideje fennálló problémára az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda.

Célzott, kéretlen reklámáradat

Személyes adataink jóhiszemű felhasználás esetén is komoly értéket képviselnek, hiszen akár a Facebook, akár más közösségi oldal – a különböző keresőkhöz hasonlóan – gyakran használ „személyre szabott” reklámokat.

Sokszor és sokan hangsúlyozták már, hogy napjainkban olyan mértékű reklámáradat vesz körül minket, hogy a legtöbbre nem is figyelünk oda. Ha egy-egy hirdetés mégis kivétel ez alól, az általában egybevág érdeklődésünkkel, ezért figyelünk fel rá. Ezt használják ki a közösségi médiában hirdetők is: például a Facebookon a cégek már a regisztráció során megadhatják kívánt célcsoportjuk adatait (lakóhely, életkor, végzettség, érdeklődési kör stb.). A közösségi oldal ennek megfelelően kiválasztja a célcsoportba tartozó felhasználókat, és adatlapjukon megjelenteti a cég személyre szabott reklámjait. „A Felhasználói Szabályzat biztosítja, hogy a személyes adatokat nem adják tovább automatikusan a hirdetőknek, ezért a reklámokat a Facebook egy automatizált rendszerben küldi meg” – hívja fel a figyelmet a kiskapura Torsten Braner közösségi jogász.

Sajnos az utóbbi időben azonban megjelentek olyan kétes hátterű cégek is, amelyek továbbértékesítési céllal gyűjtenek személyes adatokat. Ezek az „adathalász” vállalkozások gyakran hoznak létre például hamis Facebook-profilt, amelynek segítségével hozzájuthatnak a felhasználók bizonyos adataihoz. „Egy speciális program könnyedén összegyűjti a felhasználó nevét, e-mail címét és érdeklődési körét, amit aztán a cég rendszerezhet, kiértékelhet és értékesíthet is, természetesen az érintett felhasználók tudta és beleegyezése nélkül” – világit rá az egyik legfőbb problémára a szakjogász.

Segíthetjük a betörőket is

A személyes adatok óvatlan kezelése sokkal súlyosabb veszélyeket is rejthet, mint a kéretlen reklámok által okozott kellemetlenség. Léteznek olyan bűnözői körök, amelyek speciális szoftverek segítségével komoly felderítést végeznek, és a gyűjtött adatok alapján választják ki áldozataikat, akik vagyonát célzottan támadják meg.

A felhasználók által közzétett fényképek és egyéb információk megfelelő támpontot nyújthatnak a felhasználók anyagi helyzetének feltérképezéséhez. Akaratunkon kívül azzal is segíthetjük a bűnözőket, ha eláruljuk: mikor tartózkodunk huzamosabb ideig a lakásunkon kívül, hiszen a betörőknek nyugodt körülményekre van szükségük, tehát előszeretettel választanak olyan helyszínt, ahol feltehetően senki nem fogja megzavarni őket. Komoly veszélynek tesszük tehát ki magunkat, ha közzétesszük a nyaralásunk tervezett időpontját, időtartamát vagy akár helyét.

HR-célokra Németországban csak korlátozottan lehet közösségi oldalakat használni

Vannak olyanok is, akik nem rosszindulatból, hanem inkább szakmai kíváncsiságból tekintik meg adatlapunkat, ugyanis a munkaadók nagy része az új munkatársak kiválasztásánál felhasználja a közösségi oldalakat is, hogy pontosabb képet kaphasson az egyes jelentkezőkről.

„Bár az ilyen jellegű betekintés Magyarországon legális, többségében mégis aggályos, hiszen a közösségi oldalak elsősorban a magánszemélyek kapcsolattartására jöttek létre, tehát más célt szolgálnak. Néhány EU-tagállamban – például Finnországban vagy Németországban – a törvény tiltja is, hogy a munkáltató olyan információk beszerzésére használja fel a közösségi portálon található adatlapunkat, amelyet jogszerűen a felvételi beszélgetés során meg sem kérdezhetne (például vallási meggyőződésre, családtervezésre vagy akár terhességre vonatkozóan), és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelentkező jogellenes hátrányos megkülönböztetés áldozatává váljon. A jogkövető magatartás azonban szinte kikényszeríthetetlen” – ismerteti a szabályozás kettőségét Torsten Braner. Ennél viszont sokkal egyszerűbben is bajba kerülhetünk, ha olyan adatokat – vagy képeket – osztunk meg a szélesebb közösséggel, amelyeket szerencsésebb lenne inkább csak a legközelebbi barátainknak tartogatni. Egy-egy emlékezetes este vagy különleges élmény talán szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit magunkról a vállalatnál vagy a közéletben sugallni szeretnénk.

Mit tehetünk?

Az Adatvédelmi törvény értelmében ugyan mindenkit megillet a személyes adatok védelme: személyes adathoz kívülálló csak a jogszabályi kereteken belül juthat hozzá, azonban továbbra is aggályos, hogy ezek az adatvédelmi követelmények mennyire érvényesülnek az úgynevezett közösségi oldalakon – hangsúlyozza a közösségi jogász.

Megoldás lehet az is, ha a felhasználók különböző profilokat hoznak létre a közösségi oldalakon egyrészt a barátok, másrészt a munkahely, illetve a közélet számára, vagy ahol alkalmazható, ott kihasználják az ismerősök csoportokba sorolásának lehetőségét, és ezáltal szabályozzák a megosztott tartalmakat. Azonban ennél is fontosabb, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon.

„Mivel jelenleg jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni a közösségi oldalakra feltöltött személyes adatok széles körű hozzáférését, leginkább azt kell minden felhasználónak gondosan mérlegelnie, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiában” – összegez az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza. Hozzátette: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amit felteszünk magunkról egy közösségi oldalra, az nagyon gyorsan illetéktelen kezekbe kerülhet.


 

Az online-szerencsejátékokból származó adóbevételek jelentősen elmaradhatnak a várakozásoktól

Félmegoldást jelent a Szerencsejáték-törvény módosítása

 

A 2011. szeptember 26-án elfogadott szerencsejáték-törvény-módosítás ugyan megnyitja a magyar piacot az internetes szerencsejátékok előtt, azonban egy igen fontos területére, az online sportfogadásra nem tér ki. Tekintve, hogy a nemzetközi internetes játékszervezők tevékenységének és játékbevételének egyaránt jelentős részét a sportfogadások adják, a közelmúltban elfogadott indítvány nem kellően kezeli az aktuális trendeket és kihívásokat. Ez azt jelentheti, hogy az online szerencsejátékokból származó adóbevételek több tízmilliárd forinttal elmaradhatnak a remélt bevételektől.

A teljesen liberalizált piac mind az államnak, mind a játékosoknak előnyös, hiszen az állam új adóbevételekhez juthat, míg a játékosok transzparens, biztonságos környezetben élvezhetik a sportfogadások izgalmát. A Sportingbet csoport jelenleg is vizsgálja a törvénymódosítás alapján kialakuló piaci lehetőségeket, azzal a céllal, hogy aktív szereplője lehessen a liberalizált magyar piacnak. Azonban az indítvány jelenleg nem említi az online sportfogadást (csak lóversenyről és kaszinójátékról tesz említést), illetve különböző adót szab meg a kaszinójátékoknak. Ezek tisztázása rendkívül fontos, mivel a sportfogadás az online szerencsejáték (a rendelet szövege alapján távszerencsejáték) a jelenlegi piac legalább egyharmadát képviseli. Ugyanakkor az online sportfogadás mint játékkör kihagyása továbbra sem egyeztethető össze az EU-szolgáltatások szabad áramlása irányelvével, tehát a törvény jelen formájában nem teljes mértékben felel meg a jelen és jövő kihívásainak.

Potenciális források a magyar sportnak

„A törvénymódosításban megjelölt, a játékbevételek 20%-ának adóként történő befizetése a legmagasabb, még elfogadható adószint az online fogadóirodák számára Európa-szerte. Emellett fontosnak tartjuk a licencdíjak mértékének tisztázását is, Illetve azt, hogy milyen hivatalhoz, illetve hatósághoz tudnak fordulni a piacra lépésben érdekelt játékszervezők. Megjegyezzük, hogy ilyen relatíve magas adómérték mellett csupán minimális licencdíjakkal érdemes egy nemzetközi online fogadóirodának a magyar piacra lépnie.” – fogalmaz Andrew McIver, a Sportingbet csoport vezérigazgatója. A sportfogadási tevékenységek engedélyezése azért is fontos érdeke lehet hazánknak, mivel az online fogadóirodák világszerte igen aktívak a sporttámogatások, szponzorációk terén, így hazánkban újabb, százmilliós források jelenhetnek meg a sportban akár már 2012-ben.

Megfelelnek a szabályozásnak

A Sportingbet csoport az engedélyek megszerzésére törekszik minden olyan piacon, melyeket üzletileg érdemesnek talál. A magyar szabályozás döntően az európai trendek szerint került kialakításra, azonban több kérdés még tisztázásra szorul, mielőtt a cégcsoport a magyar piacra lépésről döntene. A Sportingbet a világ vezető online sportfogadási irodája, tekintve, hogy a londoni tőzsdén jegyzett, transzparens társaság, és több EU-országban is rendelkezik játékszervezési engedéllyel, felkészült a magyar piacra lépésre. A cég sportesemények fogadási kínálata mellett internetes kaszinót és pókerjátékot is működtet, 2000 óta a Londoni Értéktőzsdén jegyzett társaság, 2010 májusa óta a londoni tőzsde legjobb 250 cége között tartják számon.

Uniós szinten terjed a liberalizáció

Az uniós hitelválság hatására Spanyolország és Görögország is felgyorsította az online szerencsejátékpiac-szabályozást, hogy államkasszáik mihamarabb újabb adóbevételi forrásokhoz jussanak. Többen pedig „korábban ébredtek”, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia vagy Dánia már az elmúlt években újragondolta szerencsejáték-törvényét, és hivatalosan is lehetővé tette az internetes fogadóirodák és kaszinók működését.


 

A Wolf Theiss különleges, új képzési programot indít „School of Excellence” néven

 

Budapest, 2011. október 13. – A „Wolf Theiss School of Excellence” egy új, átfogó, az egész hálózatra kiterjedő belső képzési program, melynek keretében a jogi szaktudáson és a vállalkozási know-how-n kívül üzletfejlesztési ismereteket is elsajátíthatnak a résztvevők. Ez a lépés a 12 európai országban jelen levő ügyvédiiroda-hálózat jelentős befektetése munkatársai képzése, fejlesztése terén.

A „School of Excellence” egy új, teljes körű képzés, amely összehangolja és kiterjeszti a Wolf Theiss hálózat olyan, már meglévő oktatási programjait, mint például a régóta fennálló „School of Finance”. Az új program a jogi szakismeretek mellett komoly figyelmet fordít a vállalkozói és az iparág-specifikus tudás átadására is. A kurzus része többek között a személyes készségek fejlesztése, az üzletfejlesztés, az üzletirányítás és az ügyvédi iroda irányítása. A „School of Excellence” oktatási program kidolgozása Miskolczi Andrea projektmenedzser feladata, aki a Magyar Ügyvédi Kamara tagja, és a korábbi, „School of Finance” program létrehozója. „A jogi képzések rendszerint nem foglalnak magukban olyan területeket, mint az üzletirányítás, a tranzakciókezelés vagy az üzletfejlesztés. Azáltal, hogy ezt a hiányosságot mi pótoljuk, a Wolf Theiss reményeim szerint még vonzóbb munkahellyé válik a friss diplomások számára is.” – mondta el a programról Miskolczi Andrea.

„Egy ilyen nagyságrendű strukturált, szakmai képzés, amely jogi és gazdasági témákat egyaránt felölel, különlegesnek számít az osztrák, a közép-kelet- és délkelet-európai cégek körében egyaránt” – emeli ki Richard Wolf, a Wolf Theiss vezetőségi tagja. „Egy olyan versenypiacon, mint amilyen a jogi szolgáltatásoké, a kiváló jogi szakértelem önmagában már nem elegendő. Azáltal, hogy ügyvédeink elsajátítják a vállalkozói gondolkodásmódot, és lehetővé tesszük számukra, hogy ügyfeleink üzleti tevékenységét részletesen megismerjék, szolgáltatásaink még értékesebbekké válnak.” – tette hozzá Richard Wolf.

„A Wolf Theiss-nél a házon belüli képzésnek kiemelt stratégiai jelentősége van. Ezáltal biztosítjuk, hogy ugyanolyan magas színvonalú tanácsadást nyújtsunk valamennyi irodánkban. A „School of Excellence” program mind a tizenkét Wolf Theiss iroda junior és szenior ügyvédje számára elérhető. Ügyvédeink mostantól részletes, nem jogi ismereteket is elsajátíthatnak a jogi képzés mellett.” – mondta Barbara Gerzer, a Wolf Theiss emberi/humán erőforrás vezetője.

A regionális ügyvédiiroda-hálózat számos magyarországi munkatársa a Wolf Theiss korábbi képzési eseményein már részt vett. Bihari-Nagy Eszter, a budapesti iroda ügyvédjelöltje, a „School of Finance” résztvevője elmondta: „A programnak köszönhetően jelentős mértékben fejleszthettem tudásomat a pénzügyi jog területén, mivel a képzés jóval átfogóbb, mint az egyetemen, vagy akár a napi adatfeldolgozás révén megszerezhető ismereteknél. A program jóvoltából komplex felkészültséggel közelíthetem meg ügyfeleink problémáit és adhatok nekik tanácsot. A „School of Excellence” képzés, remélem, ezeket a folyamatokat tovább erősíti majd.”


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.