Eredményesen a felszámolási eljárásban II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikksorozat célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon mindazok részére, akik felszámolási eljárásban szeretnének követelést érvényesíteni; vagy éppen a piacvesztés, esetleg veszteséges gazdálkodás miatt likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni és eljárni. A cikk alapjául a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.) és mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgálnak.

Dr. Dénes Raymond
1980. február 13-án született. 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának államilag finanszírozott, nappali tagozatán jogász szakos diplomát szerzett. 2003 nyarán Budapesten, a Köves és Társa–Clifford Chance Ügyvédi Iroda Telekommunikációs Osztályán dolgozott, ahol szerződések átvizsgálását, jogszabálytervezetek összehasonlítását, angol nyelvű instrukciók tolmácsolását és levelezését végezte, mint gyakornok. 2005. január 1-jétől a Fóris – Schneider – Szép – Zaccommer Ügyvédi Irodánál állt alkalmazásban, mint ügyvédjelölt. 2005. szeptember 1-jétől a Kaposvári Városi Bíróságon volt fogalmazó, majd a szakvizsga letételét követően 2008. november 15-étől bírósági titkárként felszámolási eljárásokkal foglalkozik a Somogy Megyei Bíróságon. A jövőben szeretne a bírósági szervezeten belül egy polgári ügyszakos bírói kinevezést nyerni.

Mit tartalmazzon a kérelem?

A kérelemben meg kell jelölni:

a) Az eljáró bíróságot, illetve azon adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

A Cstv. 6. § (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett – székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás.

Ennek megfelelően a kérelmen azt az illetékes Megyei Bíróságot kell feltüntetni, amelyik bíróság területén az adós székhelye található.

A bíróság a kérelem tekintetében elsősorban azt vizsgálja, hogy az ügyre van-e illetékessége. Ha nincs, az ügyet további érdemi vizsgálat nélkül átteszi az illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz. Az áttételt elrendelő végzés eljárást befejező, fellebbezhető végzésnek minősül és az a felszámolási kérelemmel együtt megküldésre kerül az adós részére. A végzésre vonatkozó 15 napos fellebbezési határidő miatt tovább húzódik az igényérvényesítés, és az iratok megküldésével az adósnak plusz határidő áll rendelkezésére a védekezésre.

Segítségképpen ajánlom a http://www.birosag.hu portált, ahol található egy illetékességkereső. A keresőben meg lehet adni az adós székhelyét, és a találatok között fel lesz tüntetve az illetékes városi és megyei bíróság.

b) A feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és eljárásbeli állását.

A kérelmen fel kell tüntetni a hitelező nevét, székhelyét, ha van, a jogi képviselő nevét, címét és az adós nevét és székhelyét.

Az eljárásban egyébként nem kötelező a jogi képviselet! Kizárólag az eljárás során hozott érdemi döntések fellebbezését kell jogi képviselő által előterjeszteni, tekintettel az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletre. [Pp. 73/A. § (1) bekezdés a) pont]

c) Az adós tartozásának a jogcímét.

A tartozás jogcíme (jogalapja) lehet számlatartozás, vételár, kölcsön stb. Tágabban értelmezve a jogcím annak a tényállásnak az előadását jelenti, amely a hitelező követelését keletkezteti. A jogalap rövid ténybeli előadása nem mellőzhető, ugyanis annak hiányában a kérelem érdemben nem bírálható el. Az okirati bizonyítékok csatolása sem mentesíti a hitelezőt a tényállás előadásának kötelezettsége alól.

Elő kell adni, hogy a felek között mikor, milyen szerződések jöttek létre, s ebből a hitelezőnek milyen összegű, mely időpontban esedékes pénzkövetelése keletkezett. Amennyiben a hitelező kamatot is kér, meg kell jelölni annak kezdő időpontját és mértékét. A hitelezőnek olyan tényállást kell előadnia, amely az adós számára egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a követelést. Azért is nélkülözhetetlen a részletes tényállás ismertetése, mert ha a felszámolási kérelemre az adós nem nyilatkozik, a bíróság a Cstv. 24. § (3) bekezdése alkalmazásával a hitelező által előadott tényállás alapján vélelmezi az adós fizetésképtelenségét.

d) A lejárat (esedékesség) időpontját.

A hitelezőnek meg kell jelölnie, hogy a szerződés alapján az adós részére nyitva állt teljesítési idő mikor járt le. A teljesítési határidőre vonatkozó számla vagy megállapodás csatolása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a bíróság megállapíthassa a teljesítési határidőt. A követelés esedékességét azért kell tisztázni, mert a hitelező a teljesítésre megszabott határidő lejártát követő 15 nap után van abban a helyzetben, hogy írásbeli fizetési felszólítást küldjön az adós részére. Ha ezt megelőzően történik a felszólítás, az nem joghatályos és nem következik be az adós késedelme, ugyanis a hatályos jogszabályszöveg szerint az adós a teljesítési határidő lejártát követő 15 napig, de legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételéig van abban a helyzetben, hogy a hitelező követelését vitassa.

e) Annak ismertetését, hogy a hitelező az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

Itt a részletes tényállást követően már elegendő egy rövid indokát adni annak, hogy a hitelező miért tartja fizetésképtelennek az adóst.

f) A bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

Ezen belül annak pontos megjelölését, hogy mely, a Cstv.-ben meghatározott ok [Cstv. 27. § (2) bekezdés a)–d) pont] alapján kéri a hitelező a fizetésképtelenség megállapítását.

A törvényben meghatározott okok [Cstv. 27. § (2) bek. a)–d) pont] az alábbiak:

– Cstv. 27. § (2) bek. a) pont: A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette.

Itt a legfontosabb szabály az, hogy csak a szerződésen alapuló követelések érvényesítésére van lehetőség. A Polgári törvénykönyv jelenleg hatályos szabályai szerint szerződés köthető szóban, írásban, továbbá ráutaló magatartással is. Tekintettel tehát a jogszabály „szerződésen alapuló” kitételére, a hitelezőnek kérelmében mindenképp meg kell jelölni, hogy a szerződést milyen formában kötötték, és csatolnia kell minden olyan iratot, melyek a szerződés létrejöttét igazolják.

A nem vitatott vagy elismert tartozás azt jelenti, hogy a követelést az adós korábban a hitelező felé elismerte, illetve a követelést a hitelező felé nem vitatta. A követelést vitatni a jelenlegi hatályos szabályok alapján kizárólag írásban lehet, melynek megküldésére a hitelezői követelés keletkezésétől számítva legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételéig van lehetőség.

Tehát az eljárást a Cstv. 27. § (2) bek. a) pontra alapítva
– csak szerződésen alapuló követelés esetén lehet kezdeményezni,
– a tartozásnak elismertnek vagy „nem vitatott”-nak kell lennie,
– határozott teljesítési időnek kell lennie,
– a teljesítési határidőt követő 15 nap alatt sem történt teljesítés vagy vitatás, és
– az ezt követő fizetési felszólításra sem történt teljesítés.

A kérelemhez csatolni kell az általános kellékeken kívül:
– írásbeli szerződést, illetve minden olyan iratot, melyből a szóbeli szerződés létrejöttére lehet következtetni,
– a követelésről kiállított számlát,
– fizetési felszólítást,
– a felszólítás átvételének igazolását,
– tartozáselismerés esetén az adós erre vonatkozó nyilatkozatát.
– Cstv. 27. § (2) bek. b) pont: A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki.

A 2006. július hó 01. napjáig hatályban volt rendelkezések értelmében a jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozaton alapuló követelés alapján csak akkor volt helye felszámolási eljárás kezdeményezésének, ha a hitelező eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Az ezt követő módosítás a jogerős bírósági határozatokat kiemelte ebből a körből és külön pontként nevesítve, lehetővé tette, hogy a hitelező már a jogerős határozat birtokában a bíróság által megszabott teljesítési határidő lejártát követően felszámolási eljárást kezdeményezzen.

Az adós ebben az esetben már fogalmilag sem vitathatja a követelést, hiszen a hitelező kezében „ítélt dolog” van. Ezért felesleges lenne megkövetelni a hitelezőtől az adós újabb felszólítását a teljesítésre. Így a hitelező választhat, hogy a bírósági határozatban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően végrehajtási eljárást kezdeményez, vagy az adós fizetésképtelenségének megállapítását kéri. Ebben az eljárásban az adós kimentési lehetőségei is korlátozottak, hiszen vitatásnak nincs helye, ezért a fizetésképtelenség megállapítását kizárólag teljesítéssel tudja elkerülni.

Itt a hitelezőnek kérelméhez az általános kellékeken felül csatolnia kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát is.

– Cstv. 27. § (2) bek. c) pont: A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

A 2006. július hó 01. naptól hatályos rendelkezések értelmében bármilyen jogerős határozat, végrehajtható okirat alapján a végrehajtás eredménytelenségének igazolásával lehet ezen pont alapján eljárást kezdeményezni.

A 2009. november hó 01. napja előtt esedékessé vált pénzköveteléseknél, ha a végrehajtás általános feltételei [A bírósági végrehajtásról szóló LIII. törvény 13. § (1) bekezdés] 2009. október hó 31. napjáig fennálltak, a végrehajtás eredménytelenségének igazolása körében továbbra is elegendő az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének az igazolása (2/1999. Polgári jogegységi határozat). Ezen időpont utáni pénzköveteléseknél viszont már kötelező a bíróságnál kezdeményezhető átutalási végzés sikertelenségének az igazolása, vagy a végrehajtás egyéb eredménytelenségének igazolása. Továbbá eredménytelen végrehajtásnak minősül ezután is az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Erről a végrehajtó állít ki jegyzőkönyvet.

Mi a teendő, ha az adós bankszámlája megszűnt?

Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás vagy átutalási végzés igazolása nem elegendő a végrehajtás sikertelenségének igazolására. Ebben az esetben a hitelezőnek meg kell kísérelni a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira is és ennek eredménytelenségét is igazolni kell a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez.

– Cstv. 27. § (2) bek. d) pont: A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

Ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzi meg, melyben egyezségkötésére került sor, azonban az adós az egyezségben foglaltakat nem teljesítette, a bíróság elrendeli az adós felszámolását. A hitelezőnek elég a csődeljárás ügyszámára hivatkoznia és előadnia, hogy az adós mennyiben nem tett eleget az egyezségnek. A csődeljárás iratai azonos illetékességi ok miatt a bíróság rendelkezésére állnak.

g) A fentieken túl csatolni kell minden esetben a kérelemhez:

– a kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat a fenti pontok szerint részletezve,
– mellékelni kell annak igazolását, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére a közzétételi költségtérítés összegét, 25 000 Ft-ot megfizették,
– a kérelmen le kell róni az eljárási illetéket, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50 000 Ft, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 25 000 Ft,
– a kérelmet a mellékletekkel együtt az érdekelt felek számánál eggyel több példányban kell benyújtani, tehát legalább 3 példányban,

– jogi képviselet esetén a meghatalmazást.

A kérelemhez már nem kell csatolni sem az adós, sem a hitelező cégkivonatát! A bíróságok hivatalból szerzik be az adós cégkivonatát, és ellenőrzik le, hogy van-e illetékességük az eljárás lefolytatására.

A cikk II. részében foglalkozom a hitelezői fizetési felszólítás szabályaival, az adós általi eljáráskezdeményezéssel, valamint az eljárás költségeinek alakulásával.

Dr. Dénes Raymond

 

Eredményesen a felszámolási eljárásban – I. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – III. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – IV. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – V. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VI. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VII. rész


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.