Eredményesen a felszámolási eljárásban III.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Dénes Raymond 1980. február 13-án született. 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának államilag finanszírozott, nappali tagozatán jogász szakos diplomát szerzett. 2003 nyarán Budapesten, a Köves és Társa–Clifford Chance Ügyvédi Iroda Telekommunikációs Osztályán dolgozott, ahol szerződések átvizsgálását, jogszabálytervezetek összehasonlítását, angol nyelvű instrukciók tolmácsolását és levelezését végezte, mint gyakornok. 2005. január 1-jétől a Fóris–Schneider–Szép–Zaccommer Ügyvédi Irodánál állt alkalmazásban, mint ügyvédjelölt. 2005. szeptember 1-jétől a Kaposvári Városi Bíróságon volt fogalmazó, majd a szakvizsga letételét követően 2008. november 15-étől bírósági titkárként felszámolási eljárásokkal foglalkozik a Somogy Megyei Bíróságon. A jövőben szeretne a bírósági szervezeten belül egy polgári ügyszakos bírói kinevezést nyerni.

A fizetési felszólítás jelentősége

A fizetési felszólítással a hitelező egy utolsó lehetőséget ad az adós számára, hogy a megjelölt határidőn belül rendezze tartozását. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert a hitelező csak arra az összegre hivatkozva kezdeményezheti a bíróság előtt a felszámolási eljárás lefolytatását, amelyet a fizetési felszólításban is közölt. A hitelező az adós felszólítása és a felszámolási kérelem benyújtása közötti időtartamban lejárttá vált követeléseivel az adós tartozását nem emelheti meg, ezekre újabb fizetési felszólítást kell kiadnia. Ha a felszámolási eljárás során a hitelező nem tudja igazolni, hogy a követelt összeg megfizetésére már felszólította az adóst, a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani [Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pont].

Mikor küldhető a fizetési felszólítás?

Kizárólag a követelés esedékességét követően lehet fizetési felszólítást küldeni az adós részére. A hatályos Cstv. szerint az adós a teljesítési határidő lejártát követő 15 napig, de legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételéig van ugyanis abban a helyzetben, hogy a hitelező követelését vitassa. A hitelező tehát a követelésének a teljesítésére megszabott határidő – a számla teljesítési határideje – lejártát követő 15 nap után van abban a helyzetben, hogy írásbeli fizetési felszólítást küldjön az adós részére. Ha ezt megelőzően történik a felszólítás, az nem joghatályos és nem eredményezi az adós késedelmét, hiszen az adósnak a számlán feltüntetett, vagy a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártát követően még 15 naptári nap áll rendelkezésére, hogy a hitelezőtől átvett számlával kapcsolatos kifogásait a hitelezővel írásban közölje, vagy rendezze a tartozását. Ha ezeket nem teszi, a hitelező fizetési felszólítást küldhet részére.

Mit tartalmazzon a fizetési felszólítás?

A fizetési felszólítással kapcsolatos szabályok 2007. július 7-étől változtak. Az ezen időpontot követően indult eljárásokban nem kell a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7.) IM rendeletben szabályozottaknak megfelelő fizetési felszólítást csatolni. Korábban kizárólag az IM rendeletnek megfelelően kiállított fizetési felszólítást lehetett felhasználni a bírósági eljárás során.

A jelenleg hatályos szabályok alapján a fizetési felszólításnak olyannak kell lennie, hogy az adós részére beazonosítható legyen a követelés. Ennek érdekében az alábbiakat kell tartalmaznia:
– az adós, valamint a hitelező nevét és címét,
– a hitelező képviselőjének nevét,
– a követelés – ezen belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) – összegét, mértékét és esedékességét,
– a tartozás jogcímét,
– ha a követelés engedményezés útján került a hitelező birtokába, az engedményező nevét és az engedményezés időpontját,
– ha a hitelező jogi képviselő útján szólítja fel az adóst, érdemes a jogi képviselő részére adott meghatalmazást is csatolni, ezzel ugyanis kivédhető azon adósi védekezés, hogy a felszólítás nem a jogosulttól származott.

A fizetési felszólítás kézbesítésével kapcsolatos szabályok

A fizetési felszólítást írásban kell eljuttatni az adós részére. Postai kézbesítés esetén a felszólítást tértivevényes küldeményként vagy ajánlottan kell megküldeni, mert csak ezen esetekben lehet bizonyítani az elküldés és az átvétel tényét. Természetesen lehet a küldés egyéb formáját is választani, mint például a futárral vagy a személyes átadással történő kézbesítés, de ezen esetekben az adóssal rá kell vezettetni a küldeményre, hogy azt a feltűntetett napon átvette. A fizetési felszólítás tekintetében a hitelezőnek azt kell igazolnia, hogy azt az adós részére megküldte és az adós azt át is vette. Az átvétel napjának azért van kiemelkedő jelentősége, mert az adós eddig az időpontig van abban a helyzetben, hogy a követelést vitassa. Ha az adós ezt elmulasztja, már csak a teljesítéssel kerülheti el a fizetésképtelenség megállapítását.

Személyes átadásnál, illetve futárral történő kézbesítés esetén az átvétel igazolásával nincs probléma, mert maga az adós jegyzi fel a küldeményre, hogy az általa átvételre került. Tértivevényes küldemény esetében a tértivevényen kerül feltüntetésre az átvétel napja. Ajánlott küldeménynél a postára adás napja igazolható a feladóvevénnyel, az átvételre pedig a jogszabály állít fel egy törvényi vélelmet, mely szerint ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon azt megérkezettnek kell tekinteni a címzetthez.

Különbséget kell tenni még a tértivevényes és az ajánlott küldemények között abból a szempontból, hogy az ajánlott küldemény csak az adós székhelyére, míg a tértivevényes akár az adós telephelyére, vezető tisztségviselőjének lakcímére, az adós által a hitelezővel közölt kézbesítési címre is küldhető. Ennek indoka az, hogy a tértivevényes levelet személyesen kell átvenni úgy, hogy feltüntetésre kerül az átvevő neve és az átvétel időpontja, míg az ajánlott küldemény a címzett levélszekrényébe is kézbesíthető. Az átvétel tekintetében a Posta felelőssége megbizonyosodni arról, hogy az átvevő jogosult-e a küldemény átvételére. Az adós ekkor a bírósági eljárásban bizonyíthatja, hogy esetlegesen nem volt szabályos a kézbesítés. Ajánlott küldemény esetén éppen a személyes kézbesítés hiánya miatt lehet csak az adós székhelyére címezni a levelet, mert az adós székhelye a központi ügyintézés helye, és az adós kizárólag itt köteles gondoskodni arról, hogy a részére érkező levelek átvételre kerüljenek.

A szabálytalan kézbesítés esetei

A postai úton feladott levelek esetén felmerül a szabálytalan kézbesítés problémája, melynek fennállása esetén a hitelező nem tudja igazolni a bírósági eljárás során a fizetési felszólítás megtörténtét. A Pp. kézbesítésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, ugyanis azok csak a már megindult peres vagy nemperes eljárások esetére tartalmaznak rendelkezéseket és kizárólag ekkor vonják maguk után a kézbesítési vélelem megállapítását.

1. „Nem kereste” Ha a hitelező a levelet tértivevénnyel adja fel és azt az adós kétszeri kézbesítés alkalmával sem veszi át, a Posta a levelet „Nem kereste” jelzéssel visszaküldi a hitelezőnek. Ezzel az adós elhárította a fizetési felszólítás átvételét és meghosszabbította a vitatásra rendelkezésre álló idejét. Ajánlott levélként ez a probléma nem merül fel, hiszen ott a Posta levélszekrény útján is kézbesíti a levelet, az átvétel időpontjára pedig rendelkezésre áll a fentebb már ismertetett, Cstv.-ben szabályozott törvényi vélelem.

2. „Ismeretlen” vagy „Ismeretlen helyre költözött” Ha a címzettet a Posta nem találja, a levelet a fenti jelzés egyikével visszaküldi a feladónak, akár tértivevénnyel, akár ajánlottan küldte meg azt a hitelező, tehát a kézbesítés nem lesz joghatályos.

3. „Az átvételt megtagadta” Amennyiben a címzett a részére kézbesítendő irat átvételét nyíltan megtagadja, a Posta a tértivevényes levelet a fenti jelzéssel küldi vissza a hitelező részére, míg az ajánlott levelet kézbesíteni tudja a levélszekrény útján.

Összességében elmondható, hogy a hitelező szemszögéből a legcélravezetőbb a fizetési felszólítás ajánlott küldeményként való feladása vagy személyes átadása.

A felszámolási eljárás kezdeményezése az adós által

A felszámolás elrendelésére irányuló kérelem

A Cstv. 23. § (1) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.

A felszámolási eljárás kezdeményezésének ezen változatában a cég saját maga ellen kezdeményezi a felszámolási eljárást, amennyiben úgy ítéli meg, hogy fizetésképtelensége fennáll. Ha a cégnek akkora tartozása keletkezett, amelyet jelen gazdasági körülményei mellett nem tud rendezni, illetve gazdasági érdekei ezt nem engedik, mert például a tulajdonos nem szeretne cégébe többet invesztálni, akkor mielőbb meg kell indítani saját maga ellen a felszámolást. Fizetésképtelenség esetén az adós az alábbi két lehetőség közül választhat. Ha úgy ítéli meg, hogy a cég megmentése a cél, akkor csődeljárás megindítása javasolt, ha azonban a felhalmozott tartozásokra tekintettel a hitelezők kompromisszumképtelenségére lehet számítani, akkor a felszámolási eljárás mellett érdemes dönteni.

Mikor kérheti az adós a saját fizetésképtelenségének megállapítását?

A Cstv. 23. § (2) bekezdése értelmében az adós akkor kérheti a felszámolási eljárás lefolytatását, ha a csődeljárás lehetőségével a törvényben meghatározott okok miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

Ezek az okok:
– az adós ellen korábban csődeljárás volt folyamatban, és annak elrendelése időpontjában már fennállt vagy az annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésére nem került sor,
– a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
– az adós korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

Az adós általában fizetésképtelensége esetén kérheti a felszámolásának elrendelését, tehát akkor, ha a tartozásait a teljesítési határidő lejártakor (akár hitelezői felszólítás, jogerős bírósági, hatósági határozat hiányában is) nem tudta, vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Ebben az esetben igazolnia kell azt is, hogy az adós gazdálkodó szervezet tagjai, tulajdonosai a vezetői felhívás ellenére sem nyilatkoztak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozás esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges forrás biztosítására.

Mit tartalmazzon a kérelem?

Az adósnak kérelmében elő kell adnia egy tényállást, amely részletesen ismerteti a kialakult gazdasági helyzetét és ismerteti a kérelemhez csatolt okiratok tartalmát. Itt a részletes tényállásnak azért is van kiemelkedő szerepe, mert a bíróság a fizetésképtelenség megállapításához nem folytat le kontradiktórius bizonyítási eljárást, hanem az adós által előadottak, és a csatolt dokumentumok alapján állapítja meg a tényállást, majd ezáltal az adós fizetésképtelenségét, és rendeli el a felszámolását.

A törvény a csődeljárás adós általi kezdeményezésére utalva határozza meg részletesen, hogy mit kell a felszámolási kérelemnek tartalmaznia.

Az adós által benyújtott felszámolás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell:

a) Az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát.

b) Az adósnak be kell szereznie az alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szervének előzetes egyetértését. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. Az előzetes egyetértésről szóló okiratot – mely lehet egy taggyűlési jegyzőkönyv – a kérelemhez csatolni kell.

c) A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, ha van, a szakszervezetet és az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást igazolni kell a bíróság felé. Ha nincs az adósnál már munkaviszonyban álló munkavállaló, vagy nem működik szakszervezet, illetve üzemi tanács, ennek tényéről a kérelemben nyilatkozni kell.

d) Három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad.

e) Az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a d) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek.

f) Ha az adós a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket.

g) Az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények.

h) A közzététel költségtérítésének befizetését igazoló csekk másolatát (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz befizetett 25 000 Ft közzétételi költség- térítés).

i) Az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével.

j) Az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásáról, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest.

k) Az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot. (Ezt az adatlapot a csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatványokról szóló 33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.)

A törvény által felsoroltakon kívül természetesen ez esetben is érvényesek a hitelező által kezdeményezett eljárásnál írtak, miszerint minden esetben csatolni kell a kérelemhez:
– jogi képviselet esetén a jogi képviselő meghatalmazását és
– a kérelmen le kell róni az eljárási illetéket, valamint igazolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetését.

A felszámolási kérelmet a hitelezőket megelőzően kell beadnia az adósnak, hogy erre a kérelemre induljon az eljárás. Ebben az esetben ugyanis a fenti kellékek megléte esetén a bíróság nem folytat le bizonyítási eljárást, hanem egyből elrendeli a felszámolást. Mindezek előtt azonban óvintézkedésként érdemes a céget pénzügyi, könyvelési szempontból átvilágítani, hogy a felszámolási eljárás során a volt cégvezetővel szemben ne indulhasson büntetőeljárás számvitel rendjének megsértése miatt, és elkerülhető legyen a hitelezők polgári peres eljárás kezdeményezése annak megállapítása iránt, hogy a cégvezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után nem a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával látta el ügyvezetői kötelezettségeit és ezért térítse meg a cég vagyonából nem fedezhető tartozásokat.

A felszámolási eljárás költségei

Az eljárás megindulásához az eljárást kezdeményező hitelezőnek vagy adósnak le kell róni a kérelmén az eljárás illetékét, mely jogi személyiségű adós gazdálkodó szerv esetén 50 000 Ft, nem jogi személyiségű adós esetén 25 000 Ft, valamint meg kell előlegezni a közzétételi költségtérítést, mely minden esetben 25 000 Ft.

A költségmentesség alkalmazhatósága

Magánszemély a felszámolási eljárásokban is kérhet költségmentességet, míg gazdálkodó szervezet az illetékfeljegyzési jog kedvezménnyel élhet a Polgári perrendtartásról és az Illetékekről szóló törvények általános szabályai szerint. [A kérelemhez szükséges formanyomtatványokat a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet mellékletei tartalmazzák.]

A költségmentesség és az illetékfeljegyzési jog azonban nem terjed ki a közzétételi díj befizetésének kötelezettségére. Ezt a költséget ugyanis mindig az eljárást kezdeményező fél köteles megelőlegezni és azt a bíróság döntése alapján vagy az adós viseli, vagy ha nem kerül sor a felszámolás elrendelésére, és ezáltal a Cégközlönyben közzétételre sem, úgy az összeg visszaigényelhető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. [Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. §, 10. § (1) bekezdés e) pont].

Dr. Dénes Raymond

 

Eredményesen a felszámolási eljárásban – I. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – II. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – IV. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – V. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VI. rész

Eredményesen a felszámolási eljárásban – VII. rész


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.